A vastagbél daganatai világszerte a három leggyakoribb daganattípus közé tartoznak. Magyarországon különösen rossz a helyzet, hiszen a statisztikai adatok szerint az Európai Unió országai közül nálunk a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási és halálozási rátája, ami évente mintegy 9000 új beteget és 6000 halálesetet jelent. (Összehasonlításképpen: Ausztriában lakosságarányosan mindkét érték ennek körülbelül a fele.) Ez a tény azért is szomorú, mert ezek a betegségek korai stádiumban felismerve nagyon jól gyógyíthatók, sőt akár kialakulásuk is megelőzhető – hangsúlyozta dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont belgyógyász szakorvosa.
Hogyan lesz egy polipból daganat?
A vastagbél daganatos betegségei körülbelül 90 százalékban a vastagbélpolipokból fejlődnek ki. Ezek jóindulatú, a nyálkahártyából előemelkedő elváltozások, amelyek általában nem okoznak tüneteket, de mérettől és szövettani típustól függően nagyjából minden tizedik polip rosszindulatúvá alakulhat – figyelmeztetett a szakértő. Hozzátette, a polipok jellemzően negyven éves kor után jelennek meg, majd 50 éves kor körül 30 százalékos, 70 évesen pedig már 70 százalékos előfordulási gyakoriságot mutatnak.
A vastagbél daganatok általában 50 éves kor után jelentkeznek, de sajnos egyre gyakoribb a fiatalabb életkorban kialakuló vastagbélrák is. Egy jóindulatú polipból körülbelül 10 év alatt fejlődhet ki rosszindulatú elváltozás. A daganatok felszíne általában egyenetlen, sérülékeny, ezért első jelük lehet a székletben megjelenő, szabad szemmel még nem észlelhető, csak laboratóriumi módszerrel kimutatható vérzés. Később, ahogy a daganat növekszik, az alábbi panaszok jelentkezhetnek:
- hasi fájdalom;
- székrekedés vagy hasmenés;
- nehezített székelés;
- székletben látható vér;
- székeléstől függetlenül észlelt végbéltáji vérzés.
Pászthory doktornő szerint, bár a prognózis az onkológiai kezelések fejlődésének köszönhetően sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt volt, a korai felismerés sok szenvedéstől kímélheti meg a betegeket, és jelentősen növelheti az egészségben elöltött életévek számát.
Ezért a székletvérteszt az első lépés
A székletben kezdetben szabad szemmel nem látható vér laboratóriumi vizsgálattal történő kimutatását szolgálja székletvérteszt, amelyre Magyarországon 2 évente minden 50 és 70 év közötti, egészségbiztosítással rendelkező személy jogosult. A programhoz háziorvos közvetítésével vagy a Népegészségügyi Központ által küldött meghívó révén lehet csatlakozni. A teszt pozitivitása azt jelenti, hogy a leadott mintában emberi vér mutatható ki. Ilyenkor a szűrés második lépcsőjeként a programhoz kijelölt szakrendelőkben a vérzés forrásának feltárása történik, kolonoszkópia segítségével.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a székletvérteszt értékelésének vannak korlátai is. Hamis negatív eredményt adhat, ha a már meglevő daganat éppen nem produkál vérzést, és gyakran „némák” a megelőző állapotot jelentő polipok is – emelte ki a szakember. Ám mivel a vérzés forrása lehet aranyér, fogászati beavatkozás, orrvérzés vagy az emésztőtraktus felsőbb szakaszának elváltozása is, így fals pozitív eredményt is kaphatunk. Ennek ellenére szűrőprogram első lépéseként a nemzetközi ajánlások is ezt a tesztet javasolják, mivel viszonylag egyszerű, olcsó, és nem jelent megterhelést a vizsgált személyek számára, ezért széles körben alkalmazható.
Mivel tud többet a kolonoszkópia?
A kolonoszkópia a leghatékonyabb módszer a vastagbél vizsgálatára, így daganatos betegségeinek szűrésére is. Kolonoszkópia során a vastagbél tisztítása (hashajtás) után annak teljes hosszának áttekintése történik egy hajlékony száloptikás eszközzel (kolonoszkóppal), amelyet a vizsgáló a végbélen át a vastagbélbe vezet. Ez az eljárás szövetminta vételére és a polipok túlnyomó többségének eltávolítására is alkalmas.
A kolonoszkópia tehát nemcsak diagnosztikus, hanem egyúttal terápiás eszköz is a rákmegelőző állapotok és korai rákok esetében – az így eltávolított jóindulatú polipból már biztosan nem lesz daganat. Ha pedig meg is indult benne a rosszindulatú elfajulás, ha az még nem terjedt mélyebb rétegekbe, további teendő nincs. Negatív kolonoszkópia után 5-10 évvel azonban javasolt megismételni a szűrővizsgálatot. A kolonoszkópiának azonban szintén vannak korlátai.
Bár elvben a kolonoszkópia az első számú eljárás kellene, hogy legyen, jogosan merül fel a kérdés, hogy ez esetben miért nem ezzel a módszerrel történik széles körben a vastagbélrákszűrés. Az egyik ok az egészségügyi ellátórendszerek kapacitásának végessége, hiszen a kolonoszkópia drága, valamint szakember- és eszközigényes. Emellett az előkészítés (hashajtózás), illetve maga a beavatkozás a páciens számára megterhelést jelent, ami korlátozza a részvételi hajlandóságot. Mindezek miatt – nálunk sokkal gazdagabb országokban is – a kolonoszkópia csak a szűrőprogramok második lépését jelenti” – magyarázta dr. Pászthory Erzsébet.
