A világjárvánnyal járó első lezárások, vagyis 2020 tavaszán kezdte azt érezni az 58 éves Barbara Geraghty-Whitehead, hogy valami nincs rendben: szédült és hőhullámai voltak. Ezekkel igyekezett nem foglalkozni, 2022 szeptemberében viszont fülgyulladása lett, ekkor már őszintén elmondta háziorvosának az évek óta fennálló tüneteit is. Az orvos vérvételt javasolt, és néhány órán belül aggódva hívta fel Barbarát. Azt mondta, a magas fehérvérsejtszám vérrákra utalhat. A tanulságos történetről a Metro számolt be.
„Mint egy hullámvasút”
Visszaemlékezve arra a rémisztő időszakra, Barbara azt emelte ki, hogy minden olyan gyorsan történt, és „olyan volt, mint egy hullámvasút. Azt hiszem, rosszabb volt a vérvizsgálat eredményére várni. Mert nem tudtam, milyen típusú rákról van szó, hogy életben maradok-e, vagy meghalok”. Egy héttel később, további vizsgálatok után a nő megtudta, hogy krónikus myeloid leukémiája (CML) van, és betegsége gyógyíthatatlan.
„Az ember azt mondja, hogy folytatni akarja a normális életet, de attól a másodperctől kezdve már semmi más nem volt normális – emlékezett vissza Barbara – Szerettem volna bemenni, és azt mondani, hogy ’ez tévedés volt, ez valami más’, de azt mondták, hogy CML” – tette hozzá.
Azonnal elkezdhette a kezelést
A kétgyerekes anya még aznap elkezdte szedni a kemoterápiás tablettákat. Azt mondja, ez volt az első pozitív fejlemény. Orvosai is biztatták: elmondták neki, hogy bár a betegsége nem gyógyítható, a többi páciens jól reagált a naponta szedendő kemoterápiás tablettákra, és ez reménnyel töltötte el őt.
Végül annak ellenére, hogy mellékhatásként fáradtságot, hányingert, savas refluxot és ízérzékelési nehézségeket tapasztalt, közel egy évvel később jól reagált a kezelésre, és láthatta, ahogy a lánya Cipruson férjhez megy.
Sokan segítik az 58 éves nőt
Barbara rengeteg támogatást kapott, az egészségügyi dolgozók mellett természetesen a kollégái és a családja is mindenben segítette. És bár vannak nagyon nehéz napjai, most is tele van tervekkel: férje, Paul 60. születésnapja alkalmából például New Yorkba készülnek.
„Minden nap gondolok [a diagnózisomra], és ez nehéz. Felzaklat. De most már csak szembe kell néznem azzal a ténnyel, hogy ez az új énem” – magyarázta. Miután évekig figyelmen kívül hagyta a tüneteit, másokat arra akar bátorítani, hogy ne keressenek kifogásokat. „Az embereknek ismerniük kell a jeleket, hogy időben diagnosztizálhassák őket” – emelte ki.
