Kiderült: ennek is köze van az antibiotikumrezisztenciához

Egy globális tanulmány szerint a légszennyezés is hozzájárul a világszerte jelentős egészségügyi kockázatot jelentő antibiotikum-rezisztencia erősödéséhez. A The Guardian cikke szerint a kínai és brit kutatók által jegyzett tudományos munka több mint 100 ország két évtizedes adatainak felhasználásával készült.

Évi csaknem másfél millió áldozatot szed

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok egyes becslések szerint már évente mintegy 1,3 millió ember haláláért tehetők felelőssé, és egyre nagyobb problémát jelentenek minden kontinensen, bármilyen életkorban. A kutatók szerint az ő tanulmányuk mutatta be először, hogyan befolyásolja globálisan a légszennyezés az antibiotikumrezisztencia „terjedését”.

Az antibiotikumrezisztencia fő oka továbbra is a bakteriális fertőzések kezelésére kifejlesztett antibiotikumok túlzott és helytelen használata. Az új tanulmány azonban azt sugallja, hogy az egyre súlyosbodó légszennyezettség még tovább rontja a helyzetet.

Többféle veszélyt is rejt magában az antibiotikumok nem megfelelő használata. Milyen esetekben nem szabad ilyen gyógyszereket alkalmazni? Miért fontosak a probiotikumok? A téma kapcsán dr. Lovas László háziorvos foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A légszennyezés önmagában is elég nagy baj

Az antibiotikumrezisztencia mellett a légszennyezés is a legnagyobb közegészségügyi kockázatok egyike, amely miatt nagyon sokan szorulnak orvosi kezelésre. A rossz levegő belélegzése hosszú távon krónikus betegségekhez – például szívbetegségekhez és asztmához –, de akár tüdőrákhoz is vezethet. De már a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség is előidézhet bizonyos panaszokat, úgymint köhögést, zihálást, illetve asztmás rohamokat.

A kutatók úgy vélik, hogy a légszennyezettség visszaszorítása segíthet mérsékelni az antibiotikumrezisztencia gyakoriságát, valamint csökkenteni az ebből adódó halálesetek számát is.