Viszlát, visszerek!

A gyakorlott orvosi szem ránézésre kiszúrja belőle a bajt.

Visszeresség és trombózis után is nagy segítséget nyújt a vénás értorna.

A keringést, ezen belül az oxigén-és tápanyagellátást biztosító érrendszer két részre osztható. Az izmos falú verőerek, artériák a friss, oxigéndús vért viszik a tüdő és szív felől a szervek, végtagok felé.

A visszerek nem csupán esztétikailag zavarók, de komoly egészségügyi szövődményeket is okozhatnak. Végtagjaink rendszeres tornáztatásával sokat tehetünk a nemkívánatos panaszok megelőzése érdekében.

Az álló- és ülőmunkát végzők egészsége érdekében egyaránt fontos lehet, ha időnként felpolcolják a lábukat. Naponta 15-20 percig érdemes elvégezni az alábbiakat.

A vérrögök nagyon súlyos következményekkel járhatnak, bizonyos szövődményeik akár halálosak is lehetnek.

A visszérbetegség nem csak esztétikai probléma: kezeletlenül komoly egészségkárosodáshoz vezethet. A visszeresség kialakulása ellen – vagy, ha már küzdesz vele, akkor az állapotjavulásért – egy kis odafigyeléssel sokat tehetsz. Ehhez adunk néhány tippet.

Végre beköszöntött az igazi tavaszi idő, és egy-egy nap már a közelgő nyarat idézi.

A visszérbetegség a magyar lakosság csaknem 20 százalékát érinti, főleg nőknél, azon belül is a már szült, 30-40-évesnél idősebb korosztálynál gyakori a kialakulása. A kezdeti, még enyhe, figyelmeztető tüneteket sokan nem veszik komolyan – így például a pókhálóvénák megjelenését –, és csak akkor eszmélnek, amikor már kidudorodó, kanyargós értágulatok csúfítják a lábukat.

Ha szigorúan az orvosi szaknyelvnek megfelelően értelmezzük a visszér kifejezést, akkor mindenkinek van. Azokat az ereket jelöli ugyanis, amelyek a szövetek felől a szív irányába haladnak, azaz a vénákat. A köznyelvben azonban a visszér már egyfajta kóros állapotot, tágulatot takar. Sajnos sokakat érint: a felmérések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 60 százalékánál alakul ki.

Szerencsére nem csak egy fajta, kőbe vésett visszértorna létezik. Mutatjuk, milyen sportokkal és gyakorlatokkal érhetjük el, hogy duzzadt, fájdalmas végtagok helyett újra könnyű lábak vigyenek utunkon.

Gyermeket vár? Állómunkát végez? Szereti keresztbe tenni a lábát? Túlsúlyos? Hosszú időn át szedett fogamzásgátlót? Baleset érte, vagy műtötték a lábát? Ha bármelyik kérdésre is igen a válasz, nagy valószínűséggel önnek is oda kell figyelnie a vénáira.

Közeleg a nyitott szandálok szezonja, amikor senki sem szereti rejtegetni a lábát. A szép, ápolt lábért azonban tenni kell - ebben lehet segítségünkre az alábbi néhány lépésből álló otthoni kezelés.

Statisztikák szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka visszeres lábakon jár, jórészt az életmódjuk miatt. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a legtöbben hosszú órákon át ülnek a számítógépnél a munkahelyükön, aztán hosszasan autóznak, amíg hazaérnek, otthon pedig leülnek tévézni. Nincs ez másképp nálunk sem, a mozgásszegény életmódhoz kapcsolódó betegségek a magyar lakosságot is sújtják. Ilyen a visszér is, amely jóval túlmutat az esztétikai problémán.

Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg. A szakember szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, komolyabb betegség állhat mögötte.

A keringési zavaroknak súlyos következményei lehetnek: érdemes figyelmet fordítani a megelőzésre.

A visszeresség a lakosság 20-30 százalékát érinti, azaz nevezhetjük akár népbetegségnek is. Dr. Sófalvy Zsuzsanna angiológust kérdeztük arról, hogy milyen okok állnak mögötte, miért nem érdemes elhanyagolni, illetve mit tehetünk a diagnózis után.

A többségében a nők életét megkeserítő visszérbetegség Magyarország lakosságának mintegy negyedrészét érinti. Sokan tévesen időskori betegségnek tartják, pedig gyakran már 30 éves kor előtt tüneteket okoz. Ha nem foglalkoznak vele, könnyen szövődményekkel kísért állapotromlás alakulhat ki.

Régóta elterjedt tévhit, hogy annak lesz visszeres lába, aki munkája során naphosszat áll. Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy az összes tanár, orvos, nővér, fodrász és pincér visszeres lábakkal szaladgál. Ez azonban egyáltalán nincs így: az ülőmunkát végzők is érintettek lehetnek. A háttérben pedig még egy annál is egyszerűbb tényező áll, mint amire gondolnánk.

A kánikula majd mindenki lábán nyomot hagy puffadás formájában, de a visszérbetegeknek komolyabb gondokat is okozhat a meleg.

A visszértágulatok - amellett, hogy esztétikailag zavaró látványt nyújtanak - komoly szövődményeket okozhatnak, ráadásul igen fájdalmasak is lehetnek. Hogyan enyhíthetjük ezt a fájdalmat?

A visszérbetegség kapcsán mindig szó esik a mozgás és a torna jelentőségéről, kevesebbet beszélünk arról, milyen étrendi kiegészítők segíthetnek a visszeresség elleni harcban. Cikkünkben ezeket foglaltuk össze.