Pszichiátriai betegségek

A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.

Skizofrénia tünetei és kezelése

Mi a skizofrénia?

Tünetek

A skizofrénia egy olyan pszichiátriai betegség, amelynek akut fázisában fő jellemzője a pszichotikus állapot. Ez azt jelenti, hogy az érintettek valósággal való kapcsolata, valóságértékelése sérül. Ilyenkor elveszik a realitásérzet, téveszmék alakulnak ki, érzékcsalódások (hallucinációk) jelentkeznek. Súlyos esetben parancshallucinációk is fellépnek. Ilyenkor a beteget egy képzelt hang szólítja fel arra, hogy például kövessen el öngyilkosságot, vagy ártson másoknak.

A skizofrénia előfordulása

A skizofrének aránya a populációban 1 százalék alatti, a betegség a férfiak körében másfélszer gyakoribb. Férfiaknál a skizofrénia a leggyakrabban a húszas évek elején kezdődik, míg nőknél 25 és 30 éves kor között. A betegség mindkét nemnél megjelenhet már a serdülőkorban is, és minél korábban kezdődik, annál súlyosabb, annál rosszabb a prognózisa. A skizofrénia nagyobb arányban fordul elő hajléktalanoknál, de ilyenkor nem a hajléktalanság vezet skizofréniához, hanem inkább a skizofrénia növeli annak veszélyét, hogy valaki hajléktanná váljon.

A skizofrénia okai

A skizofrénia oka nagyon komplex, de azt egyre biztosabban látják, hogy genetikai háttér nélkül nem alakulhat ki ez a probléma. Több olyan gén is van, amely szerepet játszhat a betegség megjelenésében, és ismert az is, hogy a hajlam úgynevezett poligénes öröklődésű. Ez azt jelenti, hogy kapcsolt gének együttes jelenléte tesz valakit sérülékenyé. A közvetlen felmenők között viszonylag kevés a skizofrén, ez csak az érintettek 20 százalékánál van így. Magyarán a skizofrének túlnyomó többségénél nem ismert az emelkedett rizikó, de a genetikai hajlam ettől függetlenül adott.
A genetikai adottságból következik, hogy valaki önmagában súlyos trauma, súlyos stresszhatás miatt nem válhat skizofrénné. Ez igaz lehet a rövid pszichotikus zavarokra, pszichotikus állapotokra, de a skizofréniára nem. Hacsak valakinél nincs nagyon sok kóros gén jelen, önmagában a genetikai háttér sem elegendő a skizofrénia kialakulásához, általában mindig kellenek külső hatások is a genetikai hajlam mellé.
Skizofrénia esetén sérül az érintettek valósággal való kapcsolata. Fotó: Getty Images
Skizofrénia esetén sérül az érintettek valósággal való kapcsolata. Fotó: Getty Images
A genetikai adottságok mellé társuló, a skizofréniát előhívó külső hatás a leggyakrabban a stressz. A stresszhatások nemcsak kiváltó okok lehetnek, hanem fenntartó tényezők is: ha valakinél ismételten vagy tartósan jelentkeznek stresszhatások, akkor a tünetek újra és újra előjöhetnek, illetve fennmaradhatnak hosszú távon is.
Társulhatnak a genetikai adottságok mellé fertőzések, vírusinfekciók is, a skizofréniát azok is előhívhatják. A stressz hatására olyan bélelváltozások is kialakulhatnak, amelyek kedveznek a skizofréniának: ilyenkor a bélbaktériumok által termelt toxinok járulhatnak hozzá a skizofrén tünetek jelentkezéséhez.
A marihuánafogyasztás – különösen serdülőkorban – komoly rizikófaktora a skizofrénia kialakulásának. Az alapvető hajlam persze ilyenkor is szükséges, de az marihuánafogyasztás nélkül nem feltétlen vezetne betegséghez. Nélküle inkább csak egyes személyiségvonások jelennének meg, de a skizofrénia teljes tüneti skálája nem bontakozna ki. Vannak olyan kábítószerek is – elsősorban amfetaminszármazékok –, amelyek skizofréniához hasonló tüneteket okoznak. Annyira hasonlót, hogy ha nem végeznek azonnal vérvizsgálatot, akkor később sem deríthető ki a tünetek oka. A különbség csak annyi, hogy ahogy ürül a szervezetből a drog, úgy múlnak a téveszmék, hallucinációk. Viszont ez sem biztos, mert ha a genetikai hajlam is adott, akkor az esetek egy részében fönnmaradnak a skizofrén tünetek.

