Mitől lehet mellrákom? Mutatjuk az okokat

A sejtek kóros elváltozásainak következtében kialakuló rák napjainkban sajnos egyre gyakoribb, és rengeteg életet követel. A mellrák is a gyakoribb típusok közé tartozik, ezért nem árt tudni, hogy milyen tényezők növelhetik meg kialakulásának kockázatát.

Ahogy már korábban megírtuk, minden tizenkettedik nőnek megvan az esélye arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az, hogy egyeseknél pontosan mi váltja ki a kóros sejtek kontrollálatlan növekedését és szaporodását, nem világos. Az viszont már ismert, hogy bizonyos hormonális, genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők növelhetik a mellrák kialakulásának valószínűségét. Az alábbiakban tehát a leggyakoribb rizikófaktorokat mutatjuk be a Health gyűjtése alapján.

Nem

A nők körében sokkal nagyobb a mellrák kockázata, mint a férfiak esetében. Az Egyesült Államokban élő nők között például nyolcból egynél kialakul élete során valamikor ez a ráktípus. Ezzel szemben az amerikai férfi körében csupán egy a 800-hoz az esélye annak, hogy emlőrákot diagnosztizáljanak náluk. A legtöbb férfinél leginkább az idősebb kor jelent kockázatot. Az „erősebbik nem” képviselői körében átlagosan 71 éves korban állapítják meg a mellrákot.

mellrák, nők, emlőrák, daganat
A nők körében sokkal nagyobb a mellrák kockázata, mint a férfiak esetében. Fotó: Getty Images

Kor

Az emlőrák kockázata egyre magasabb lesz, ahogy egy nő öregszik. Éppen ezért már 35-40 éves kortól ajánlott 1-2 évente elmenni egy mammográfiás vizsgálatra. A legtöbb nőnél egyébként 50 év felett alakul ki a mellrák, de akár 30 éveseknél is előfordulhat.

Előzmények

Akinél már felfedeztek korábban – nem rákos – elváltozásokat az emlősejtekben vagy a tejtermelő mirigyekben, azoknál nagyobb az esély, hogy később emlőrák is kialakuljon. Természetesen az is növeli a rizikót, ha a családban már volt valaki mellrákos, illetve az is, ha már mi magunk is küzdöttünk ezzel a betegséggel. Ha tehát az egyik mellünkben már kialakult rákos elváltozás, mindig benne van a pakliban, hogy a másikban is megjelenik.

Az első menstruáció, a szülés és a menopauza időpontja

A megfigyelések szerint bizonyos életesemények – illetve az azzal járó hormonális változások – időpontja is befolyásolhatja az emlőrák kockázatát. A szakemberek szerint nagyobb a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik

  • 12 éves koruk előtt kezdtek el menstruálni,
  • 30 éves koruk után szültek gyermeket,
  • és/vagy 55 éves koruk felett kezdték a változókort.

Alkoholfogyasztás

Talán nem meglepő, ha az mondjuk, hogy az alkoholfogyasztás az összes daganatos megbetegedés esélyét megnövelheti, így a mellrákét is. A kutatások szerint minél több alkoholt iszik egy nő, annál nagyobb a mellrák kialakulásának veszélye.

Bár a mellben lévő csomó a mellrák egyik legjellegzetesebb tünete, vannak más panaszok is, amik arra utalhatnak, hogy minél hamarabb orvoshoz kell fordulnunk. Lássuk, melyek ezek!

Sugár- és hormonterápia

A kutatások szerint azoknál is nagyobb az esélye a mellrák kialakulásának, akik gyermekként vagy fiatalként átestek valamilyen mellkasi sugárkezelésen. Szintén fokozott a rizikó azok körében, akik hormonterápiával enyhítik/enyhítették a menopauza kellemetlen tüneteit. Ez különösen az ösztrogént és progeszteront kombináló kezelések esetén igaz.

Gyermektelenség

Azok a nők, akik életük során soha nem voltak várandósak, nagyobb eséllyel néznek szembe valamikor a mellrákra, mint azok, már legalább egyszer teherbe estek korábban.

Túlsúly vagy elhízás

A menopauzán átesett nőknél jelentősen megnöveli a mellrák kockázatát magasabb testzsírszázalék. A kutatások azt sugallják, hogy ennek hátterében az ösztrogént termelő extra zsírsejtek állhatnak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy akár olyan embereknél is kialakulhat a mellrák, akik egyáltalán nem vagy alig rendelkeznek kockázati tényezővel. Közben pedig az is előfordulhat, hogy valakinél akár az összes rizikófaktor felismerhető, mégsem lesz emlőrákja az illetőnek. Mindenesetre a legtöbb, amit tehetünk, ha tisztában vagyunk a súlyosbító körülményekkel, és nagyobb figyelmet fordítunk a megelőzésre és az önellenőrzésre.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +6 °C

Folytatódik a túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő, csupán az északkeleti országrészben lehetnek a nap első felében átmeneti vékonyodások, szakadozások a felhőzetben. A csapadékzóna délelőtt kelet felé elhagyja hazánkat, majd átmeneti szünetet követően délnyugat felől újabb csapadékhullám érkezik: délután, este ismét egyre többfelé elered az eső, és ekkortól már nagyobb területen valószínű kiadós mennyiségű csapadék. A légmozgás eleinte gyenge vagy mérsékelt lesz, majd délutánra, estére egyre nagyobb területen déliesre fordul, és több helyen megélénkül a szél.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között alakul, de az Északi-középhegység tágabb térségében 5 és 10 fok közötti csúcsértékekre van kilátás. A maximum nagy területen az esti órákban állhat be, fokozatosan enyhül az idő! Az enyhülő időben melegfronti jellegű hatás érvényesül ma.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.