Furcsa pszichiátriai betegségek - léteznek egyáltalán?

A Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyve (DSM) című könyv tervezett átdolgozása ismét felvetette a kérdést, hogy mely betegségek kapjanak helyet a pszichiátriai alapműben. A gyermekkori hangulatváltozásoktól kezdve a nemi identitászavarig sok betegség elfogadásáról vitáznak az Amerikai Pszichiátriai Társaság tagjai.

1. Hisztéria

A viktoriánus korban mindenféle női betegséget hisztériaként diagnosztizáltak. A tüneteket csak nagyon homályosan ismerték és a betegséget nagyon szexista módon kezelték. A legtöbb nőnek szexuális izgatást és ágynyugalmat rendeltek el. Ez utóbbi általában tovább rontotta szorongásukat és depressziójukat.

1980-ra a hisztéria teljesen el is tűnt a DSM lapjairól, hiszen mostanra már pontosabb és részletesebb diagnózist tudunk adni az egyes betegségek ismeretében.

2. Péniszirigység

Sigmund Freud forradalmasította a pszichiátriát az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a tudatalattiról és pszichoszexuális fejlődésről alkotott nézeteivel. Manapság azonban sok teóriája számít idejétmúltnak. Ilyen például a péniszirigység elmélete is, ami szerint a fiatal lányok szexuális fejlődését édesapjuk péniszének irigylése és az iránta tanúsított szexuális vágy vezérli.

3. Nárcisztikus személyiségzavar

A nárcisztikus emberek általában túlfejlett egóval rendelkeznek, akiknek állandó dicséretre van szükségük, és csak kevés empatikus képességgel rendelkeznek. A betegség 1980 óta szerepel a DSM-ben, de nem minden fenntartás nélkül.

A legnagyobb probléma ugyanis, hogy a pszichiáterek nem tudtak megegyezni, ki számít nárcisztikusnak. A legtöbb diagnosztizált betegnek ugyanis más személyiségzavara is volt a tünetek hasonlósága miatt.

4. Disszociatív identitászavar

Azaz többszörös vagy multiplex személyiség. A betegség legtöbb kritikusa szerint ez a pszichiátriai rendellenesség mesterségesen kreált és csak egyes pszichiáterek képzelőerejének köszönheti létét. Ennek ellenére a betegségről szóló rész szinte teljesen változatlanul kerül majd bele a DSM ötödik kiadásába.

5. Felnőtt figyelemhiányos hiperaktivitás zavar

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) régóta ismert gyermekkori betegség. Az ADHD-ban szenvedő gyerekeknek problémáik vannak azzal, hogy egy helyben üljenek, figyeljenek, vagy hogy kordában tudják tartani indulataikat. A közelmúltban azonban kiderült, hogy létezik a betegségnek felnőttkori változata is.

De ahogy a gyermekkori ADHD-nál, a felnőttek esetében is sokan kritizálják azt, hogy szinte minden viselkedési problémát hiperaktivitási zavarnak diagnosztizálnak. Egyes szakértők szerint a pszichiáterek összejátszanak a gyógyszergyártó cégekkel, akik így több ADHD elleni szert tudnak eladni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24 °C
Minimum: +13 °C

A zártabb felhőzet és összefüggőbb csapadékzóna szakadozva észak, északkelet felé vonul. Ugyanakkor mögötte erőteljessé válhat a gomolyfelhő-képződés, és újabb hullámban alakulhatnak ki záporok, akár felhőszakadással kísért zivatarok, elsősorban északkeleten heves zivatar sem kizárt. Legalább néhány órára azonban így is szinte mindenhol kisüt a nap. A légmozgás csak záporok, zivatarok környezetében lehet erős, viharos. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 21 és 27 fok között valószínű, de a tartósabban csapadékos tájakon ennél hűvösebb lehet az idő. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő. Frontok napközben nem okoznak kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra