A termékek átlagosan 10-15 százalékkal zsugorodtak az elmúlt két évben – mondta el a szakember az RTL Reggeli című műsorában kedden. Raskó szerint mindez egyáltalán nem magyar sajátosság, a drágulás Európa-szerte ilyen trükközésre késztette a gyártókat. Kitért rá, így sincs szó azonban csalásról, hiszen a boltokban fel kell tüntetni, ha egy termék súlycsökkentésen esett át. Ezzel együtt a vevők haragja rendszerint nem a gyártókon csapódik le, hanem a boltosokon.
„Jó hír, hogy a hazai élelmiszer-drágulás üteme most a legalacsonyabbak közé tartozik Európában” – mondta el a közgazdász a műsorban, hozzátéve, hogy korábban viszont rekorder volt Magyarország e tekintetben az EU-ban. Mindazonáltal a közeljövőben nem várható, hogy újabb áremelkedési hullám indulna, az árstabilitás mellett viszont negatívumként jelentkezik, hogy nincs vásárlóerő az országban. Ez azt jelenti, hogy akár takarékossági okokból, akár azért, mert nem is telik rá, de nem költünk annyit élelmiszerre, mint korábban.
Raskó úgy fogalmazott az interjúban, hogy a boltosok sok esetben arra panaszkodnak, sosem tapasztaltak még olyan hullámzást a forgalomban, mint ami napjainkban jelentkezik hónapról hónapra. Fizetés- és nyugdíjnap körül óriásit emelkedik a forgalom, majd rövid időn belül nagyon vissza is zuhan. A közgazdász szerint korábban is elkezdett csökkenni a vásárlói kedv a hónap utolsó pár napjára, most viszont már minden hónap huszadika körül jelentkezik ugyanez a trend. „Hiába nő az életszínvonal bizonyos rétegek számára, az ország lakosságának körülbelül 40 százaléka olyan mértékű életszínvonal-csökkenésen ment át, hogy esetükben a vásárlóerő nem fog visszaállni a következő években sem” – hangsúlyozta a szakember, elsősorban a nyugdíjasokra célozva.
Borítókép: Getty Images
