Ideggyógyászati megbetegedések : Epilepszia
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Epilepszia tünetei és kezelése
Mi az epilepszia?
Az agy munkájának alapját összetett és jól strukturált működés adja. Ez azt jelenti, hogy egyes agyterületek csak akkor aktiválódnak, amikor azt mi szeretnénk. Emiatt lehet akaratlagosan működtetni bizonyos funkciókat, míg más agyterületek pont azért vannak, hogy egyszerre ne csinálhassunk mindent. Ez az összehangoltság biztosítja az agy és a szervezet megfelelő működését. Ha viszont az agyban történő ingerületátadás - amely egy elektromos jel továbbításaként fogható fel - hibássá válik, előfordulhatnak olyan kontrollálatlan aktivációk és jeltovábbterjedések, amelyek nem várt, nem összehangolt működést eredményeznek. Ilyen lehet a görcstevékenységgel, eszméletvesztéssel járó rosszullét, amely egy klasszikus, sokak által ismert epilepsziás roham.
Tünetek
Az epilepszia előfordulása
A hazai lakosság 0,5-1 százaléka szenved epilepsziabetegségben. Az esetek 15-20 százaléka vezethető vissza megmagyarázható okra, az agyszövet szekunder sérülésére, így például agyi traumára, stroke-ra vagy daganatra.
Az epilepszia okai
Vannak genetikailag kódolt, gyermekkorban kialakuló epilepsziák, amelyeket bizonyos agyterületek megváltozása okoz. Ezeket az eltéréseket - úgynevezett epilepsziás gócokat - EEG-vizsgálattal ki lehet mutatni, sokszor ezek magyarázhatják az epilepszia kialakulását. A gócokat egy olyan agyterületként kell elképzelni, amelynek működése úgymond zárlatos. Ilyenkor az ottani elektromos impulzusok terjedése hibássá válik, emiatt a többi terület is kontrollálatlanul aktiválódik. Ez okozza a rosszullétet. Vannak olyan esetek is, amikor nem találják az epilepsziás rohamok kiváltó okát.
Az idősebb korban kezdődő epilepszia hátterében általában az áll, hogy az agy jól strukturált működése valamilyen okból sérül. Ez történhet például trauma, így egy komolyabb fejsérülés miatt, de okozhatja agyi infarktus is. A stroke után kialakuló epilepsziának külön neve is van: poststroke epilepszia. Lehet az epilepszia oka olyan agydaganat vagy más daganat agyi áttéte is, amely felborítja az agy összehangolt működéséhez szükséges sejtkapcsolatokat. Előfordul az is, hogy az agydaganatnak, agyi áttétnek az epilepsziás rosszullét az első jele.
Magát az epilepsziás rohamot a betegeknél több inger is provokálhatja. Ilyen lehet például az alvásmegvonás, az alkohol, bizonyos gyógyszerek, de vannak betegek, akiknél eredményezhetnek görcskészséget pszichés tényezők is. Vezethet epilepsziás rohamhoz a fotóstimuláció is.
Az epilepszia tünetei
Az epilepszia tünetei mindig attól függnek, hogy milyen rohamról van szó. A klasszikus, generalizált rosszullét - ez jár komoly görcskészséggel és eszméletvesztéssel - elsősorban felnőtteknél mutatkozik meg, gyerekkorban inkább kisebb rohamok fordulnak elő. Ezek lehetnek például klasszikus elrévedések. Enyhébb tünetekkel jár az úgynevezett fokális roham is, amelynél inkább csak a felső végtagok húzódnak össze akaratlanul. Fokális roham előfordulhat felnőtteknél is. Ez az epilepsziatípus klasszikusan daganatos betegségek mellett jelentkezik. Járhat az epilepsziás roham auraszerű élményekkel, hallucinációkkal, gyomorban érzett kísérőtünetekkel is. A betegek egy része megérzi azt is, ha rohama lesz. Maga a roham normál esetben 30-50 másodpercig tart, annál csak ritkán hosszabb.
A grand mal és petit mal (kis roham és nagy roham) kifejezéseket, illetve ezt a felosztást ma már nem használják.
Az epilepszia diagnózisa
Epilepszia gyanúját az veti fel, ha valakinél görcsroham kezdődik, majd eszméletvesztés történik. Magát a betegséget EEG-vizsgálattal igazolják, azzal láthatják az úgynevezett tüskehullámokat, az agyi működészavarra utaló eltéréseket. A vizsgálatot alvásmegvonással vagy fotóstimulációval lehet kiegészíteni, a betegnél a rohamokat ezekkel lehet provokálni. Ilyenkor a működészavar jobban megmutatkozhat, jobban láthatóvá válhat. Megesik az is, hogy epilepsziára utaló jeleket nem találnak, de ez még nem zárja ki az epilepsziát. Emiatt két rosszullét után, ha azok egyéb okokkal nem magyarázhatók, felállítható az epilepszia diagnózisa.
