Az eddigieknél is pusztítóbb időjárási szélsőségek jöhetnek

Rekordmagas lesz idén a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális széndioxid-kibocsátás mértéke a tudósok előrejelzése szerint. Ez pedig tovább súlyosbítja majd az éghajlatváltozást, még pusztítóbb szélsőséges időjárási viszonyokat idézve elő.

Az idei szén-dioxid-kibocsátás kissé meghaladja majd a tavalyi, ugyancsak rekordmértékű adatot. Az országok várhatóan összesen 36,8 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátanak ki fosszilis tüzelőanyagokból 2023-ban, ami 1,1 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – állapította meg a több mint 90 intézmény tudósai által készített jelentés.

klímaválság
Az eddigieknél is pusztítóbb időjárási szélsőségek jöhetnek. Fotó: Getty Images

Egyre távolabb a cél

A földhasználatból származó kibocsátást is figyelembe véve a globális szén-dioxid-kibocsátás idén 40,9 milliárd tonna lesz. Mindez egyre távolabb sodorja a világot attól, hogy megakadályozza a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokot meghaladó mértékét az iparosodás előtti időkhöz képest – figyelmeztettek a tudósok. „Most már elkerülhetetlennek tűnik, hogy túllépjük a párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos célját” – mondta Pierre Friedlingstein, a kutatás vezetője. „A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának gyors csökkentéséről kell megállapodni, még a 2 Celsius-fokos cél életben tartása érdekében is” – tette hozzá.

A 2015-ös párizsi megállapodásban az országok megállapodtak abban, hogy a felmelegedést „jóval” 2 Celsius-fok alatt tartják, elsősorban 1,5 Celsius-fokot céloznak meg. Tudósok szerint a 1,5 Celsius-foknál nagyobb hőmérséklet-emelkedés súlyos és visszafordíthatatlan hatásokat vált ki, a többi között gyilkos hőséget, katasztrofális árvizeket és a korallzátonyok pusztulását.

43 százalékos csökkenésre lenne szükség

Az ENSZ éghajlat-változási tudományos testülete (IPCC) szerint a világ kibocsátásának 43 százalékkal kell csökkennie 2030-ig, hogy tartani lehessen a 1,5 Celsius-fokos célt. Ehelyett viszont a kibocsátások az elmúlt években csak egyre magasabbak lettek. A koronavírus-járvány ugyan rövid időre megtörte ezt a tendenciát, de a kibocsátás mára ismét 1,4 százalékkal meghaladja a pandémia előtti szintet.

Az új jelentés szerint ígéretes azonban, hogy az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is csökkent a kibocsátás, részben a szénerőművek leállításának köszönhetően. Összességében a világ kibocsátásának 28 százalékát adó 26 országban csökken ez mutató.

Az olaj és a gáz kivezetése jelentené a kulcsot?

„Az éghajlati válság a fosszilis tüzelőanyagok válsága” – vélekedett Al Gore volt amerikai alelnök és Nobel-díjas klímaaktivista, aki az AP hírügynökségnek adott interjújában élesen bírálta az olajszektort a szén-dioxid-kibocsátás miatt. „Meg tudjuk oldani ezt a válságot, elejét vehetjük az átlaghőmérséklet további növekedésének, ha kivezetjük az olajat és a gázt. És tudom, hogy ez az, amit nem akarnak megtenni. Elismerem, hogy ez valóban kemény dolog, hiszen, a globális világgazdaság még mindig 80 százalékban fosszilis tüzelőanyagokat használ” – fogalmazott Gore.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +3 °C

Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, és főként az északi területeken fordulhat elő helyenként gyenge eső. Néhol előbukkanhat a nap. A déli, délnyugati szelet élénk, elsősorban a nyugati országrészben erős, olykor viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 11 és 17 fok között valószínű, de az északkeleti határszélen kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani, a frontérzékenyek számára is nyugodtak lesznek az időjárási viszonyok.