A skizofrénia tünetei

Téves észlelés
Skizofréniánál a valósággal való kapcsolat, a valóságértékelés sérül, a tüneteket ez okozza. Klasszikus tünet a percepció zavara, ami alatt azt kell érteni, hogy tévesek a beteg külvilággal kapcsolatos észlelési, az érintettnek illúziói lesznek. Enyhébb esetben a téves észlelésnek van valamilyen alapja: sötétben példádul a nem skizofrén emberek is nézhetnek embernek egy bokrot, pláne, ha sziluettje az emberéhez hasonló. Ilyenkor az érintettek azért láthatják embernek a bokrot, mert sötétben félhetnek, szoronghatnak.
Hallucinációk
A hallucináció már komolyabb fokozat, annál a téves észlelésnek semmilyen alapja nincs. Ennek is több szintje van: léteznek elemi hallucinációk, amelyeknél valamilyen zörejt, csattanást, mormolást hallanak, felvillanó fényeket látnak a betegek. Vannak komplex hallucinációk is, amelyek közül skizofréniában a hallási hallucinációk a leggyakoribbak. Ilyenkor a betegek beszédet hallanak, akár többet is.
A skizofréniára különösen jellemző, hogy a hallott hangok beszélgetnek egymással, társalgásuk pedig legtöbbször negatívan érinti a beteget. Például gyalázzák, rosszat mondanak róla. Létezik parancshallucináció is, amely komoly következményekkel járhat. Ilyen például az, amikor a hang öngyilkossággal kapcsolatos parancsot ad a betegnek, vagy éppen azt, hogy másokkal szemben kövessen el valamilyen agresszív cselekedetet. Léteznek látással kapcsolatos vizuális hallucinációk is. Ilyenkor a beteg nem létező dolgokat, személyeket lát, de megjelenhet előtte maga az ördög, vagy valamilyen ártó szellem is.
A hallucinációk minden érzékelésre kiterjedhetnek, a skizofrén beteg például érezheti azt, hogy férgek mászkálnak a bőre alatt. Ez az Ekbom-szindróma, más néven bőrférgességtéboly. A téves észlelések a legkülönfélébbek lehetnek, a beteg képzelheti akár azt is, hogy kígyók laknak a beleiben. Ezek a hallucinációk cselekvésre is bírhatják az érintetteket, akik a bőrférgesség érzete miatt elkezdhetik magukat vagdosni, így akarva elkapni a férgeket, bogarakat. Akár felvághatják a saját hasukat is, hogy a belek közül kiszedjék a kígyókat.
Téveszmék
A tünetek következő nagy csoportjába a téveszmék, téves hiedelmek tartoznak. Itt fontos tudni, hogy a téves eszméket nem az határozza meg, hogy azok amúgy igazak-e, hanem az, hogy min alapszanak. A kritérium tehát formai, nem pedig tartalmi. Ezt a legegyszerűbben a féltékenységi téves eszmével lehet illusztrálni, amelyet nem az határoz meg, hogy valakit megcsalnak-e vagy sem, hanem az, hogy az érintett ezt a következtetést miből vonja le. Például ha amiatt gondolja ezt, mert a rádióban erre utaló híreket hall, vagy amiatt, mert azt érzi, egy terembe lépve összenéznek, összekacsintanak mögötte, akkor az téveszme. Ez attól függetlenül téveszme, hogy az érintettet tényleg megcsalja-e a párja, vagy sem. Jó példa az is, ha valaki azt érzi, lehallgatja, megfigyeli az üzlettársa. Ennek szintén lehet realitása, lehet rá gyanakodni, de ha valaki valamilyen bizarr sugallatra gondolja ezt – például mert tart valahová, és egymás után két piros autó megy el mellette –, akkor az szintén téveszme.
Szociális hátraarc
Vannak a skizofréniának szociális, magatartási tünetei is. Jellemző például az autisztikus viselkedés, amikor a beteg visszavonul, nem tart kapcsolatot másokkal. Ez akár olyan szintig is terjedhet, hogy az érintett bezárkózik a lakásába, onnan nem jön ki, és nem is enged be senkit.
Érzelmi elszíntelenedés
Míg a hallucinációk és a téveszmék úgynevezett pozitív tünetek, a skizofréniának gyakran vannak negatív tünetei is. Ilyen az érzelmi elszíntelenedés, az érdeklődés és az örömképesség elvesztése. Ezek a negatív tünetek nem mindenkinél ugyanúgy jelentkeznek: míg vannak, akiknél nagyon hamar elhatalmasodnak, mások sokáig megmaradnak a pozitív tüneteknél. A pozitív és negatív tüneteknek terápiás jelentősége is van: a ma elérhető gyógyszerek és egyéb terápiák jobban hatnak a pozitív tünetekre és kevésbé a negatívakra.

