Várandósan ezért tilosak a gyorsételek

A Washingtoni Egyetem kutatóinak friss tanulmánya szerint kétszer is érdemes meggondolni, mielőtt terhesen gyorséttermi hamburgert választunk ebédre, vagy előrecsomagolt bolti péksüteménnyel csillapítjuk édesség iránti vágyunkat. Az igazán érdekes az eredményekben ugyanakkor az, hogy a vizsgálat fókuszában nem maguk az élelmiszerek álltak, azaz nem a sültkrumplik, burgerek, shake-ek és sütemények. A kutatókat az érdekelte, amivel ezek fogyasztás előtt érintkezésbe kerülnek – olvasható az egyetem közleményében.

Korábbi tanulmányokból ismert volt ugyanis, hogy az úgynevezett ftalátok – a műanyagokkal összefüggő vegyületek egy csoportja – könnyen leválhatnak az élelmiszerek csomagolásáról, de még akár az azokat kezelő élelmiszeripari dolgozók gumikesztyűjéről is. Amint aztán egy várandós nő elfogyasztja az adott ételt, ezek a vegyületek is bejutnak a szervezetébe, pontosabban a véráramba, majd annak közvetítésével a méhlepényen át a fejlődő magzat vérkeringésébe is. Ott aztán oxidatív stresszt okozhatnak és gyulladásos folyamatokat indíthatnak be.

Ilyen módon a ftalátok összefüggésbe hozhatók az alacsony születési súly, a koraszülés és olyan gyermekkori mentális zavarok gyakoribb előfordulásával, mint az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD). Az Environmental International című folyóiratban január végén megjelent tanulmányában a washingtoni kutatócsapat arra kereste a választ, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend mutat-e bármilyen kapcsolatot a megnövekedett ftalátbevitellel a várandósság hónapjai alatt.

Ez is érdekelheti

rejtett terhesség

„Ittam és buliztam” – a 9. hónapban tudta meg, hogy terhes

Belgyógyászat

Aranyér a terhesség alatt: okok, megelőzés és kezelés

félelem a szüléstől

"Ha minden erőmmel nyomni kell, nem jön ki alulról minden?" – a szülést kísérő tabuk és félelmek

várandósság

Ezért fontos, hogy a kismama sok folsavat fogyasszon

A vizsgálathoz egy korábbi kutatási kohorsz adatait használták fel. Az adatok több mint ezer memphisi kismamától származtak a 2006 és 2011 közötti időszakból. A résztvevők szervezetének ftalátszintjét a második trimeszterben gyűjtött vizeletmintákból mutatták ki. Mint kiderült, a vizsgált nők étrendjének átlagosan közel 39 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerek tették ki, de a skála egyénenként 10 és 60 százalék között mozgott. Az elemzés kimutatta, hogy minden 10 százalékos aránynövekedés 13 százalékkal magasabb koncentrációval állt kapcsolatban az egyik leggyakoribb és legkárosabb ftalát, a dietil-hexil-ftalát esetében.