"Szilárd bizonyítékok igazolják, hogy a növényi alapú étrendek jót tesznek a szervezetnek" - hangsúlyozza a The Conversation oldalán megjelent cikkében James Brown, a brit Aston Egyetem orvosi biológus docense, számos közszolgálati televíziós műsor állandó szakértője. Példaként említi egy 2017-ben a Nutrients című folyóiratban megjelent tanulmány eredményeit, miszerint a növényi alapú táplálkozás mintegy 40 százalékkal csökkenti a szívkoszorúér-betegség, illetve 29 százalékkal a stroke kialakulása kockázatát. Ugyancsak születtek kutatások azt kimutatva, hogy ezek az étrendek a súlyfelesleg leadása terén is hasznos stratégiának bizonyulhatnak.
Habár a növényi étrendek egyértelmű egészségügyi és fenntarthatósági előnyökkel bírnak, a fruitarianizmus viszont az egyik legerősebb korlátozásokat tartalmazó típusa ezeknek, és szinte egyáltalán nem támasztják alá bizonyítékok, hogy támogatná az egészségmegőrzést. Nem létezik általános elfogadott definíció arra, hogy miként is áll össze egy fruitariánus étrend, ugyanakkor követői jellemzően 55 és 75 százalék közötti értékben szabják meg a nyers gyümölcsök teljes táplálkozásban betöltendő arányát. Persze ezzel együtt is akadnak különbségek, mivel egyes fruitariánusok gabonákat, magvakat és olajokat is fogyasztanak.
Vannak az irányzat hívei között, akik a 80-10-10-es szabályhoz ragaszkodnak. Ez annyit tesz, hogy napi energiabevitelüket 80 százalékban friss gyümölcsökből és zöldségekből fedezik, a maradék 10-10 százalékot pedig fehérjékből és zsírokból. Brown szerint ez a szabály egy félreértésen alapuló hiedelemből ered, miszerint az emberek nem mindenevők, hanem gyümölcsevők - ez utóbbi kifejezést használjuk azokra az állatfajokra, amelyek a nyers gyümölcsök fogyasztását részesítik előnyben. Az elmélet hívői azt állítják, hogy az emberi emésztőrendszer elsősorban gyümölcsök és nyers zöldségek emésztésére optimalizálódott. "Bár ez talán egykor igaz is volt, azóta az emberi test fejlődött" - szögezte le a szakértő.
A gyümölcsevés károssá válhat
Kétségtelen, hogy első hallásra kifejezetten egészségesnek hangozhat egy olyan diéta, amely szinte kizárólag, de legalábbis túlnyomórészt gyümölcsökön alapul. Csakhogy Brown szerint bőven adódhatnak probléma egy ilyesfajta étrendi megszorításból. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ez a fajta táplálkozási mintázat számos esszenciális tápanyagot nélkülöz, amikre szervezetünknek szüksége van normális működése fenntartásához. Hiába mondhatjuk tehát el a legtöbb gyümölcs esetében, hogy egészséges és tápláló, a fruitariánus étrendből hiányoznak a fehérjék, a vas, a kalcium, a B-vitaminok, különösen a B12-vitamin, a D-vitamin, a cink és az omega-3 zsírsavak. Márpedig a felsoroltak hiányállapotai a többi között angolkórhoz, csontlágyuláshoz, vérszegénységhez és egyéb csont-, izom- és bőrpanaszokhoz vezethetnek.
Miközben ráadásul a gyümölcsök megannyi fontos tápanyagot nélkülöznek, rendkívül gazdagok fruktózban, azaz gyümölcscukorban. A fruktóz egy egyszerű szénhidrát, akárcsak a glükóz, avagy a szőlőcukor. Testünk azonban egészen másként dolgozza fel ahhoz képest. A fruktóz metabolizmusa főként a májban történik, túlzott bevitele pedig a máj elzsírosodásához és a szerv inzulinrezisztenciájához vezet. Egyelőre tudományos viták tárgya, hogy a gyümölcsökkel bevitt fruktóz ugyanannyira ártalmas-e, mint az ételek édesítésére használt fruktózszirup, mindenesetre patkánykísérletek során már kimutatták, hogy a magas fruktóztartalmú táplálás hasonló állapotot idéz elő, mint amilyen az emberi nem alkoholos zsírmáj.
A fruitarianizmus közvetett veszélye
"A fruitarianizmus potenciális fizikai hatásain túl ismert, hogy az erős megszorításokon alapuló diéták gyakran összefüggésbe hozhatók egy étkezési zavarral, az orthorexia nervosával. Ez egyfajta kóros megszállottság, hogy az érintett kizárólag tiszta ételeket fogyasszon. Magyarán ami eleinte egy egészséges változtatásként indul több gyümölcs és zöldség, valamint kevesebb gyorsétel fogyasztásával, az étkezési zavarrá fajulhat, depresszióval és szorongással társulva" - figyelmeztet Brown. Hozzáteszi, elszigetelt esetek is ismertek, amikor a túlzásba vitt gyümölcsevés végzetesé következményekkel vagy súlyos megbetegedésekkel járt. Példaként említi egy 2000 júliusában meghalt 9 hónapos gyermek esetét , akit szülei kizárólag gyümölcsökkel etettek. Halálát súlyos alultápláltsága okozta. Emellett egy 2020-es esettanulmány egy 49 éves férfi esetét mutatta be, akinél a gyümölcsökre korlátozott étrendje okán visszafordítható demencia alakult ki.
"Mielőtt bármiképpen megváltoztatnák a táplálkozásunkat, különösen, ha ezt szélsőséges módon tennénk, mindig tanácsos első lépésként orvossal konzultálni" - javasolja a szakértő.
