"Ágyban, párnák közt halni meg" - Petőfi Sándor ugyan elfogadhatatlannak tartotta ezt a halálnemet, az idős korban, alvás idején bekövetkező elmúlás gondolata mégis sokakat tölthet el megnyugvással. Mások viszont éppen hogy rettegéssel gondolnak arra, hogy este lehunyják a szemüket, majd többé nem nyitják ki azt. Az Iflscience cikke szerint viszonylag kicsi az esélye, hogy valakit álmában érjen halál, hacsak nem szenved valamilyen súlyos betegségben.
Több oka is lehet annak, ha valaki álmában meghal, de ezek általában a három legfontosabb szervünkhöz köthetőek: a szívhez, a tüdőhöz és az agyhoz - magyarázta Dr. Milind Sovani tüdőgyógyász. Hozzátette: az alvás közbeni rosszullét veszélye, hogy sem mi magunk, sem pedig környezetünk nem veheti észre könnyen a jeleket. Amikor ébren vagyunk és a vérnyomásunk lezuhan, szédelegni kezdünk és elájulunk, erre pedig a környezetünk is felfigyelhet és szükség esetén hívhatják a mentőket. Amikor viszont alszunk, kevésbé tudunk reagálni azokra a jelekre, amelyek arról árulkodnak, hogy valami nincs rendben ezekkel a szervekkel.
Hogyha szívbetegség okozza a halált
Az álmunkban bekövetkező halál az esetek 90 százalékában a szívmegállás hatására következik be - hangsúlyozta Dr. Sumeet Chugh kardiológus, a Cedars-Sinai's Heart Rhythm Center orvosigazgatója. A hirtelen szívhalálnak is hívott jelenség (amellyel részletesebben az alábbi cikkünkben foglalkoztunk) azokat veszélyezteti leginkább, akik szívmegnagyobbodásban, koszorúér-betegségben és szívritmuszavarban szenvednek. Az ehhez köthető halálesetek 22 százaléka este 10 és reggel 6 óra között következik be, és a statisztikák szerint a nők nagyobb arányban hunynak el emiatt álmukban, mint a férfiak.
Hogyha a légzőszervi oka van az éjszakai halálnak
Az alvás közbeni légzéskimaradás is okozhatja az éjszaka bekövetkező elhalálozást, habár elsősorban közvetett szerepe van a kialakulásában. Az obstruktív alvási apnoéban (OSA) szenvedőknél az agy alvás közben kiadja a légzési parancsot, a mellkas meg is emelkedik, viszont a levegő a garat elzáródása miatt nem kerül az alvó beteg tüdejébe. Az oxigénhiány megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, ez az állapot pedig szintén hozzájárulhat a szív elégtelen működéséhez. Statisztikák szerint az OSA-ban szenvedő betegeknél több mint 2,5-szer nagyobb az esély a hirtelen szívhalálra éjfél és reggel 6 óra között, mint az obstruktív apnoéban nem szenvedőknél.
Hogyha agyi folyamatokra vezethető vissza a halál
Az epilepszia az agyat érintő gyakori állapot, amelynek hatására ismétlődő görcsrohamok alakulnak ki. Súlyos esetben ez az állapot akár halálhoz is vezethet, az intenzív rohamok ráadásul bizonyos esetekben alvás közben jelentkeznek. Az éjszakai halálozás hátterében állhat továbbá a stroke is, statisztikák szerint a szélütések körülbelül 25 százaléka alvás közben következik be. Megfelelő orvosi ellátás híján ez az állapot is végzetes lehet.
A fenti betegségek mindegyike orvosi kontrollt és rendszeres konzultációt igényel, illetve fontos, hogy az érintettek általánosan is törődjenek az egészségükkel, vagyis ügyeljenek a testsúlyukra, étkezzenek egészségesen, sportoljanak és aludjanak eleget. Összességében azonban egy egészséges ember számára az éjszakai halál veszélye minimális a szakemberek szerint.
