Viszlát, visszerek!

Statisztikák szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka visszeres lábakon jár, jórészt az életmódjuk miatt. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a legtöbben hosszú órákon át ülnek a számítógépnél a munkahelyükön, aztán hosszasan autóznak, amíg hazaérnek, otthon pedig leülnek tévézni. Nincs ez másképp nálunk sem, a mozgásszegény életmódhoz kapcsolódó betegségek a magyar lakosságot is sújtják. Ilyen a visszér is, amely jóval túlmutat az esztétikai problémán.

Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg. A szakember szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, komolyabb betegség állhat mögötte.

A keringési zavaroknak súlyos következményei lehetnek: érdemes figyelmet fordítani a megelőzésre.

A visszeresség a lakosság 20-30 százalékát érinti, azaz nevezhetjük akár népbetegségnek is. Dr. Sófalvy Zsuzsanna angiológust kérdeztük arról, hogy milyen okok állnak mögötte, miért nem érdemes elhanyagolni, illetve mit tehetünk a diagnózis után.

A többségében a nők életét megkeserítő visszérbetegség Magyarország lakosságának mintegy negyedrészét érinti. Sokan tévesen időskori betegségnek tartják, pedig gyakran már 30 éves kor előtt tüneteket okoz. Ha nem foglalkoznak vele, könnyen szövődményekkel kísért állapotromlás alakulhat ki.

Régóta elterjedt tévhit, hogy annak lesz visszeres lába, aki munkája során naphosszat áll. Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy az összes tanár, orvos, nővér, fodrász és pincér visszeres lábakkal szaladgál. Ez azonban egyáltalán nincs így: az ülőmunkát végzők is érintettek lehetnek. A háttérben pedig még egy annál is egyszerűbb tényező áll, mint amire gondolnánk.

A kánikula majd mindenki lábán nyomot hagy puffadás formájában, de a visszérbetegeknek komolyabb gondokat is okozhat a meleg.

A visszértágulatok - amellett, hogy esztétikailag zavaró látványt nyújtanak - komoly szövődményeket okozhatnak, ráadásul igen fájdalmasak is lehetnek. Hogyan enyhíthetjük ezt a fájdalmat?

A visszérbetegség kapcsán mindig szó esik a mozgás és a torna jelentőségéről, kevesebbet beszélünk arról, milyen étrendi kiegészítők segíthetnek a visszeresség elleni harcban. Cikkünkben ezeket foglaltuk össze.

Nem csupán esztétikai problémát jelent az elhanyagolt visszér, hanem komoly egészségügyi szövődményekkel is járhat.

A tüdőembólia súlyos, életveszélyes tünetegyüttes, melynél a tüdőt vérrel ellátó egyik ér egy vérrög miatt elzáródik. Gyakorta végződik hirtelen halállal, így jobb, ha felsimerjük a tüneteit.

Magyarország mellett egyelőre csak két másik országban vezetik be az új műtéti eljárást.

A visszér kezelésének első lépéseként sokan a patikák polcain sorakozó krémek után nyúlnak. Ezek a készítmények sok esetben gyors és hatékony megoldást jelenthetnek, mégsem alkalmazhatók mindenkinél.

A láb fáradtsága sokakat érint, ami elsősorban annak a következménye, hogy olyan életmódot folytatunk, ami alaposan megterheli az alsó végtagokat. Az ülő- vagy állómunka, a mozgáshiány és némely nem a lábból kiinduló betegség, illetve bizonyos tápanyagok hiánya is hozzájárulhat a jelenséghez.

A visszeresség mára népbetegségnek mondható. A visszérbetegség azonban sokkal inkább sújtja a nőket, és sokszor hajlamosak vagyunk pusztán esztétikai problémának elkönyvelni. Amikor még csak pókhálós a láb, akkor is nem aggódunk, pedig kellene.

Zavaró esztétikai problémáktól a súlyos, akár életveszélyes szövődményekig számos panaszt okozhat a visszeresség. Életmódunkon keresztül ugyanakkor sokat tehetünk mind a megelőzés, mind a kezelés érdekében. Tudatosan megválasztva a mozgásformát kifejezetten jó hatású lehet például a rendszeres fizikai aktivitás.

A vádlit elcsúfító lilás, kitüremkedő erek nemcsak esztétikai problémát jelentenek. Az alábbiakban egy szakértő összefoglalja, hogyan vezethet trombózishoz, és mit tehetünk, hogy ezt megelőzzük.

Magyarországon körülbelül kétmillió embert érint a visszeresség. Sokan természetesnek veszik, hogy ez is a korral jár, valójában azonban már egyáltalán nem csak a 60 év felettieknél jelenik meg. Az orvosok egyre gyakrabban diagnosztizálják 20-30 évesek körében. Kialakulásában valóban szerepet játszik a genetika és az életkor, de sokat tehetünk a megelőzés érdekében is.

Valószínűleg életünk során mindannyiunkkal előfordult már egyszer-egyszer, hogy az alsó végtagjainkban hosszabb-rövidebb ideig fájdalmat éreztünk. A lábfájdalom mögött többféle ok is húzódhat.

A visszerek különböző okokból alakulnak ki, a rizikófaktorok közé tartozik a kor, a genetika, az elhízás és az olyan hormonális változások, mint a terhesség, fogamzásgátló szedése, a női változókor vagy a folyamatos álló- és ülőmunka.

A visszér nemcsak esztétikai probléma, hanem komoly következményekkel is járhat. Végső esetben akár fekélyhez vagy trombózishoz is vezethet. Jó, ha tisztában van a lehetséges kockázatokkal, akit fenyeget ez az elváltozás.

A sok üléssel vagy állással járó munkák rendkívül megviselhetik a lábakat. Kifejezetten jótékony hatása lehet hát, ha esténként egy lábmasszázzsal frissítjük fel magunkat.