A rákbetegségek közül világviszonylatban a tüdőrák a leggyakoribb - az összes diagnosztizált rák 11,6 százaléka -, és egyben a legtöbb haláleset okozója is a daganatos megbetegedések között. Évente 1,74 millió ember veszíti életét tüdőrákban. Az ötéves túlélési ráta a közepes jövedelmű országokban az összes tüdőráktípusra nézve mindössze 19 százalék, ami jóval alacsonyabb például a vastagbélrák (71 százalék), a mellrák (85 százalék) vagy a prosztatarák (98,9 százalék) ötéves túlélési rátájánál. A tüdőrákos betegek száma várhatóan tovább fog növekedni, 2030-ra 2,89 millió beteggel számolhatunk világviszonylatban, és ez a jelenlegi számokhoz képest 38 százalékos növekedést jelent. Az ijesztő statisztikák sorába tartozik az a fontos adat is, hogy a tüdőrák okozta halálozás 80 százaléka a dohányzás számlájára írható.
Miért annyira káros a dohányzás?
A statisztika szerint a dohányzás jelenti a legnagyobb rizikótényezőt a tüdőrák kialakulásában. A dohányzáskor meggyújtott cigaretta füstjében ugyanis több mint 8 ezer különböző vegyi anyag található, ezek közül számos vegyület karcinogén, azaz rákkeltő. A dohányfüstben található káros anyagok közül a legkárosabb a kátrány, azaz az égéstermék az, amelyik daganatot okozhat a szervezetben. Sok más módon is gyengíti az emberi szervezetet a dohányzás: a nikotin függőséget okoz, az égés során keletkező szén-monoxid pedig a szervek oxigénellátását gátolja.
A nemdohányzók is veszélyben vannak
Mindebből sajnos bőségesen jut a passzív dohányosoknak is, akik belélegzik a közvetlen dohányfüstöt és a dohányzók által kifújt füstöt is, így ők is ki vannak téve a tüdőrák veszélyének. Szemléletes példa, hogy egy füstös szórakozóhelyen eltöltött 2 óra annyit jelent, mintha a nemdohányzó ember 4 szál cigarettát szívott volna el. Egy még hétköznapibb példával élve, ha egy autóban kell elviselni más dohányzását, akkor egy óra alatt 3 szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is.
A legtöbbet tehát akkor tehetünk a megelőzésért, ha nem szokunk rá a dohányzásra, illetve 50 év felett évente elmegyünk szűrővizsgálatra . A korai diagnózisnak különösen nagy jelentősége van, mert a tüdőrák kezdeti stádiumában még kisebb a valószínűsége az áttéteknek, így a gyógyulás esélye is nagyobb.
Miből tudhatjuk, hogy baj van?
A tüdőrák kialakulásakor kóros sejtnövekedés következik be, amely befolyásolja a tüdőfunkciót, ez kezdetben négy jellegzetes tünetet okozhat:
- köhögés vagy annak megváltozása,
- vérköpet megjelenése,
- légszomj,
- mellkasi fájdalom.
Ezen tünetek észlelésekor a legfontosabb tennivaló, hogy azonnal felkeressük a háziorvost, aki vizsgálatokat (vérvétel, röntgen, szövettani vizsgálat stb.) rendelhet el, illetve tüdőgyógyászhoz irányíthatja a beteget. Fontos azonban megemlíteni, hogy néha a beteg tünetmentes, és a betegség diagnosztizálására csak véletlenül, egy más területre irányuló orvosi vizsgálat során derül fény (pl. mellkasröntgen).
A tüdőrák előrehaladottabb állapotában további tünetek jelentkeznek, úgymint rekedtség, nyelési nehézség, erősebb légszomj, fáradtság, fájdalom, vérszegénység. A fentiek ismeretében nem lehet elégszer hangsúlyozni a dohányzás mellőzését és a korai szűrés fontosságát a tüdőrák megelőzése vagy a már kialakult betegség gyógyítása szempontjából.