A külön vizsgálatra és az egyéb okok keresésére azért van szükség, mert a jellegzetes rosszullét önmagában még nem jelent epilepsziát: ha csak a görcskészséggel és az eszméletvesztéssel járó rohamot nézzük, azt a szaknyelv konvulziónak hívja. Viszont önmagában ilyet nemcsak az epilepszia okozhat, hanem alkohol- vagy gyógyszermegvonás, nagyon alacsony vércukorszint, bizonyos gyógyszerek mellékhatása is. Magyarán az még nem epilepszia, ha valakinek görcstevékenységgel járó eszméletvesztése lesz.
Az epilepszia kezelése
Az epilepsziabetegséget ma elsődlegesen gyógyszeresen kezelik úgynevezett antiepileptikumokkal. A gyógyszereket naponta kell szedni, és azt hivatottak gátolni, hogy hibás aktiváció alakuljon ki az egyes agyi területeken. A folyamatos terápia fontos, már a gyógyszerek egyszeri kihagyása is rohamot provokálhat. Emiatt elengedhetetlen, hogy mindenkinél megtalálják azt az antiepileptikumot, amelyik a legkevesebb mellékhatást okozza. Ezt azért kell kiemelni, mert van például olyan gyógyszer, amely férfiaknál merevedési zavart okozhat, így azt a betegek egyes élethelyzeti változások miatt elhagyhatják. Viszont ezt nem szabad megtenni, hanem helyette ilyen mellékhatást nem okozó készítményt kell keresni.
Ha az epilepsziás gócokat EEG-vizsgálattal ki lehet mutatni, és azok elérhető helyen vannak, szóba kerülhet a műtéti eltávolításuk is. Epilepsziasebészetre elsősorban gyerekkori epilepsziáknál van lehetőség, de az elsődleges megoldás ott is a gyógyszeres kezelés. Ha valakinél okként daganat vagy áttét mutatható ki, akkor azt egyértelműen el kell távolítani. Viszont az epilepsziabetegség a műtét után ilyenkor is fennmaradhat, így gyógyszerekre a későbbiekben is szükség lehet.
Ha már kialakult rohamról van szó, akkor az elsődleges cél, hogy a görcstevékenység és az eszméletvesztés miatt a beteg ne sérüljön, ne verje be például a fejét. Emiatt a beteget a lehetőségekhez igazítva védeni kell. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy normál esetben az epilepsziás rosszullét egy percig sem tart, általában csak 30-50 másodperces. Ha a roham elhúzódó, vagy újra és újra elkezdődik, azonnal mentőt kell hívni. Ilyenkor a betegnek már kórházi ellátásra, rohamoldó gyógyszerekre van szüksége.
Ha az epilepsziát gyógyszeresen nem tudják uralni, csak a roham gyakoriságát képesek csökkenteni - például hogy ne hetente, csak két havonta legyen rosszullét -, akkor szóba jöhet rohamjelző kutya alkalmazása is. Az eb azért jelenthet segítségét, mert a közelgő rohamot megérezve biztonságos helyre viheti a beteget. A kutya jelzése lehetőséget adhat arra is, hogy a beteg időben be tudjon venni rohamoldó gyógyszereket.
Az epilepszia gyógyulási esélyei
Vannak olyan gyerekkori epilepsziatípusok, amelyeket a gyerekek úgymond kinőnek. Ezek általában nem is okoznak komolyabb rohamokat. Vannak olyan genetikai szindrómák is, amelyeket nem lehet kinőni, így a betegeknek életük végéig gyógyszert kell szedniük. Erre akkor is szükség van, ha rohamok egyáltalán nincsenek, mert azok az antiepileptikumok elhagyása után visszatérnének. Léteznek olyan epilepsziaformák is, amelyeknél - ha gyógyszeres kezelés mellett három évig nincs roham - megkísérelhető a gyógyszer elhagyása. Ennek inkább csak akkor van realitása, ha az epilepszia okát nem sikerült EEG-vizsgálattal azonosítani.
Az epilepszia megelőzése
Az epilepsziabetegséget nem lehet megelőzni.
Az epilepszia szövődményei
Az epilepszia szövődményei lehetnek balesetek. Ha például egy beteg a görcstevékenység közben leesik a lépcsőn, vagy elesés közben beveri a fejét.
Az elhúzódó rosszullét - amikor a roham sokszor ismétlődik, és nem ér véget gyógyszeres beavatkozás nélkül - az életet is veszélyeztetheti. Ez az úgynevezett status epilepticus, amely az agykéreg körülírt területének vagy egészének tartós működészavara. A status epilepticus folyamatosan (legalább 30 percig) fennáll, vagy teljes feltisztulás nélkül, elhúzódó vagy ismétlődő epilepsziás rohamok formájában ismétlődik. Ez az epilepszia legsúlyosabb szövődménye.
Akinek hosszabb távon rendszeresek a rohamai, annál az agyi képességeket is ronthatja az epilepszia.
Régen azt gondolták, hogy a gyerekeknél jelentkező lázgörcs az epilepszia előjele, de ma már úgy látják, hogy a helyzet inkább fordított volt: régen sok epilepsziát néztek lázgörcsnek. A tudomány mai állása szerint a két jelenség között összefüggés nincs.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bessenyei Dávid neurológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
