A méhnyakrák lassan megjelenő daganattípus. Évekig, sőt évtizedig is tarthat, amíg a méhnyak rendellenes változásaiból úgynevezett immortális daganatsejtek alakulnak ki. Ugyanakkor gyengébb immunrendszerű nőknél ez gyorsabban is végbemehet, bár ilyenkor is évekről lehet beszélni. Ez azt jelenti, hogy sok idő és lehetőség van a felismerésre és a korai kezelésre egyaránt – mutatott rá dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája. A méhnyakrákszűrés a méhnyak felszínéről levált sejtek mikroszkópos vizsgálata, amely a korai stádiumú méhnyakrák, valamint a rákmegelőző állapotok felismerését teszi lehetővé. Az eljárás olyan megnevezéseken is ismert, mint sejtkenetvizsgálat, méhnyakcitológia, illetve citológiai vizsgálat.
A citológiai lelet osztályozásához Magyarországon a Bethesda-rendszert használják. Ez azt is megmutatja, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) rendellenességéről van szó. Az eredmény három kategóriába eshet:
- negatív,
- egyéb elváltozásra utaló (itt kisebb jelek utalnak gyulladásra)
- és kóros (ebben az esetben a sejtek lehetnek rákmegelőző állapotban, de ilyen jelölés alatt találhatók az igazoltan daganatos sejtek is).
Fontos, hogy a pozitív citológiai lelet még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával! Ebben az esetben további vizsgálatokra van szükség: a fennálló fertőzés kezelése, majd ismételt citológia, kolposzkópia, HPV-vizsgálatok és tipizálás, esetleges szövettani mintavétel.
Lehetséges korai tünetek
A méhnyakráknak nagyon sokáig nincs jellegzetes tünete, a korai stádium is lehet tünetmentes, esetleg kontakt vérzést okoz együttlétek alkalmával. Panaszok általában már akkor tűnnek fel, ha a daganat nagyobbra nő, és így a környező szöveteket is érinti. Az alábbi jelek utalhatnak a kóros elváltozásra:
- rendellenes vérzés, például a menstruációk közti pecsételő vérzés
- szexuális aktus utáni vérzés
- szexuális aktus közbeni fájdalom
- a szokásosnál hosszabb és erősebb menstruáció
- menopauza utáni vérzés
- szokatlan jellegű és szagú folyás
- vizelési és/vagy székelési problémák
- lábdagadás, ödéma
- medence- és deréktáji fájdalom
Ezek természetesen mind olyan tünetek, amelyeknek más oka is lehet, például valamilyen krónikus betegség, stressz, vagy akár egy új gyógyszer. Mindazonáltal, ha bármelyik többször is jelentkezik, és valamilyen okból a szűrés nem rendszeres, érdemes nőgyógyászati vizsgálaton részt venni és tisztázni a valódi okot.
A kezelés a méhnyakrák stádiumától függ
„Ha valaki a tünetek miatt, vagy csak a rendszeres ellenőrzés céljából részt vesz a méhnyakszűrésen, és korai stádiumban fedezzük fel a daganatot, amely jól lokalizálható, a méhszáj kimetszésével akár a teljes gyógyulás is elérhető” – húzta alá dr. Hernádi Balázs. „Súlyosabb, kiterjedtebb esetben azonban teljes méheltávolító műtét és a nyirokcsomók eltávolítása lehet szükséges. Ha a műtét kiegészítő terápiájára van szükség, az lehet sugárkezelés, amely egyes esetekben önálló kezelésként is szerepet kaphat. Kombinálható ugyanakkor a műtét és a sugárkezelés is kemoterápiával vagy célzott terápiával. Utóbbi eljárás a személyre szabott gyógyszeres kezelést jelenti. Amennyiben ezek nem tűnnek elégségesnek, szóba jöhet még immunterápia. A daganatkezelésben pedig külön hangsúlyt kell fektetni a fájdalomcsillapításra, az életmód-támogatásra és az onkopszichológiára, amelyben képzett szakemberek segíthetnek” – tette hozzá.
