Veszélyes, kullancs által terjesztett betegségek

HáziPatika

Bemutatjuk, milyen súlyos betegségeket kaphatunk el egy kullancscsípéssel, ezek közül melyek a leggyakoribbak Magyarországon és hogyan védekezhetünk ellenük.

Nagyon várjuk a járványhelyzet végét, az újranyitást, a koronavírus miatti korlátozások feloldását. Jó lesz a szép tavaszi időben ismét kirándulni a családdal, a barátokkal, közelre vagy távolra.  Akár sportolunk, akár "csak" túrázunk, fontos, hogy minden esetben tartsuk be a meghatározott távolságtartási, maszkviselési, fertőtlenítési szabályokat, előírásokat!

A tavaszi időjárást nem csak mi szeretjük. Parányi élősködők, - például a kullancsok - is elszaporodtak a kellemes hőmérséklet következtében. Készüljünk fel, védekezzünk ellenük!

FSME-vírus* okozta agyvelőgyulladás

Az egyik leggyakoribb közönséges kullancsok által terjesztett vírusos betegség Közép-Európában, így hazánkban is az FSME-vírus okozta kullancsencephalitis, azaz kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás.1 Az FSME-vírus, melynek neve németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer Meningoenzephalitis) a flavivírusok családjába tartozik, emberre általában kullancscsípéssel (a vírus akullancsnyálával) terjed, de akár egy az FSME-vírust hordozó állat, például a kecske pasztörizálatlan tejének elfogyasztásával is bekerülhet szervezetünkbe.
A betegséget először az 1930-as évek körül fedezték fel, ám a vírust csak 20 évvel később, hazánkban 1952-ben sikerült izolálni.1

A kullancsencephalitist okozó FSME-vírus a fertőzött kullancsok nyálával terjed az emberre a kullancscsípés során. Fotó: Getty Images
A kullancsencephalitist okozó FSME-vírus a fertőzött kullancsok nyálával terjed az emberre a kullancscsípés során. Fotó: Getty Images

Az FSME-vírus esetében igen magas a nem diagnosztizált esetek száma, gyakran az enyhe tünetekkel lezajló betegségnél fel sem merül az FSME-vírus jelenléte. A tipikus tüneteket mutató pácienseknél sem mindig tesztelik, hogy pontosan mely kórokozó tehető felelőssé a tünetekért, főképp, mert a kezelésnél ez az információ nem releváns. Sajnálatos azonban, hogy e statisztikák pontatlanságának következtében az emberek nem érzik a valós veszély nagyságát. Az FSME-vírus legtöbbször a kullancsok nyálával kerül az emberi szervezetbe, és a fertőzöttek egy részénél okoz súlyos, nem ritkán idegrendszeri tüneteket. Újabb kutatások szerint az enyhe panaszokkal átvészelt FSME-vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például a tanulási nehézségekkel.1

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Bár a betegség nemtől és kortól függetlenül kialakulhat, különösen veszélyeztetettek a gyerekek, akik előszeretettel játszanak a szabadban, ahonnan könnyen felmászhat rájuk egy fertőzött kullancs, de ugyanígy az állattartásban dolgozók is ki lehetnek téve a betegségnek. Összességében azonban elmondható, hogy a klímaváltozás miatt az év lassan teljes időszakában bárkit megcsíphet fertőzött kullancs. Magyarországon leginkább Zala, Somogy és Nógrád megyében magasabb a megbetegedések száma, de szintén gyakori a vírusos kullancsencephalitis előfordulása Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben is.1

Így ismerhető fel a betegség

A kullancs okozta agyvelőgyulladás kétfázisos lefolyású, azaz a tünetek két szakaszban jelennek meg. Az első fázis jellemzően az egy, de akár 4 hét lappangási idő letelte után jelentkezik influenzaszerű tünetekkel. A láz, fej- és izomfájdalom néhány nap alatt elmúlhat, és egy láztalan tünetmentes szakasz következik, ami viszont nem minden esetben jelenti a gyógyulást. Az esetek egy részében a második fázis ilyenkor csap le váratlanul. Ez jellemzően a kullancscsípés utáni 3. hét, amikor is hirtelen magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, ájulás, sőt bénulás is jelentkezhet, mellyel általában már kórházba (esetenként intenzív osztályra) kerülnek az érintettek. Míg a gyerekeknél jellemzőbb, hogy enyhe lefolyású, influenzaszerű tünetekkel megússzák a fertőzést, a felnőttek között egyre gyakoribb a súlyos agyvelőgyulladással járó esetek száma. Kutatások szerint Európában minden harmadik fertőzöttnél hosszú távú idegrendszeri szövődmények is felléphetnek, mivel az agyvelőgyulladás az idegsejtek károsodását okozhatja, ami mozgásszervi bénulásokhoz, a legsúlyosabb esetekben pedig a légzőközpont bénulásához vezethet, mely nagyon ritkán ugyan, de akár halálos kimenetelű is lehet.1,2

