Vakrandit és tengerparti sétát is szimulálnak abban a virtuális valóság alapú terápiában, mellyel a szkizofrén betegek kommunikációs- és érzelem-észlelési készségét fejlesztik a Semmelweis Egyetemen. Az egyetem honlapján lévő beszámoló szerint a világszinten is egyedülálló kezelés célja, hogy a betegek visszailleszkedhessenek a társadalomba.
Segíti a betegek kommunikációját a virtuális tér
A skizofrénia ismétlődő pszichotikus epizódokkal járó betegség, melyben a páciens kapcsolata megszakad a valósággal. Gyakoriak a hallucinációk, téveszmék, a betegek gondolatmenete gyakran követhetetlenné, beszédük rendezetlenné válik. A páciensek visszahúzódóbbak lesznek, és nehezebb velük kommunikálni. „Az esetek 75 százalékában a szkizofrénia funkcióromlással jár együtt: a független életvezetésre való képesség csökken, a munka és a szociális élet terén elmaradnak a sikerek a pácienseknél a gyógyszeres és hagyományos terápiák ellenére is. Ez érinti hozzátartozóikat, baráti és munkahelyi környezetüket is, vagyis a betegség társadalmi terhe rendkívül jelentős” – mondja dr. Vass Edit, az egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás klinikájának tanársegédje, aki a virtuális valóság (VV)-terápia egyik kidolgozója is egyben.
A terápiával a betegek „mentalizációs” készségét próbálják fejleszteni. Ez leegyszerűsítve az a képességünk, mellyel mások belső állapotát, érzéseit, gondolatait, vágyait értelmezzük. A szkizofrén betegek hajlamosak mások üzeneteit hibásan dekódolni. Például nem értik az iróniát, a metaforákat, vagy félreértenek bizonyos gesztusokat.
A páciensek a foglalkozásokon egy VR-szemüveget viselnek, melynek segítségével hétköznapi, valósághű helyzeteket élhetnek át, miközben a terapeuta által irányított "avatárral" kommunikálnak. Ilyen lehet például egy vízparti séta, mely során az avatár a beteg segítségét kéri elveszett kutyájának kereséséhez. A terápia során egyebek mellett szimulálnak vakrandit, új lakótárssal összeköltözést, beszélgetést egy kávézó teraszán vagy éppen ismerkedést egy új munkatárssal. „A gyanakvás a szkizofrén állapotokban egy domináns gondolatrendszer, és az általunk fejlesztett terápia segítségével a beteg megtanulhatja, hogyan, miből tudja felismerni, hogy a másik félnek általában nincsenek hátsó szándékai” – mondja dr. Vass Edit.
A megkérdezett hozzátartozók csaknem 80 százaléka már közvetlenül a tréning lezárta után javulást érzékelt a betegek kommunikációs készségeiben. A VR-foglalkozások után három hónappal pedig a javulás az életminőségben is mérhető volt, vagyis a tanult készségeket a betegek sikeresen be tudták építeni a mindennapi életükbe.