A skizofrénia diagnózisa

A napi klinikai gyakorlatban a tüneti kép alapján kórismézik a skizofréniát. A diagnózist a mai diagnosztikus rendszer szerint akkor lehet felállítani, ha a tünetek több mint hat hónapja fennállnak.
Szakmailag minden első shub esetén indokolt lenne képalkotó vizsgálat végzése, de nálunk erre nem feltétlenül van keret. Itthon ilyet és egyéb vizsgálatokat inkább csak más kórképek, skizofréniához hasonló tüneteket okozó szervi és idegrendszeri károsodások kizárására miatt végeznek. Okozhat skizofréniához hasonló tüneteket súlyos anyagcserezavar és kábítószer is, ezeket is mind ki kell zárni. Pszichotikus tünetek más mentális zavaroknál, például pszichotikus depressziónál, mániánál is előfordulnak. A differenciáldiagnózis ilyenkor a kórtörténeten, illetve a hosszmetszeti képen alapul.

A skizofrénia kórlefolyása

A skizofrénia kórlefolyása jellemzően shubokban zajlik. Ez azt jelenti, hogy megjelennek a tünetek, majd azok többé-kevésbé javulnak, tünetmentes vagy majdnem tünetmentes átmeneti időszak következik. A következő shubnál megint megjelennek az akut tünetek, de azt követően már nem teljes a helyreállás, visszamarad valamennyi tünet. Az állapot az újabb shuboknál általában tovább romlik, egyre több tünet marad vissza. A maradványtünetek eleinte csak pozitív tünetek, de a betegség előrehaladtával egyre több negatív tünet is visszamarad. Ezek sokkal rosszabbul reagálnak a terápia, mint a pozitív tünetek. Ezért nagyon fontos a korai felismerés és a kezelés.

A skizofrénia kezelése

A skizofrénia kezelése jó esetben komplex, gyógyszeres kezelésből és különféle pszichoszociális beavatkozásokból áll. A gyógyszeres kezelés jól tudja kontrollálni a pozitív tüneteket, segíthet megakadályozni a visszaesést, de a negatív tüneteket nehezebb csökkenteni. Ebben csak az utóbbi időben történt előrelépés: az utóbbi egy-két évtizedben jelentek meg olyan gyógyszerek, amelyek jól hatnak a negatív tünetekre is. A gyógyszerek a pozitív tünetek egy részét – a nyugtalanságot, a szorongást, az agitáltságot – elég gyorsan, akár egy-két napon belül is csökkentik, de az összetettebb tünetek, a hallucinációk és a téves eszmék, illetve a negatív tünetek csak hetek, hónapok után enyhülnek.
A skizofréniánál nagyon fontos a visszaesés megelőzése is. Ennek érdekében az antipszichotikumokat, egyéb skizofrénia ellenes gyógyszereket folyamatosan kell szedni, mert abbahagyásuk után a visszaesés nagyon gyors és nagyon nagy arányú. Emiatt is próbálják egyre inkább előtérbe hozni a tartós hatású antipszichotikumokat, amelyeket nem kell naponta bevenni, elég beadni havonta vagy többhetente injekciós formában. Van olyan készítmény is, amit elég háromhavonta beadni, úgy is jó hatásfokkal védi ki a visszaesést.
A gyógyszeres kezelés mellett kiemelkedő szerepe van a pszichológiai és szociális terápiáknak. Nagyon fontos a pszichoedukáció, ami azt jelenti, hogy a beteget képbe helyezik, elmagyarázzák, mi történik vele, milyen problémája van, hogyan tud vele együtt élni. Fontos, hogy a beteg megértse, miért van arra szükség, hogy a tüneteit általában elhallgassa, és csak megfelelő helyen (az orvosnál) beszéljen róluk. A pszichés támogatás azért is fontos, hogy a beteg elfogadja: tartósan gyógyszert kell szednie.
Szükségük van a betegeknek szociális támogatásra is, amely segíti, hogy munkahelyüket, szociális kapcsolataikat megtarthassák, építhessék. Ehhez a család segítségére is szükség van, így a pszichoedukációba őket is be kell vonni. Ilyenkor a családtagoknak elmondják, mire kell figyelniük, mikor kell hozzátartozójukat sürgősen orvoshoz vinni.
Hasznosak azok az önsegítő csoportok is, ahol a skizofrének sorstársakkal beszélgethetnek. A kapcsolattartást segíthetik a közösségi pszichiátriai ellátóhelyek is, ahová az érintettek bármikor bemehetnek. Ez különösen a hajléktalanként élő skizofrén betegeknek válik hasznára.

A skizofrénia gyógyulási esélyei

A skizofrénia nem gyógyítható: ha úgy tűnik, hogy a betegség elmúlt, akkor valamilyen diagnosztikus problémáról van szó, és a téveszméket, érzéscsalódásokat más okozta. A skizofrénia kezelés nélkül majdnem mindig visszatér.
Ha a skizofrénia pozitív tünetei nem túl súlyosak, akkor sikerülhet őket valamilyen szinten kontrollálni. Erre akkor van lehetőség, ha a beteg elfogadja, hogy tüneteiről másnak nem beszélhet, csak az orvosnak és más segítőknek. Maguk a téves eszmék és hallucinációk általában nem korrigálhatók, az orvosnak és a környezetnek nem érdemes azzal próbálkoznia, hogy a beteget lebeszélje ezekről. Ez azért reménytelen, mert skizofréniánál, főleg a súlyosabbnál hiányzik a betegségbelátás. A beteg egyszerűen nem fogadja el, hogy élményei egy betegség következményei, a valóságtartalmukat nem kérdőjelezi meg. Ritkán, de előfordulnak kivételek, amikor a téveszmékbe vetett bizonyosságot meg lehet ingatni.
A kontroll alatt tartott pozitív tünetekkel együtt lehet élni, viszont a negatív tünetekkel nehéz. Az érdeklődés elvesztése, a motiváció hiánya nagy eséllyel ahhoz vezet, hogy az érintett elzárkózik a szociális kapcsolatoktól, nem dolgozik, nem vesz részt társadalmi tevékenységekben. A hajléktalanok között például jelentős arányban vannak skizofrének, nagy részük pedig negatív tünetes skizofrén. Ők a tüneteknek megfelelően élnek, nem kommunikálnak, nem foglalkoznak senkivel, elvannak egyedül. Persze a szociális munkások őket is igyekeznek szűrni, a valamennyire együttműködő hajléktalanokat pedig rá lehet bírni arra, hogy elmenjenek pszichiátriai gondozóba gyógyszert felíratni.

A skizofrénia megelőzése

Mivel a skizofrénia genetikai hajlam és külső tényezők együttes hatására alakul ki, biztosan megelőzni nem lehet. Vannak viszont próbálkozások arra, hogy a veszélyeztetetteket korai fázisban, akár már óvodában vagy kisiskolás korban kiszűrjék. Vannak próbálkozások arra vonatkozóan is, hogy esetükben milyen nem gyógyszeres módszerekkel lehet csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát. De ma még ezek a lehetőségek nagyon gyerekcipőben járnak. Az mindenesetre biztos, hogy a drogfogyasztás – különösen a serdülőkori marihuánafogyasztás – visszaszorítása segíti a megelőzést. A fű a skizofréniára hajlamos gyerekeknél nagyon komoly veszélyforrás, esetükben ezt a rizikót nem lehet bagatellizálni. Az iskolai stresszhatások, internetes zaklatások kivédése szintén csökkenti a rizikót. A helyzetet persze nehezíti, hogy a skizofréniára genetikailag hajlamos gyerekek közvetlen felmenői közt csak az esetek 20 százalékában van ismert skizofrén beteg, így többségüknél a genetikai hajlam nem tudható előre, de az általános prevenciós intézkedések – a marihuánahasználat kerülése, a stresszhatások csökkentése – azoknál is hasznosak, akiket amúgy nem veszélyeztet a skizofrénia. Ha a családban van ismert skizofrén beteg, a prevencióra mindenképp jobban kell figyelni.

A skizofrénia szövődményei

A skizofrénia legkomolyabb szövődménye az öngyilkosság lehet. Ha öngyilkosságról van szó, a legtöbben a depresszióra gondolnak, pedig a skizofrének nagyobb arányban lesznek öngyilkosok: az érintettek 20-25 százaléka ilyen cselekmény miatt hal meg. A leggyakoribb, hogy a betegek az első shub után követnek el öngyilkosságot annak hatására, hogy tudatosul bennük: skizofrének. A döntést jellemzően emiatt hozzák meg, mert a skizofrénia nagyon stigmatizáló betegség. Ritkábban, de később is elkövethetnek öngyilkosságot a skizofrének. Történhet ilyen a betegség akut szakaszában is, parancshallucináció hatására, például mert egy hang azt mondja, a bennük lakó ördögtől csak úgy szabadulhatnak meg, ha megölik magukat.
Alkoholizmus és drogfogyasztás is lehet szövődménye a skizofréniának, a betegek rendkívül sokat is dohányoznak. Részben ezek miatt gyakoribbak a skizofréneknél egyes szomatikus betegségek. Mivel a kezeletlen skizofrének nem figyelnek a táplálkozásukra, a higiéniás szabályokra, általában az egészségükre, mindenképpen több betegség fordul elő náluk. A helyzetet az is rontja, hogy panaszaik miatt ritkán keresnek fel orvost, vagy ha mégis, kevésbé figyelnek a kezelésre. Mindezek miatt a skizofrének várható élettartama átlagosan 15-20 évvel rövidebb a nem skizofrénekénél.

Hasznos tudnivalók a skizofréniáról

Korábban azt gondolták, hogy a pszichotikus betegek, és így a skizofrének kevesebb életellenes bűncselekményt követnek el, mint a nem skizofrének. Viszont úgy tűnik, ezt csak azért látták így, mert régebben a skizofréneket elzárták a társadalomtól, hosszú ideig tartották őket pszichiátriai osztályokon, illetve sokukat a büntetés-végrehajtásban. Amióta a pszichiátria forgóajtós, tehát a beteget a tünetek javulása után elengedik, picit nagyobb a bűnelkövetési arány a skizofrének között. Jellemző az is, hogy náluk a cselekmény kóros motivációjú, bizarr. Ez azt jelenti, hogy az elkövetési módok esetükben az átlagosnál durvábbak, kegyetlenebbek.
Sokan gondolják, hogy a mentális zavarok és a skizofrénia között fokozati különbségek vannak, de ez nincs így. Egy egyszerű pánikbeteg, egy depressziós, szorongásos zavaros beteg nem lesz skizofrén, állapota abba az irányba nem fajul el. A skizofrénia önálló kórkép, nem olyan, mint egy tüdőgyulladás, amely egy nátha felülfertőződésével is kialakulhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáter, igazságügyi pszichiáter szakértőnek.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +35 °C
Minimum: +21 °C

Estig napos idő várható a gomolyfelhők fokozatosan leépülnek, kiderül az ég. Addig elsősorban keleten, délkeleten még kialakulhat néhol zápor, zivatar, de teljesen másutt sem zárható ki. A cellákhoz intenzív csapadékhullás, erős, esetleg viharos széllökés is társulhat. Zivataroktól függetlenül gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. Késő estére 21 és 30 fok közé csökken a hőmérséklet. Bár egy hidegfrontnak köszönhetően picit mérséklődött a forróság, továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg.