Kit fenyeget jobban a vastagbélrák?

A vastagbél az emésztőszervrendszer utolsó szakasza. Több része van, és bár a teljes hossza 150-180 cm, daganatok általában csak az utolsó 60 cm-es szakaszán alakulnak ki, és csak ritkán lelhetők fel máshol. Az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőségre tett szert a vastagbélrák, mely Magyarországon immár mind a nők, mind a férfiak között a második leggyakrabb tumortípus.

A halálesetek nagy része pedig általában nem azért következik be, mert ez a rák nehezebben kezelhető a többinél, hanem mert az érintettek legtöbbször túl későn fordulnak orvoshoz, akkor, amikor már nemcsak a vastagbélben nőtt hatalmasra a daganat, de behálózta a környező szerveket, és áttéteket képzett az egész testben. Ilyenkor már nagyon nehéz, gyakran lehetetlen segíteni.

Ezzel nem riogatni akarunk senkit, hanem hangsúlyozni az önmagunkra való odafigyelés, az egészséges életmódra váltás és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát. Először azokról beszélünk, akiket a vastagbélrák valamilyen hajlamosító tényező miatt jobban érint.

A vastagbélrák rizikófaktorai

• Amennyiben a családban, közvetlen vérrokonok között előfordult vastagbél-vagy végbélrák, elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel. Ez egyrészt a székletminta rendszeres, évenkénti laboratóriumi vizsgálatát jelenti (vérnyomok után kutatnak ilyenkor), másrészt 5 évente részleges vastagbéltükrözést, 10 évente pedig teljes vastagbéltükrözést. A vastagbéltükrözés nem tartozik a kellemes szűrővizsgálatok közé (már ha van ilyen), de saját egészségünk érdekében bírjuk ki. Otthon is figyeljük a székletünket, és ha vérnyomokat találunk benne, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ez a tünet nem biztos, hogy vastagbélrákra utal, de jobb félni, mint megijedni.
• Ha előfordult nálunk méh-, méhnyak- vagy mellrák, a veszélyeztetettek közé tartozunk
• A cukorbetegség is hajlamosíthat erre a daganattípusra
• Az egészségtelen életmód, azaz a kevés mozgás, sok ülés, a zsíros, kevés rostot tartalmazó ételek fogyasztása szintén a vastagbélrák rizikófaktorai
• A gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa) hajlamosíthatnak rosszindulatú béldaganatra
• A mozgáshiány, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, mint minden esetben, itt is rontják a helyzetet
• 50 éves kor felett még jobban kell figyelnünk a tünetekre, és a rendszeres szűrővizsgálatokra (természetesen a betegség fiatalabbaknál is kialakulhat)

A vastagbélrák megelőzése

A jó hír az, hogy a legtöbb kockázati tényező könnyen figyelemmel kísérhető, így nem kell egész éltünkben a vastagbélráktól rettegnünk akkor sem, ha például valamelyik szülőnket emiatt veszítettük el. Egyszerűen csak jobban oda kell figyelnünk testünk jelzéseire.

Az első és legfontosabb a tartós életmódváltás. Azaz mozogjunk naponta legalább 30 percet, de inkább többet, szokjunk le a dohányzásról, kerüljük az alkoholt. Próbáljunk meg lefogyni, és ha sikerült, tartsuk fenn egészséges testsúlyunkat, azelhízásis lehet ugyanis kockázati tényező.
Reformáljuk meg táplálkozási szokásainkat, együnk sok zöldséget, teljes kiőrlésű pékárut, gyümölcsöket. Csökkentsük a zsíros, rostszegény ételek (zsíros húsok, vörös húsok, zsíros tejtermékek, túl sok tojás stb.) fogyasztását és igyekezzünk minél kevesebb zsiradékot használni sütéshez-főzéshez.

Az emésztőcsatorna "másik végét" is rendszeresen ellenőrizzük. Figyeljük, hogy legyen rendszeres, a naponkénti székletürítésünk, hogy a széklet minél rövidebb ideig pangjon a vastag- és végbélben, mert olyankor sok rákkeltő vegyület tud belőle visszaszívódni. Ha székeltünkben vért találunk, ezt minél hamarabb jelezzük orvosunknak.

A szakemberek az aszpirin szedését is megelőző hatásúnak tekintik, ez ügyben kérdezze kezelőorvosát: ő fogja eldönteni, szükségünk van-e erre, illetve bármilyen más gyógyszer vagy étrend-kiegészítő szedésére. És végül, de nem utolsósorban nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrővizsgálatok jelentőségét. Az így felfedezett polipok (jóindulatú nyálkahártya-növedékek, melyek a vastagbél falából nőhetnek ki) gyorsan eltávolíthatók, ha pedig vastagbélrákunk van, az is időben derül ki. Idejében ahhoz, hogy a betegség elleni küzdelemből mi kerüljünk ki győztesen.