Az internetet és a modern kor influenszereinek oldalait böngészve úgy tűnhet, hogy manapság szinte mindenki szakértő lett a szépségápolás tekintetében. A TikTok-felhasználók generációkat tanítottak meg helyesen hajat mosni, de felhívták már a figyelmet a rózsavíz használatának előnyeire, valamint az ivóvíz „csodatévő” hatásaira is. Ez utóbbiról újabban azt állítják, hogy pusztán a megnövelt folyadékbevitellel meggyógyíthatjuk a száraz, viszkető és hámló bőrt, valamint javítjuk annak textúráját és megjelenését. De vajon tényleg megoldható ilyen egyszerűen a probléma? Ezt próbálta kideríteni a Health.com is, bőrgyógyászok bevonásával.
A víz lenne a bőrápoló csodaszer?
A szeles idő, valamint a fűtés miatt igen száraz beltéri levegő könnyen kiszáríthatja az érzékeny bőrt, és olyan kellemetlen tünetek léphetnek fel, mint például a bőrviszketés és -hámlás, az ajkak kirepedezése, vagy az orrvérzés. A fűtés felcsavarása és a forró zuhany pedig csak tovább súlyosbítja a problémát – hívta fel a figyelmet dr. Nour Kibbi bőrgyógyász.
Mivel a hideg, szeles időjárás csökkenti a bőr nedvességtartalmát, logikusnak tűnhet a következtetés, hogy a vízbevitel megnövelése meg is oldja a problémát. A TikTokon például egyre többen hirdetik azt, hogy a több víz ivásának hatására hidratáltabb, tisztább és feszesebb lett a bőrük. A megkérdezett szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy nincs meggyőző bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy a nagyobb folyadékbevitel megóv a hideg miatti bőrpanaszoktól, ráadásul nagyon sok múlik azon is, hogy milyen az adott személy alap hidratáltsági szintje. „A normál hidratáltsági állapotú embereknél a vízbevitel növelése nem eredményez hamvasabb bőrt” – magyarázta Kibbi.
Mi az, ami valóban számít?
A bőr hidratáltsága nagymértékben függ attól, hogy milyen állapotban van a bőr védőrétege, a lipidben gazdag úgynevezett barrier réteg. Ez ugyanis – megfelelő működés esetén – képes megakadályozni a vízveszteséget és a kiszáradást. Bár a megfelelő folyadékbevitel jó hatással van a vérkeringésre és a vér sűrűségére – ezzel pedig a bőr egészségének fenntartásához is hozzájárul –, nem jelent garanciát a bőr optimális hidratáltságára. A folyamatos vízfogyasztás ugyanis nem javítja a barrier réteg nedvességmegtartó képességét – mutatott rá Carolyn Jacob bőrgyógyász.
Hozzátette, a bevitt folyadék többsége jellemzően a több vizet igényelő szervekbe jut, például a vesékbe vagy az agyba. A túlzásba vitt vízfogyasztás ráadásul akár egy ritka, de súlyos állapothoz, az úgynevezett vízmérgezéshez is vezethet, amikor a vér nátriumszintje a túl sok folyadék miatt veszélyes szintre csökken – figyelmeztetett Jacob.
A szakértők szerint a vízbevitel fokozása akkor javíthat látványosan a bőr állapotán, ha az adott személy már eleve valamilyen fokú kiszáradásban szenved. A dehidratáció miatt ugyanis csökken az erekben keringő vér mennyisége, és ilyenkor a szervezet úgy kompenzál, hogy folyadékot von el a test különböző részeiből, egyebek mellett a bőrből is. Ennek eredményeként a bőr sápadtnak és ráncosabbnak tűnhet. (A kiszáradásra egyébként számos egyéb tünet is utalhat, például a fejfájás, a szájszárazság és a sötét színű vizelet.) Amikor viszont a szervezetben visszaáll az optimális hidratáltsági szint, értelemszerűen a bőr is újra megtelik élettel, kisimul, ragyogóbbá válik.
Így maradhat a bőröd valóban hidratált
A szakértők szerint a belső hidratálás mellett a külső hidratálásra is nagyobb figyelmet kellene fordítanunk, ha valóban szeretnénk leküzdeni a bőrszárazságot. A bőrgyógyászok olyan bőrápoló termékeket ajánlanak, amelyek hialuronsavat, valamint ceramidokat is tartalmaznak. A hidratálókrémet egyébként érdemes nedves bőrre felvinni, így ugyanis növelhető a hatékonysága.
Mindemellett javasolt ügyelni arra is, hogy étrendünk kiegyensúlyozott; fehérjékben, szénhidrátokban, vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag legyen. Az omega-3 bevitele különösen jó hatással lehet a bőrre. Jacob továbbá azt tanácsolta, hogy még a hidegebb napokon is álljunk ellen a forró zuhanynak, és inkább langyos vízzel mossuk meg a bőrt. A beltéri levegő pártartalmát pedig párásító készülékkel növelhetjük.
