Bőrünkben szőrtüszők milliói helyezkednek el testszerte, csak a fejbőrünkön mintegy 100 ezer található. Bár ez nagy számnak hangozhat, valójában az emlősök között kifejezetten csupasznak számítunk. Az ember az egyetlen emlősfaj, amelynek teste nagy része szőrtelen, leszámítva a hajkoronáját. Mindezek alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy miként befolyásolja testhőmérsékletünket a hajunk. Elvégre a többi emlős szőrzete igen meghatározó e téren. A választ Theresa Larkin, az ausztrál Wollongong Egyetem anatómia- és élettanoktatója foglalta össze a The Conversation oldalán megjelent cikkében.
Létfontosságú a túléléshez
Agyműködésünk és testünk anyagcseréje is függ az optimális 37 Celsius-fok körüli hőmérséklettől. Szervezetünk hőszabályozó rendszere hivatott fenntartani ezt az állandó hőmérsékletet, mindegy, hogy éppen hideg vagy meleg környezetben tartózkodunk-e. A többi emlősnél ebben a folyamatban a szőrzetnek is fontos szerep jut. A jegesmedvék például vastag budnájuknak köszönhetően tudják megőrizni testhőjüket a fagyos Északi-sarkvidéken. De a bunda hasznos a sokkal melegebb tájakon és évszakokban is, mert képes elnyelni, illetve visszaverni a napsugarakat, védve így az állatokat a túlmelegedéstől.
A szakértők szerint éppen ez az oka annak, hogy az evolúció során is megmaradt az ember hajkoronája. Fejünket éri ugyanis a legtöbb napsütés, hajunk pedig képes hűvösen tartani. Egy közelmúltbeli kutatásból arra is fény derült, hogy a göndör haj hatékonyabb lehet ebben, mint az egyenes. Ennek oka, hogy vastagabb szigetelőréteget képez, csökkentve a fejbőrt elérő napsütés mértékét.
Fontos azonban hozzátenni, hogy nem ez az egyedüli védelmünk. Amikor őseink elhagyták az őserdőt a szavannára költözve, egyszeriben hosszabb távokat kellett gyalogolva, futva megtenniük a tűző napon. Szükségük volt tehát valamire, amivel kezelni tudja szervezetük a forróságban végzett mozgás miatti testhőmérséklet-emelkedést. Ez az eszköz az izzadás lett, amelynek hatékonyságát viszont a szőr jelenléte csökkenti. Az ember tehát fokozatosan lecsupaszodott, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a melegben folytatott mozgáshoz. A szőrtüszők számának csökkenése helyet engedett az izzadságmirigyek elszaporodásának. Bőrünk így optimalizálódott az izzadtság párologtatásához, azon keresztül pedig a szervezet hűtéséhez.
Mi segíthet a kánikulában?
Az eddigiek alapján logikusnak tűnhet a következtetés, hogy nyáron talán érdemes lenne kopaszra borotválnunk a fejünket, illetve a teljes testünket. Elvégre így segíthetnénk szervezetünket abban, hogy az izzadás révén a lehető legnagyobb hatásfokkal hűtse magát. Larkin szerint azonban ez nem ennyire egyszerű.
Ha ugyanis megszabadulunk a hajunktól, több napsütés éri a fejbőrünket. Így aztán valamelyest többet is kell izzadnunk, hogy ellensúlyozni tudjuk a napon végzett mozgás testhőmérséklet-növelő hatását. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy eleve éppen a legkevésbé szőrös testfelületek azok, amelyek a legjobban izzadnak a melegben: a homlok, a nyak, a lábak és a karok. Elsősorban azzal teszünk tehát jót, ha az említett testrészeket fedetlenül hagyjuk (ügyelve persze a megfelelő fényvédelemre). Összehasonlítva ezzel, a szőrzet eltávolításának előnyei sokkal elenyészőbbek e téren.
Télen sem ez a megoldás
Szőrzetünk és hajunk eredeti funkciójához tartozik a szervezet melegen tartása is. Hidegben a szőrtüszőkhöz tapadó izmok összehúzódnak, kimeresztve a szőrszálakat. A jelenség célja, hogy csapdába ejtse a meleget a bőr közelében. Erős szőrzet hiányában persze ez ma már csupán libabőrként jelenik meg, egyszersmind nincs is igazán jelentős hőmegtartó hatása. Hajunk képes visszaszorítani némiképp a hőveszteséget, de szintén csak igen korlátozott mértékben. Fagyos téli napokon hajtípustól függetlenül sok hőt veszítünk fejbőrünkön keresztül is. Ráadásul itt vékonyabb a bőr zsírrétege is, mint testünk egyéb részein, ami még védtelenebbé teszi a fejet a hideggel szemben. Az egyetlen megoldás tehát, ha sapkát, kalapot húzunk a védekezés jegyében.
„Hajunk és testszőrzetünk, illetve annak a hiánya csekély szerepet játszik szervezetünk hőmérséklet-szabályozásában. Összességében így nem a hajviseleted határozza meg, hogy fázol-e vagy meleged van” – mondja a szakértő.
