Háromfős bizottságot kell összehívnia, aki passzív eutanáziát kér

Közjegyzői okiratba foglalta az életmentő kezelések megtagadását a Karsai Dánielhez hasonlóan ALS-ben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet. Az RTL Híradónak azt mondta: a minisztériumtól kért állásfoglalás alapján kíván élni a passzív eutanázia lehetőségével. Szerinte azonban a jogi helyzet bonyolult és követhetetlen.

Dunavölgyi Erzsébet az egyike azoknak az ALS-ben szenvedő betegeknek, akik együtt küzdenek Karsai Dániel alkotmányjogásszal az életvégi döntés jogáért. A parlamentben hétfőn késő este tartottak vitanapot a témában, ahol az egészségügyért felelős államtitkár elmondta: az eutanázia passzív formájára jelenleg is van lehetőség. „Minden cselekvőképes és önálló döntéshozatalra képes magyar állampolgár… életvégi döntés keretében nyilatkozhat arról, hogy milyen, az életet fenntartó, azt meghosszabbító kezelést választ vagy éppen utasít el” – fogalmazott Takács Péter. Dunavölgyi Erzsébet így is tett: olyan egészségügyi ellátásokat utasít el, mint például az újraélesztés és a mesterséges lélegeztetés, ám ezt nem elég leírni. Az egészségügyi törvény szerint a kezelések visszautasításának igényére egy háromfős orvosi bizottságnak is rá kell bólintania, aminek összehívását a betegnek kell kezdeményeznie a kezelőorvosánál – tudta meg a portál.

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Korábban itt írtunk arról, eddig mit ért el, itt pedig arról, hogyan pattant ki az ügy.Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) az akaratlagos mozgások kivitelezéséért felelős, az agyban és a gerincvelőben is megtalálható neuronok pusztulásával járó gyógyíthatatlan, végzetes betegség. Bármelyik életkorban előfordulhat, a genetikailag kódolt esetek fiatalabbaknál, a szórványos esetek jellemzően 40 és 60 éves kor között kezdődnek. Jellemzően valamelyik végtag, leginkább a kar törzstől távoli részén kezdődik, majd onnan fokozatosan terjed felfelé, illetve tovább a törzsre, a nyakra, végül olyan agytörzsi funkciók is elvesznek, mint a beszéd, a rágás, a nyelés, majd a légzés. A gondolkodás, a látás, a hallás, az ízérzékelés, a tapintás érzete azonban mindvégig megmarad.