Karsai Dániel sokgenerációs értelmiségi családból származik, nem volt kérdés, hogy ő is diplomás lesz. „A Győri Egyetemen az első hét péntekjén másnaposan beültem Papp Imre tanár úr alkotmányjog szemináriumára, és ez olyan óra volt, hogy ott el is dőlt a sorsom” – mesélte a szerencsés kezdetekről. Második „lépcsőként” jogi, ügyvédi pályafutását meghatározta a Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságánál eltöltött négy év. Ebben az időszakban ezernél is több határozattervezet szerkesztésében vett részt. 2012 óta a saját ügyvédi irodáját vezeti Magyarországon.
Egy év alatt óriási állapotromláson ment keresztül
Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kóreredete máig ismeretlen, és a betegség egyelőre nem gyógyítható. Karsai diagnózisát 2022 augusztusában állapították meg. Azóta folyamatosan romlik az állapota, elmondása szerint az akkori 87 kiló szín izomból mára 65 kilóra fogyott. Az első néhány hónapja depresszióval, pánikbetegséggel telt, és a csodákban való hitről szólt. Jelenleg pszichiáter és pszichológus segítségével próbál úrrá lenni a lelki nehézségeken, mindennapjait gyógytornász, masszőr, logopédus és egy személyes ápoló, valamint jogász kollégái és családja támogatásával éli.
A kezeléséről elmondta: elvileg komplex terápiát kellene kapnia, egy neurológusból, pszichiáterből, gyógytornászból, fizioterapeutából, masszőrből, logopédusból álló team segítségével. Ezt a komplex kezelést azonban itthon nem kapja meg, és nagy valószínűséggel ennek is szerepe van abban, hogy állapota egy év alatt ennyit romlott.
Az eutanázia kérdése mindenkit érint
Mint mondja, a mostani strasbourgi per teljesen organikus folytatása az eddig végzett munkájának. Szakmai szempontból izgalmas, nagy kihívás, szinte szórakoztató. Hitt benne, hogy rajta keresztül ez a kérdés megmozgatja a magyar társadalmat, de hogy ekkora visszhangja lesz, azt nem gondolta. „Az életvégi döntések kérdéséből így nem egy elvont alkotmányjogi szemináriumi téma lett, hanem kézzelfoghatóvá tettem, általam vált láthatóvá, és emiatt ez az egyébként mindenkit érintő kérdés hirtelen olyan kontextusba került, hogy nagyon sokan tudnak és akarnak is hozzá kapcsolódni” – mondta. Az aktív eutanázia támogatása egyébként a társadalom egészét tekintve – a közvélemény-kutatások alapján – elsöprő.
Európa több országában, ahol ez a kérdés napirendre került, mindenhol egy emblematikus ügy mentén történt. Ez – meglátása szerint – teljesen logikus: közéleti, nehezen átlátható, bonyolult ügyek – például halál, betegség – estén a problémát sokszor a szőnyeg alá söprik. Magyarországon szerinte az életvégi döntés még egy teljes cselekvőképességgel rendelkező, nagykorú ember számára sem lehetséges. Életben tartó, életmentő kezelést vissza lehet utasítani, de csak nagyon szűk mezsgyén. Karsai szerint fontos lenne, hogy – amikor valaki gyógyíthatatlan betegségben szenved, és a végkifejlet előre látható – lehessen azt mondani, „köszönöm, elég volt”. Az pedig, hogy ez megfelelő biztosítékokkal történjen, orvosi, bioetikai és jogi szempontból is megoldható szakkérdés.
Ha valaki nagykorú, cselekvőképes ember, aki egyértelműen kinyilvánította az akaratát és gyógyíthatatlan beteg, azt átsegíteni ne legyen bűncselekmény. Svájcban például az öngyilkosságban való közreműködés csak akkor büntethető, ha aljas indokból követik el. Magyarul: a nagyit nem lehet eltenni láb alól a három kastélyáért” – fogalmazott Karsai.
A strasbourgi döntéssel kapcsolatban egyébként optimista. Meglátása szerint fellépése nyomán az aktív eutanázia kérdése kiszabadult palackból, és már nem lehet visszagyömöszölni. Mint mondja, a döntésnek – sorstársaival együtt – remélhetőleg nem mártírjai, hanem „haszonélvezői” lesznek.
