Négy jel, ami arra utal, hogy mentális egészségünk nem az igazi

HáziPatika

Gyakran keményen és tudatosan meg kell dolgoznunk mentális egészségünk biztosítása és fenntartása érdekében. Mutatjuk, milyen jelek utalhatnak arra, hogy foglalkoznunk kell magunkkal, szükség esetén pedig szakember segítségét kérni.

Októberben van a lelki egészség világnapja. Ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatójából kiderül, globálisan közel egymilliárd ember küzd valamilyen mentális zavarral, ami nem csak az érintettek, hanem a környezetükben élők számára is nehézséget, folyamatos kihívásokat jelent. A mentális zavarok közül a depresszió a listavezető: becslések szerint a felnőttek 5 százalékát érinti valamilyen mértékben.

mentális egészség
A mentális egészség nem magától értetődő, tenni kell érte. Fotó: Getty Images

A WHO arra is felhívja a figyelmet, hogy a mentális zavarok a gyerekeket sem kímélik: világszerte minden hetedik 10-19 éves küzd valamilyen mentális zavarral. Az érintettek felénél a tünetek jellemzően már 14 éves kor előtt megjelennek, ám sok esetben rejtve maradnak: nem fedezik fel és nem kezelik ezeket, ami felnőttkorban súlyos következményekhez vezethet. A problémát tetézi, hogy a koronavírus-járvány hozadékai - a bezártság, a szociális elszigetelődés, az egzisztenciális aggodalmak, a túlterheltség, a bizonytalanság és a stressz - még jobban aláásta az emberek mentális egészségét. Sokan tudják, hogy segítségre lenne szükségük, mégsem fordulnak szakemberhez. Vagy mert abban bíznak, hogyha nem törődnek a problémával, "nem dagonyáznak az önsajnálatban", magától elmúlik, vagy mert nem akarnak, esetleg nem tudnak időt fordítani saját mentális állapotuk "karbantartására". Pedig kellene.

A Women's Health magazin összegyűjtött négy figyelmeztető jelet, amely egyértelműen utal arra, hogyha nem figyelünk a magunkban végbemenő változásokra, idővel mentális zavarokkal - például depresszióval -, vagy szorongásos betegséggel szembesülhetünk. Hogy ezt elkerülhessük, és könnyebben észrevegyük, ha lelkileg érzékennyé vagy instabillá válunk, a Women's Health szerint megoldás lehet, a naplót vezetünk aktuális mentális állapotunkról. Ha gondosan feljegyezzük hangulatingadozásainkat, érzéseinket, sikerélményeinket és negatív gondolatainkat, és ezeket néhány hetente visszanézzük. Így könnyebben felfedezhetjük azokat a mintákat és változásokat, amelyek jelzik a bajt - amennyiben az még nem alakult ki.

"Amikor elakad a lemez"

A 11 és 15 év közötti, európai gyerekek egyre nagyobb hányada küzd mentális problémákkal - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentéséből. Az iskoláskorú gyerekek viselkedéstudományi kutatóközpontja (HBSC) által 45 európai országban elvégzett felmérés azt mutatja, hogy 2014 és 2018 között sok országban romlott a gyerekek mentális jólléte, és a mentális problémák a korral egyre szaporodnak. Minden negyedik gyermek arról számolt be, hogy gyakran ideges, ingerült és hetente legalább egyszer gondot okoz számára az alvás.

Ha azt vesszük észre, hogy nem tudunk munkánkra, mindennapi teendőinkre koncentrálni, mert egyfolytában egy hetekkel korábbi vita, rossz élmény, esetleg sérelem jár a fejünkben, amit újra és újra lejátszunk, az szakemberek szerint arra utal, hogy negatív gondolkodási mintákat alakítottunk ki. Amikor sokáig rágódunk valamin, hajlamosak vagyunk marcangolni magunkat, ami önsajnálattal, túlzott önkritikával párosulhat. Könnyen azt gondolhatjuk, hogy "mi vagyunk a legszerencsétlenebbek a világon",  hogy "soha semmi jó nem történik velünk", vagy hogy "kudarc az életünk, csődtömegek vagyunk", és máris bekerülünk egy érzelmi spirálba, ami egyre mélyebbre húz.

Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni, hogy kideríthessük, miért ragaszkodunk egy-egy negatív gondolathoz, és megtanuljuk, hogyan tudjuk azokat egészséges módon feldolgozni, elengedni, majd tovább lépni. Egy rossz nap, vagy az alkalmanként felmerülő negatív gondolatok miatt még nem kell szakemberhez fordulni, csak azok miatt, amelyek tartósan vagy gyakran rossz érzést, esetleg stresszt okoznak - tanácsolja Daksha Arora, a marylandi Serene Therapy Center terapeutája.

Amikor a múltban ragadunk, vagy szünet nélkül a jövő miatt aggódunk

Ha azon kapjuk magunkat, hogy gyakran révedünk a múltba, múltbéli dolgokat próbálunk újraalkotni, azokat keressük a jelenben is, figyelmen kívül hagyva az aktuális lehetőségeket, az annak a jele lehet, hogy elégedetlenek vagyunk mindennapjainkkal, nem bízunk a jövőben. Ez pedig komoly mentális kihívást jelenthet. "Azzal nincs gond, ha időről időre felidézünk egy múltbeli eseményt vagy pillanatot, ám próbáljuk meg ezeket "felfejteni", hogy rájöjjünk, mi az, ami akkor megvolt, most viszont hiányzik az életünkből" - javasolja Arora. Tapasztalatai szerint jó megoldás lehet, ha készítünk egy tervet jelenlegi helyzetünkről, arról, hogyan tudjuk azt elfogadni, és jövőbeli céljainkról, amelyek elégedettebbé tehetnek bennünket, és hozzásegítenek ahhoz, hogy ne tekintsünk félve a jövőbe. 


Amikor bűntudatot érzünk olyan dolgok miatt, amelyeket nem tudunk befolyásolni

A koronavírus-járvány sokakban felerősítette a bűntudatot: nem tudnak szabadulni attól a gondolattól, hogy esetleg "hasznot húztak" a pandémiából, mert olyan a munkájuk, amit minden további nélkül folytathattak a korlátozások idején is, esetleg pozitívumokat találtak a járványhelyzetben (például a bezártság megerősítette párkapcsolatukat). Akad, akiben a túlélők bűntudata munkál, és azon rágódik, hogy ő túlélte a koronavírus-fertőzést, míg mások belehaltak. Ebben a helyzetben sokat segíthet, ha nyíltan tudunk beszélni az érzéseinkről, akár szakembernek, akár hasonló helyzetben lévő embereknek, így is tudatosítva magunkban, hogy amit érzünk, nem rossz, nem ártunk vele másoknak. 

Amikor soha nem érezzük magunkat elég jónak

Gyakori és teljesen természetes, hogy olykor megkérdőjelezzük, jól teljesítünk-e, és mindent megtettünk-e, ami módunkban állt egy adott helyzetben a sikerért vagy egyszerűen csak a megoldásért. Ha azonban rendszeresen ezt tesszük, az negatívan befolyásolja mentális jóllétünket, önértékelésünket. Ahogy az is, ha állandóan a tökéletességre törekszünk, mindig überelni akarunk másokat és saját magunkat is. A tökéletesség hajszolása - ahogy szakemberek is leszögezik - egyéb tényezőkkel társulva szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. A pozitív gondolatok - például, ha tudatosítjuk magunkban, hogy senki nem tökéletes, hogy a fejlődés fontosabb lehet az elért eredményeknél -, segíthetnek feloldani a tökéletességhez való görcsös ragaszkodást. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-2, +3 °C
Minimum:
-7, -2 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a napsütést csak kevés felhő zavarja, csapadék nem lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag