A felnőtt magyar lakosság mintegy fele küzd visszérbetegséggel, az érintettek száma pedig folyamatosan nő. A visszér a vénák kitágulásával és megduzzadásával jár, amely a leggyakrabban a lábakon alakul ki. Mutatjuk, mit kell tudni a problémáról, valamint a kezeléséről.
Bárkit érinthet a probléma
A visszér kialakulását a vénás erek és a nyirokerek falainak meggyengülése okozza. Ez gyakran lehet örökletes hajlam, így nagy hangsúlyt kell fektetniük a megelőzésre azoknak, akiknek a felmenői körében már volt ilyen probléma. A kor előrehaladtával a azonban férfiak és nők esetében is természetes módon csökken az érfalak rugalmassága, amely növeli a visszér kialakulásának rizikóját. A betegség tehát nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet és sok esetben hormon- és/vagy más anyagcserezavar eredménye.
A kialakult, tökéletlen vér- és nyirokáramlást tovább nehezíti a nagy testsúly vagy a hirtelen bekövetkező hízás, a nehéz súlyok emelése, a statikus munkavégzés és a mozgásszegény életmód is. A nyári meleg hatására az amúgy is kitágult vénák még tovább tágulnak, ennek eredményeképpen pedig fokozódnak a visszeres panaszok, a vér térfogata pedig megnő a bőrfelületen. Ez fokozott folyadékvesztéshez vezethet, különösen izzadás során, az erek védelmében tehát különösen fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségű – napi 2,5-3 liternyi – folyadék bevitelére.
Ne hagyd kezeletlenül!
A diagnosztizálás egyben egyszerű és nehéz is lehet: a felületi vénatágulatok szemrevételezéssel könnyen azonosíthatók, azonban a mélyvénás keringési rendellenességek csak műszeres méréssel diagnosztizálhatóak pontosan. A leggyakoribb tünetek közé sorolható egyebek mellett a nehézláb érzése, az égő és/vagy viszkető érzés, a fáradékonyság, a lábszárgörcs, a lábszár bőrszínének elváltozása, valamint a bőrgyulladás is.
Súlyossági sorrendben az alábbi állapotokat különböztethetjük meg:
- tünetmentes, de már szemmel látható visszér;
- seprűvéna vagy pókhálóvéna;
- kifejezett visszértágulat;
- ödéma;
- bőrtünetekkel (pl. ekcémával), elszíneződéssel járó társult állapot;
- világos színű hegek megjelenése, orbánc;
- lábszerfekély;
- mélyvénás, szemmel nem látható visszértágulat, amely mélyvénás trombózist idézhet elő, ezért rendszeres műszeres felülvizsgálat javasolt.
Gyakori lábikragörcs és nehézláb-érzet, illetve szemmel jól azonosítható visszértágulat, ödéma esetén rendszeres kontrollvizsgálat szükséges, mert a mélyvénás trombózis csak műszeres méréssel azonosítható.
Megelőzés és szinten tartás
A visszér kialakulásának megelőzését, vagy a már meglévő visszér szinten tartását minden olyan tényező elősegíti, amely támogatja a vénás és a nyirokkeringést. Ilyen például a megfelelő testtömegindex (BMI) megtartása, az alsó végtagok rendszeres mozgatása, az aktív életmód, a visszértorna, a fásli vagy kompressziós harisnya viselése, a visszérkrémek és gélek napi 3-4 alkalommal történő használata, valamint az érvédő – vagyis az E-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, kalciumban, omega-3 zsírsavakban és rostokban gazdag – táplálkozás.
A sport segíthet, de nem mindegy melyiket választod
Minden olyan könnyed, dinamikus testmozgás, amely támogatja a vénásvér- és nyirok-visszaáramlást, az segít karbantartani a visszérproblémát. Ilyen például a biciklizés, az úszás, a könnyed futás vagy gyaloglás, esetleg a korcsolyázás. Kerülendők azonban a nagy erőkifejtéssel járó sportfajták, úgymint a nehézatlétika, a súlyemelés vagy a testépítés. A speciális visszértorna minden esetben javasolt.
A visszérkrémek jótékony hatásai
A visszérkrémek célja, hogy erősítsék az érfalakat, helyileg enyhítsék a visszér tüneteit, csökkentsék a duzzanatot és a fájdalmat, valamint hűsítő hatásukkal elviselhetőbbé tegyék a mindennapokat. A visszérkrémek és -gélek rendszeres használatával az életminőség nagymértékben javulhat, csökkenhet a gyulladás kialakulásának esélye, a szükséges orvosi beavatkozás pedig akár évekkel, évtizedekkel későbbre tolható. Alkalmazásuk rendszeres, napi kétszeri lágy masszírozással ajánlott, ami már önmagában is javíthatja a vérkeringést.
Fontos azonban leszögezni, hogy a visszér nem gyógyítható betegség, csupán annak kezelésére és ezáltal a tünetek enyhítésére van lehetőség. A visszérkrémekben olyan venoaktív hatóanyagok vannak, amelyek erősítik az érfalakat és támogatják rugalmasságukat, megelőzve és kezelve a visszér és az ödéma kialakulást. Gyulladáscsökkentő hatóanyagaik mérséklik a viszkető, feszülő érzést, csökkentik az esetleges gyulladást. A leghatékonyabb krémek olyan természetes hatóanyagokat tartalmaznak, mint a vadgesztenye-kivonat, az édesgyökér-kivonat, a mentol vagy a citromolaj”
– emelte ki dr. Kelen Ákos termékfejlesztő szakgyógyszerész.
A szakértő hozzátette továbbá, hogy súlyosabb esetekben, amikor a vénás elégtelenség már komoly panaszokat okoz, a krémek használata mellett szükség lehet orvosi beavatkozásra is. Szóba jöhet például lézeres kezelés, szkleroterápia vagy visszérműtét is.
