Ha a tehéntejet növényi tejjel helyettesítjük, akkor miért ne jöhetne a disznó helyett sáska?

A globális élelmezési válság egyre égetőbbé válik: a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés is súlyos kihívásokkal néz szembe. A hagyományos földművelés kimerítette termőföldjeink jelentős részét, súlyos aszályok sújtanak évről évre, és egyre agresszívabb invazív kártevő fajok lepik el a növényeket. Mindezek miatt előtérbe kerülnek az úgynevezett adaptációs megoldások, és már messze nem a génmódosítás a legvadabb elképzelés.

A Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézete és a Bibó István Szabadegyetem szervezésében izgalmas témát jártak körül nemrégiben a szakértők, a „Mi legyen a tányérodon?”című pódiumbeszélgetés során. Schmidt Judit dietetikus, Kovács Valéria a Fridays For Future képviseletében, Antonovits Bence környezetvédelmi szakértő, agrármérnök, és Pintér László, a Közép-európai Egyetem agrárökológus-professzora keresett válaszokat a túlnépesedés, és klímaváltozás valamint a túlfogyasztás kérdéseire.

A közelmúltban számos alternatív ételforrás, mint jövőbeli lehetőség jelent meg a piacon. Vannak, akik a rovarevéstől várják a megváltást, mások a tengeri növényekre esküsznek, és akadnak, akik a "laborhúst" gondolják megoldásnak.

Valóban lenne ráció a hagyományostól eltérő alapanyagok felhasználásában, például a több mint kétezer ehető rovarfaj élelmiszerként és takarmányként alkalmazásában. Mint azt Schmidt Judit elmondta, az olyan tápanyagforrások, amelyek tápanyag-összetételben hasonlóak ugyan, de nem megszokottak, és a nyugati kultúrától távolabb állnak, leginkább alternatív élelmiszernek tekinthetők. Ha ma ilyen élelmiszert keresünk, akkor gondolhatunk akár a tej helyett használt növényi tej-, vagy tojáshelyettesítőkre. Tulajdonképpen a növényi tejek is csupán fehér folyadékok, nem igazi tejek, mégis sokan fogyasztják ezeket alternatívaként, mondjuk mert allergiával vagy étel-intoleranciával küzdenek.

„Nemcsak térben, hanem időben is érdemes rátekinteni arra, hogy mi az alternatív és mi a megszokott élelmiszer. Elég, ha csak arra emlékezünk, hogy például az alapzsiradék hányszor változott meg az idők folyamán hazánkban” – mondja Antonovits Bence. Egészen az 1800-as évekig ugyanis juhfaggyú-alapú volt a magyar konyha, majd egy betegség - a gyapjúférgesség - lecsökkentette a juhállományt. Ezután elkezdték a sertészsírra átfordítani a háziasszonyok konyháját egy tudatos program keretében, majd az 1900-as években a növényi-, napraforgóolaj lett a kívánt és ajánlott alapanyag. Ma már alternatív növényi olajakat is használunk, többek között olívaolajat, amely – valljuk be – szintén nem hazai eredetű.

A nyugati ember túlfogyasztása olyan élelmiszeripari technológiák meghonosítását eredményezte, amelyek egyáltalán nem egészségesek. Ha a fogyasztás csökkenne, még akkor is kétséges, hogy az emberiség növekvő létszámával számolva elegendő lenne a táplálék.

A kutatók már jó pár évtizede értékes, fenntartható alapanyagként tekintenek a rovarokra, hiszen nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjéket és aminosavakat, ásványi anyagokat és vitaminokat, kisebb arányban rostokat és zsírokat. A tápértékük fajonként és fejlődési szakaszonként eltérő.(NÉBIH)

A rovarevés bevett gyakorlat több helyen, például Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Óceániában és Latin-Amerikában. Ezeken a területeken a rovarok fontos tápanyagforrást jelentenek az emberi étrendben, és gyógyászati ​​tulajdonságaikról is ismertek. Több, mint kétezer rovarfaj létezik, amelyeket az ember megehet, ezzel szemben az unióban jelenleg kilencnek engedélyezett a fogyasztása. A bogarak, hernyók, méhek, darazsak, hangyák, szöcskék, sáskák, tücskök, valódi poloskák, szitakötők, termeszek, legyek és csótányok a világszerte leginkább fogyasztott fajok. Az ehető rovarok környezetbarát élelmiszer-termelési forrást jelentenek, mivel kevesebb takarmányt, vizet és kevesebb földhasználatot igényelnek és alacsonyabb üvegházhatású gázokat bocsátanak ki a hagyományos állati fehérjeforrásokhoz képest.

Figyelembe kell venni azonban azt, hogy az általánosan elterjedt rovarfogyasztó területeken megfigyelték; a lakosság közel 15 százaléka kisebb,-nagyobb mértékben allergiás ezekre a táplálékokra. Egy tanulmány szerint az ehető rovarok fogyasztásával kapcsolatban jelentős aggodalomra ad okot a keresztreaktivitás, amelyet a rovarallergének és az ismert allergének, például a garnélarák és a háziporatka között figyeltek meg. Ezenkívül számos élelmiszerbiztonsági probléma is felmerült, melyekre keresik a megoldást.

Az Európai Unió 2023.01.03.-án született rendelete alapján, az Acheta domesticusból (házi tücsökből) származó, részben zsírtalanított por biztonságos, ha kenyérben és zsemlében, kekszben, gabonaszeletekben, pékáruk száraz előkeverékeiben, szárazon töltött és töltetlen tésztákban használják. A magyar élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet módosítása előírja: a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszer nevéhez kapcsolódóan legalább a termék megnevezésére használt betűmérettel fel kell tüntetni a "Figyelem, az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!" kifejezést.

Mint említettük, a rovarok számos országban általánosan elterjedt gyógyászati alapanyagok is. Nigériában a tücsköket (Brachytrupes membranaceus) használják a mentális fejlődés, valamint a szülés előtti és utáni gondozás megtámogatására. Ázsiában a kínai bogarat (Ulomoides dermestoides) gyakran alkalmazzák betegségek, például ízületi gyulladás és a tuberkulózis (TBC) alternatív kezelési formájaként. Brazíliában ugyanezt a fajt használják szemirritáció és reuma kezelésére. A csótányok és hangyák egy részét asztmaterápiában alkalmazzák, és tea formájában fogyasztják különböző országokban, így Brazíliában és Indiában is.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

Az ehető rovarok elfogadottsága azonban még mindig rendkívül alacsony a nyugati fogyasztók körében (ez a magyarokra is igaz), összehasonlítva más alternatív élelmiszerforrásokkal, mint például a növényi alapú élelmiszerekkel, elsősorban a különböző fóbiák miatt. Az is tény viszont, hogy az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és Hollandiában a közelmúltban több nagy rovarfarmot hoztak létre, ahol már a jövő élelmiszerforrását termelik ipari szinten.