Védekezzünk időben

Mint említettük, Magyarországon az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás a közönséges kullancs által terjesztett vírusos betegség. Szerencsére azonban vannak ellene gyerekeknek és felnőtteknek is vakcinák, így hatékonyan óvhatjuk magunkat és szeretteinket is. A gyermekeket már 1 éves kortól be lehet oltatni. Érdemes kezelőorvosunkkal egyeztetni arról, hogy mikor ajánlott beadatni az általuk javasolt oltást. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél hamarabb oltanak be tavasszal, annál hamarabb alakul ki a védettség.1 Az alapoltás-sorozat általában 3 lépésben zajlik: az első 2 oltást 1-3 hónap különbséggel kell beadni. A védettség a második után alakul ki. Az ezt követő egy éven belül következik a 3. oltás. Az első emlékeztető oltásra 3 év múlva kerül sor, majd 5 évente szükséges az oltás ismétlése - életünk végéig.

Mindazonáltal továbbra is érdemes lesz ezek ellen a kellemetlen vérszívók ellen védekezni megfelelő ruházattal, riasztószerekkel, mert az alábbiakban felsorolt betegségek ellen még nincsenek vakcinák.

Lyme-kór (Lyme-borreliosis)

A FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás mellett a leggyakoribb közönséges kullancs által terjesztett betegség itthon kétségkívül a Lyme-kór. A kullancscsípéssel az emberi szervezetbe kerülő Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi) azonban - bár sokan ez alapján próbálják beazonosítani - nem mindig okoz a csípés helyén piros kör alakban terjedő, úgynevezett kokárdaszerű foltot. Sőt, ettől függetlenül is kialakulhat a betegnél agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. Ez utóbbi miatt máig gyakran keverik a vírusos kullancsencephalitisszel. Pedig azzal ellentétben nem jár olyan látványos tünetekkel. A Lyme-kórra inkább az úgynevezett "vándorló fájdalmak", érzészavarok a jellemzőbbek, bár afejfájásés a hányinger szintén gyakori szimptóma. Lappangási ideje változó, akár 3 hónap is lehet, ritkábban pedig akár szívizomgyulladást is okozhat, de gyakoribbak az ízületi gyulladások. Főképp a térd lehet érintett, a kullancsok ugyanis előszeretettel támadnak a hajlatokban, ahol nehezebb felfedezni őket és vékonyabb a bőr is. A betegség jellemzően 3 szakaszra tagolódik, de ez természetesen egyénenként eltérő lehet. Az első szakaszban kialakulhat a csípés körül az említett bőrtünet, mellyel párhuzamosan jelentkezhet gyengeség, fejfájás, láz, nyirokcsomó-duzzanat. A második szakaszban a csípés helyétől függetlenül jelenhetnek meg elváltozások a bőrön, illetve kialakulhatnak az idegrendszeri tünetek (agyhártya- és/vagy agyvelőgyulladás), ízületi gyulladások. Majd egy hosszabb tünetmentes időszak után jön egy hosszan tartó 3. szakasz, amikor állandósuló ízületi gyulladás, központi idegrendszeri zavarok, progresszív agyvelőgyulladás, végtagfájdalom keseríti meg az érintettek életét. A betegség ellen védőoltás nincs, antibiotikumokkal azonban hatékonyan kezelhető.1

A következőkben leírt betegségek jóval ritkábbak az FSME-vírus okozta kullancsencephalitishez és a Lyme-kórhoz képest, ám mivel ezek is előfordulnak Magyarországon vagy Európában, így érdemes a létezésükről és főbb tüneteikről tudnunk.

Húsallergiája lett a kullancscsípéstől

Az ötgyerekes édesanya, Meghan Chapman élete egy kullancs csípése miatt változott meg, és bár állapotával mostanra megbarátkozott, reméli, van esély arra, hogy kigyógyuljon az alfa-gal allergiából, ismertebb nevén húsallergiából. Részletek!

TIBOLA

A TIBOLA a betegség angol elnevezéséből tick-borne lymphadenopathy (azaz kullancs terjesztette nyirokcsomó-bántalom) származó mozaikszó. Amíg nem különítették el és írták le a betegséget, addig rendre összetévesztették a Lyme-kórral. Kórokozója ismeretlen, de feltételezik, hogy a rickettsiák közé tartozó baktérium. Jellemzően a hosszú hajú embereket érinti kortól és nemtől függetlenül, mivel a nagytestű kullancsok rajtuk könnyebben el tudnak rejtőzni. A csípés helye beduzzad, néhány nap, hét alatt váladékozó sebbé alakul, a környezetében is beduzzadhatnak a nyirokcsomók. A fertőzést kísérheti láz, levertség, fej- és ízületi fájdalmak. Antibiotikummal kezelhető, de kezelés nélkül is gyógyulhat. Nincs ellene védőoltás.1

