Fény derült a libabőr titkára

A libabőrről tudjuk, hogy alapvetően a hideg elleni védekezésben van szerepe, és míg az állatvilágban a mai napig fontos ez, már az ősembernél is szinte haszontalanná vált, hiszen tűz mellett és ruházkodással képes volt magát melegen tartani. Felmerül a kérdés tehát, hogy miért maradt meg mégis az evolúció során a libabőr?

Először is nézzük meg, mi okozza pontosan a libabőrnek nevezett jelenséget! A bőrben lévő szőrtüszőkhöz egy-egy apró simaizom kapcsolódik. Ezt az izmot bizonyos ingerek aktiválják (leggyakrabban a hideg, de érzelmi hatás is kiválthatja), és ilyenkor a szőrtüszőt a bőrfelszín felé emeli, vagyis felágaskodnak a szőrszálak. A libabőrt egyébként tudományosan pilomotor reflexnek nevezik, és szakembereket régóta foglalkoztatja, hogy milyen egyéb funkciója lehet a hőháztartás szabályozásán túl.

Miért leszünk libabőrösek egy filmtől? Kellemes, vagy kellemetlen élmények hatására testünkön érdekes reakciót tapasztalunk: libabőrösek leszünk, vagy kiráz a hideg. A magyarázatot erre korábbi cikkünkben olvashatja.

Hidegben ezért aktívabbak a szőrtüszők

A Harvard Egyetem kutatói nemrégiben megállapították, hogy azok a bőrsejtek, amelyek a libabőrért felelősek, fontos szerepet játszanak a szőrnövekedés szabályozásában is. A Cell című tudományos folyóiratban publikált beszámolójuk szerint a libabőr több annál, hogy hidegben feláll a szőrünk, hosszabb távú szerepe, hogy aktivizálja azokat az őssejteket, amelyekből a szőrtüszők alakulnak ki, ezáltal pedig fokozza a szőrnövekedést. Ez a felfedezés pedig hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük azt a bonyolult rendszert, amely által bőrünk képes reagálni a környezeti változásokra. "A bőr egy lenyűgöző rendszer, többféle őssejt található benne, amelyek különböző, külső és belső ingerekre reagálnak" - mondta Ya-Chieh Hsu professzor, a projekt vezetője.

Az új felfedezés szerint a libabőr serkenti a szőrnövekedést. Fotó: Getty Images
Az új felfedezés szerint a libabőr serkenti a szőrnövekedést. Fotó: Getty Images

Kutatásuk során egerek bőrét extrém magas felbontású elektronmikroszkópokkal vizsgálták, így fedezték fel, hogy a bőrben futó idegszálak nem csak a simaizomhoz kapcsolódnak, hanem közvetlen összeköttetésben állnak a szőrtüszők őssejtjeivel is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az idegrostok egyfajta szalagként tekerednek rá ezekre a sejtekre. Ha pedig hosszabb ideig hidegnek tették ki a kísérleti állatokat, megfigyelték, hogy sok neurotranszmitter termelődött. Az ingerületátvivő anyagok üzenete pedig egyértelmű volt: minél gyorsabban aktivizálni kell az őssejteket, hogy beinduljon az új szőrszálak növekedése.

Mi volt előbb?

Az orvoscsapat azt is vizsgálta, hogy mi történik akkor, ha a simaizomszöveteket eltávolítják a szőrtüszők mellől. Az idegrostok ekkor felszívódtak, megszűnt a kapcsolat a szimpatikus idegrendszer és az őssejtek között, ebből következően a simaizom egyfajta hidat képez, biztosítva az idegi összeköttetést.

Érdekes az is, ahogy ez a mini-rendszer kialakul. "Felfedeztük, hogy maga a szőrtüsző bocsát ki egy olyan fehérjét, amely beindítja a hozzá kapcsolódó simaizom képződését, az pedig létrehozza az idegrostokat. Később azonban megfordul a szerepkör, hiszen az idegrendszer és az izom irányítja a szőrtüsző működését. Ezzel bezárul a kör" - magyarázta Yulia Shwartz, a tanulmány egyik szerzője.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +7, +12 °C

Délelőtt a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek, de csapadék nem várható. Délután folytatódik a napos idő, az időnként megnövekvő felhőkből csapadék nem alakul ki. A szél napközben mérsékelt délnyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció