Klímaváltozás: így homályosítanák el tudósok a napfényt

A vulkánkitörések hatását másolnák tudósok a globális felmelegedés megfékezése érdekében.

„Egyre tisztábban látszódik, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni a klímacéljainkat. A 2022-es évben a globális felmelegedés már 1,26 Celsius-fokot ért el, és jó úton haladunk afelé, hogy a 2030-as évek közepére átlépjük a 1,5 fokos határt. Kutatások szerint a jelenlegi klímapolitika ahhoz fog vezetni, hogy az évszázad végére a felmelegedés mértéke a 2,5 fokot is meghaladja majd” – figyelmeztet a The Conversation oldalán közzétett cikkében Peter Irvine, a londoni University College földtudományi szakértője. „Egy ilyen erősségű felmelegedés világszerte súlyos pusztítást okozna a sérülékeny közösségekben és ökoszisztémákban. Éppen ezért itt az ideje, hogy megfontoljunk valami radikálisan új megközelítést, amely segíthet letéríteni a klímaváltozást a pályájáról” – teszi hozzá.

napfelkelte, London
A klímaváltozás hatásait a napfény visszaverése révén is lehetséges lehet ellensúlyozni. Fotó: Getty Images

Cikkében Irvine rámutat, hogy az olyan erőteljes vulkánkitörések, mint amilyen az indonéziai Tambora 1815-ös és a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése volt, évekre lecsökkenthetik a globális hőmérsékletet. Ennek oka, hogy mikrorészecskék sokaságával árasztják el a felső légkört, amelyek egy ködös réteget alkotva több évig elhomályosítják a Napot. A szakember szerint lehetséges ezt a hatást lemásolva felvenni a küzdelmet a klímaváltozás ellen.

A Földet ugyanis a Nap melegíti fel, a bolygónk által leadott hőt pedig az üvegházhatású gázok ejtik csapdába. A szén-dioxid-kibocsátás ilyen jellegű melegítő hatását elméletben képesek lehetünk ellensúlyozni azáltal, ha létrehozunk egy tartós mesterséges ködöt, pont úgy, ahogyan azt a vulkánok is tennék. Ha a napfényt csupán 1 százalékkel sikerülne halványítani, már az is 1 Celsius-fokkal hűtené vissza a bolygót. „Ez minden bizonnyal hihetetlennek hangozhat. Ugyanakkor minden eddigi mérnöki számítás arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak megvalósítható, de viszonylag olcsó módszer is lenne, ha felállítanánk egy nagy magasságban közlekedő repülőgépflottát, amely fényvisszaverő részecskéket szórna a felső légkörbe. Szóval igenis el tudnánk homályosítani a napot – de vajon meg is kell lépjük ezt?” – mutat rá Irvine.

Működhet a sci-fi-be illő módszer

A szakember hangsúlyozza, hogy pusztán a napfény részleges visszaverése nem fordítaná viszont teljes egészében a klímaváltozást. A Nap melegítő hatása nappal, nyáron és a trópusokon a legerősebb, miközben az üvegházhatású gázok mindenütt és folyamatosan melegítik a bolygót. Mégis, ha sikerülne optimálisan meghatározni, hogy mikor és hol szórják ki a repülők a részecskéket a világon, akkor egyenletes hűsítő hatást is el lehetne érni. Különböző kutatások szerint egy ilyen megközelítés nagymértékben csökkentené az éghajlati kockázatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hőmérséklet emelkedése egyáltalán nem veszélytelen. Világszerte rengeteg faj vándorol új területekre, követve a pólusok felé azt a hőmérsékleti tartományt, ahogyan a bolygó melegszik, amelyet megszokott. Sok faj azonban nem tudja tartani a lépést a változó klímával, illetve vannak olyanok is, amelyeknek már nincs hova menekülniük. Emiatt egyre súlyosbodó kihalási hullám előtt állunk. Az is látható, hogy az extrém hőség egyre inkább feszegeti az emberi test alkalmazkodóképességének határait, mind nagyobb tömegek életét veszélyeztetve és korlátozva a kültéri munkavégzést. A felmelegedő levegő az aszályos időszakokban a talajt is egyre inkább kiszárítja, majd a korábbiaknál intenzívebb csapadékot hullat. Emiatt a száraz régiók szárazabbá, a csapadékos régiók csapadékosabbá válnak, így mind az aszályok, mind az áradások egyre intenzívebben jelentkeznek.

A Nap elhomályosítása ellensúlyozhatná ezt a hatást. Emellett azonban megváltoztatná a globális szél- és csapadékrendszereket is. A területen zajló kutatásokból arra lehet számítani, hogy ez összességében kisebb mértékű változást jelentene a csapadék terén. Mindazonáltal néhány területen még annál is drasztikusabb lenne a változás, mint amit a klímaváltozás okozna. Hogy azonban pontosan mely régiók lennének ebben érintettek, egyelőre nehéz lenne megbízhatóan előrejelezni. „A napfény egy részének blokkolása abban is hatékony megoldást hozna, hogy a világ jeges részeit fagyottan tartsuk. Az emelkedő hőmérséklet miatt az Antarktika és a Grönland jégtakarói folyamatosan gyorsuló ütemben olvadnak, megemelve a globális tengerszintet. A klímaváltozás a permafrosztot (fagyott talajt, amely nagy mennyiségű szenet köt meg) is kiolvasztja, növelve a metán és a szén-dioxid légkörbe áramlását” – húzza alá Irvine.

Nincsen rózsa tövis nélkül

Irvine szerint nem szabad elfelejteni, hogy noha a napfényt visszaverve jó eséllyel hűvösebben tarthatnánk a bolygót, ezzel még nem oldanánk meg a probléma gyökerét: a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok felhalmozódását a légkörben. A szén-dioxid ráadásul nemcsak felmelegíti a Földet, de az óceánokat is elsavasítja, gátolva a korallok és egyéb élőlények vázának formálódását. Önmagában a Nap elhomályosítsa nem hozna változást e téren. Ráadásul nemkívánatos mellékhatásokkal járhatna.

A fényvisszaverő részecskék ködös rétege fehérebbé tenné az eget. Nem mellesleg, ha lemásoljuk a vulkánkitöréseket azáltal, hogy szulfátrészecskéket juttatunk az atmoszféra felső rétegébe, akkor számolnunk kell a savas esők kockázatával is. Ezek a részecskék a káros UV-sugárzástól védő ózonrétegre is kihatással lennének, vélhetően lassítva annak regenerálódását. „Ezek a mellékhatások aggodalomra adnak okot. De még mindig eltörpülnek a klímaváltozás következményei mellett. Egy közelmúltbeli tanulmány megállapítása szerint az extrém hőség emberi egészségre kifejtett hatásának csökkentése olyannyira előnyös lenne, hogy mintegy ötvenszeresen meghaladná az említett mellékhatások egészségügyi hatásait” – mondja Irvine.

Az 1995-ben az ózonlyuk kémiai folyamatainak feltárásáért Nobel-díjjal jutalmazott Paul Crutzen meteorológus, légkörkémikus már korábban felismerte az említett veszélyeket. Ezzel együtt azon a véleményen volt, hogy komolyan kell vennünk a Nap elhomályosításának ötletét. Egy 2006-ban publikált cikkében nyomatékosította, hogy a legjobb az lenne, hogy gyorsan vissza tudnánk szorítani a szén-dioxid-kibocsátásunkat, így nem lenne szükség a napfény blokkolásával kísérletezni. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy „jelenleg ez nem tűnik többnek egyszerű vágyálomnál”.

A tüneti kezelés is számít

Irvine úgy véli, az idő előrehaladtával egyre világosabban látszik, hogy ez a vágyálom sosem válik valóra. Crutzen 2006-os cikke óta a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 15 százalékkal emelkedett. Egyszerűen nem csökkentjük elég gyorsan a kibocsátást ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy az éghajlatváltozás szörnyű károkat okozzon. „A Nap elhomályosítása nem szüntetné meg a klímabetegség gyökerét, és muszáj tovább küzdeni a kibocsátások csökkentéséért, de egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy meglepően jól működne a tünetek kezelésében” – húzza alá a szakember, hozzátéve, hogy "korántsem tudunk még eleget ahhoz, hogy már ma javasoljuk a napfény elhomályosítását, de ha a Föld országai nem kezdik el komolyan venni ezt az ötletet, akkor elmulaszthatunk egy értékes lehetőséget a klímaváltozás kockázatainak csökkentésére".

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Dr. Google beelőzte Dr. House-t - ömlik a pénzünk a magánegészségügybe
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +26 °C
Minimum: +12 °C

Az ország északkeleti felén-harmadán lehet erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, és ott valószínű több helyen zápor, zivatar. Nyugat felé haladva csökken a felhőzet mennyisége és a csapadék esélye. Az északnyugati szél megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű. Késő estére 15 és 21 fok közé csökken a hőmérséklet. Szerdán hidegfronti hatás lesz a domináns az előrejelzés szerint.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra