A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő, pillangóalakú szerv, amely pajzsmirigyhormonokat (T3, T4) termel. Ez a pici, de fontos szerv számos tevékenységet irányít a szervezetben: szabályozza például az anyagcserét, a testhőmérsékletet, az energiaszintet, a testsúlyt, de még a menstruációs ciklust és a termékenységet is – ismertette dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
A pajzsmirigy diszfunkciójának több típusa létezik, ám a pajzsmirigyhormonok túltermelése (pajzsmirigy-túlműködés) vagy alultermelése (pajzsmirigy-alulműködés) fordul elő a leggyakrabban. A problémáknak létezik autoimmun típusa is – a Hashimoto-betegség esetén főleg pajzsmirigy-alulműködés, míg a Graves-Basedow kór esetén inkább pajzsmirigy-túlműködés a jellemző.
A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek pajzsmirigybetegségben, mint a férfiak. Gyakran a menstruációs zavarok és termékenységi problémák hívják fel a figyelmet a zavarra.
A pajzsmirigy rengeteg dologra kihat
A pajzsmirigyzavarok sokaknál menstruációs panaszokban mutatkoznak meg. Azonban az, hogy pontosan milyen tünetek jelentkeznek, főleg attól függ, hogy milyen típusú pajzsmirigy-rendellenessége van a betegnek. Általában minél súlyosabb a pajzsmirigyprobléma, annál súlyosabbak a menstruációs tünetek.
A pajzsmirigy segít a menstruációs ciklus szabályozásában, így a szerv működésének zavarai rendszertelen vérzést, túl gyenge vagy túl erős menstruációt, de akár anovulációt is okozhatnak. Előfordulhat, hogy a menstruációs vérzés több hónapig nem is jelentkezik.
A pajzsmirigy hormonjai közvetlenül befolyásolják a petefészkeket, közvetetten azonban kölcsönhatásba lépnek a máj által termelt nemi hormonokat kötő fehérjékkel (SHBG) is. Amennyiben alulműködésről van szó, úgy az SHBG szintje csökken, túlműködés esetén pedig értelemszerűen nő. Mindkét eset okozhat menstruációs panaszokat, a probléma ugyanis befolyásolhatja az ösztrogén-anyagcserét, valamint az LH- és az FSH-termelést.
„A pajzsmirigybetegségek befolyásolhatják az ovulációt, progeszteronhiányt okozhatnak, sőt megzavarhatják az agyalapi mirigy hormonjait is, amelyek szintén jelentős hatást gyakorolnak a menstruációs folyamatra. Kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés esetén a méhnyálkahártya túlságosan vastaggá válhat, így ez a szokásosnál erősebb vérzéshez vezethet. Túlműködés esetén ennek a fordítottja igaz, vagyis akkor az a gyakoribb, hogy a vérzés túlságosan gyenge” – magyarázta a szakember. Hozzátette, pajzsmirigy-alulműködésben az úgynevezett TRH magas szintje magasabb prolaktin szintet is eredményezhet, ami ritka vérzést, anovulációt, cisztákat és meddőséget is generálhat.
Megfelelő kezeléssel a tünetek ellen
A pajzsmirigyzavarok terápiája az esetek többségében gyógyszeres. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a hiányzó hormonok pótlására van szükség, míg pajzsmirigy-túlműködés esetén pajzsmirigyhormon-gátló kezelést alkalmaznak. Mindezek mellett az esetleges kísérő tünetek (például szívpanaszok) megfelelő kezelése is nagyon fontos – figyelmeztetett a szakértő.
Amennyiben a hormonzavart nem lehet gyógyszeresen helyre billenteni (ez főleg pajzsmirigy-túlműködés esetén fordulhat elő), akkor a hormon túltermelődésének okát kell megszüntetni. Mivel a háttérben hormontermelő göb vagy strúma (pajzsmirigy-megnagyobbodás) is állhat, ilyenkor akár műtétre is szükség lehet.