Tularaemia, azaz nyúlpestis

Egy igen ritka bakteriális fertőzés, melyet kullancscsípés által emberek is elkaphatnak.
A kullancscsípés helye, valamint a környezetében lévő nyirokcsomók megduzzadnak, váladékozhatnak. Az akár 3 hét lappangási idő után hirtelen lázzal, fejfájással és hányással kezdődő betegség az esetek akár 5-20 százalékában tüdőgyulladást is okozhat, mivel a kórokozó a véráramba kerülve elérheti a tüdőt. Előfordulhat, hogy a tünetek alapján összetévesztik a tuberkulózissal. Antibiotikumokkal kezelhető. Védőoltás nincs ellene.1

Humán babesiosis

A kullancscsípés során egysejtű mikroorganizmusok, úgynevezett protozoák juthatnak be az emberi szervezetbe, melyek a lappangási időszak (1-4 hét) elteltével láz, általános rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalmak, vérszegénység tüneteivel jelentkező fertőzést okoznak. Sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át. Ritkán fordul elő Európában. Védőoltás nincs ellene.1

Humán monocytás ehrlichiosis

Egy olyan kullancs által is terjesztett baktériumfertőzés, mely a fehérvérsejteket támadja, influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, de akár sokszervi gyulladást is okozhat. Az enyhe lefolyású betegség mellett középsúlyos, súlyos, sőt halálos kimenetelű kórformák is előfordulnak. Nincs ellene védőoltás, korai felismerés esetén jól gyógyítható. Magyarországon még nem fordult elő.1

Humán granulocytás anaplasmosis

Egy Európában szerencsére ritka kullancs által terjesztett baktériumfertőzés, hazánkban még nem észlelték. A kullancscsípés után láz, fejfájás, zavartság, hányinger, hányás és izomfájdalmak jelezhetik. Antibiotikumokkal kezelhető, nincs ellene védőoltás.1


Krími-kongói vérzéses láz

A krími-kongói vérzésesláz1944/1945 óta ismert, Európában a legsúlyosabb, vírus által előidézett és kullancsok által terjesztett, emberről emberre is terjedő betegség a világ 38 országából ismert. Akárhogy is, ez a betegség szerencsére csak nagyon ritkán fordult eddig elő Európában, bár az ezt hordozó kullancs Romániában, a Balkánon és Horvátországban is megtalálható, a klímaváltozás miatt azonban nem elképzelhetetlen, hogy ennél magasabb égövön is megjelenjen. Jellemző tünetei a hirtelen fellépő magas láz, fényérzékenység, torok-, izom-, fej-, hasfájás, bőr- és nyálkahártya-vérzések, hányinger, hányás, a nyirokcsomók duzzanata, de akár májgyulladás is kísérheti. Nincs ellene védőoltás.1

Q-láz

Igazoltan, bár ritkán terjed kullancscsípéssel, a baktérium okozta betegség kecskékkel, szarvasmarhákkal, birkákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Az állatok vizelete, széklete, nyers teje is afertőzésterjesztője. 2-4 hét lappangás után lázzal, fejfájással, köhögéssel, hasi, izom- és ízületi fájdalmakkal is jelentkezhet. A betegek közel 50 százalékánál tüdőgyulladás is kialakul, de csak ritkán végzetes kimenetelű. Hazánkban néhány eset fordul elő. Nincs ellene védőoltás.1

Kontinensenként eltérő további betegségek

A fenti felsorolás még korántsem tekinthető a kullancsok által terjesztett betegségek teljes listájának, azok ugyanis akár kontinensenként eltérőek lehetnek. Az Egyesült Államokban például ismert az úgynevezett Colorado-kullancsláz. Létezik a kullancsencephalitisnek távol-keleti változata is, vagy említhetnénk a Queenslandi kullancs tífuszt is.3,4 Külföldi úti célok esetében ezért fontos, hogy indulás előtt tájékozódjunk a célországokban található kullancs által terjesztett betegségekről, és az ellenük való védekezésről.

Referenciák:
*FSME-vírus: Frühsommer meningoenzephalitis virus, kullancsencephalitis vírus                                              
1. Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, Epinfo 16. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2009. május4. http://www.oek.hu/oek.web?to=1725,2496&nid=926&pid=1&lang=hun Utolsó megtekintés:2021. március 29.
2. Lars Lindquist, Olli Vapalahti: Tick-borne encephalitis. Lancet. 2008 May 31;371(9627):1861-71. doi: 10.1016/S0140-6736(08)60800-4.
3. CDC Colorado Tick Fever, elérhető: https://www.cdc.gov/coloradotickfever/index.html Utolsó megtekintés 2021. április 09.
4. NSW Government Health, Australia: Factsheet: Typhus (epidemic, murine and other rickettsial diseases https://www.health.nsw.gov.au/Infectious/factsheets/Factsheets/typhus.PDF Utolsó megtekintés: 2020. április 09.

 

PP-FSM-HUN-0138
OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/23778-2/2021.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, "A" épület Tel.: 06-1-488-3700, www. pfizer.hu
Anyag lezárás dátuma: 2021. április 9.
 
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
, °C
Minimum:
, °C

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag