Mit tehet az a szülő, aki hiába próbálja egészségesen táplálni gyermekét, mert a lurkó kizárólag egészségtelen fogásokat hajlandó elfogyasztani? Éppen erre a nehéz kérdésre igyekszik választ találni az az aggódó édesanya is, aki a The Guardian szakértőjéhez fordult tanácsért.
„Most nyolcéves lányomat élete elején kizárólag anyatejjel tápláltam, később pedig változatos étrendet biztosítottam neki zöldségekből, gyümölcsökből és egészséges, házi készítésű ételekből. Ő azonban egyszer csak elkezdte előnyben részesíteni a gyorsételeket, a pizzát, a halrudacskát és a sültkrumplit. Volt olyan is, hogy hónapokig kizárólag bolognai spagettit fogyasztott, de ez már elmúlt. Most úgy döntött, hogy vegetáriánus lesz, ez pedig még inkább megnehezíti a dolgomat” – áll az olvasói levélben.
„Ha így folytatja, elhízik”
Az anya ismertetője szerint – az egyébként fizikailag aktív – kislány magassága és súlya már elérte a korához illő felső határértéket. A nő ezért komolyan aggódni kezdett amiatt, hogy ha a gyermek továbbra is úgy étkezik majd, ahogyan jelenleg, akkor el fog hízni.
A szülő félelmét saját negatív tapasztalatai is táplálják, ő ugyanis – saját bevallása szerint –mindig is küzdött a testsúlyával és az ahhoz kapcsolódó előítélettel. Igyekszik nem túl szigorúan állni a kérdéshez, és nem akarja a lánya által kedvelt ételeket betiltani, de úgy érzi, lassan nincs más eszköz a kezében, minthogy ultimátumot adjon a gyereknek: vagy megeszi az egészséges ételeket, vagy éhes marad.
„Lehet, hogy ez már táplálkozási zavar”
Az olvasónak a The Guardian egyik rovatvezetője, Annalisa Barbieri válaszolt, aki gyakran ad tanácsokat a családi problémákkal küzdő levélíróknak. Mint kiemelte, nem az anya hibája, hogy gyermeke problémás evő lett.
Ha 10 gyereked lenne, valószínűleg tízféleképpen állnának az evéshez, még akkor is, ha az első években mindegyiket ugyanúgy táplálnád” – mutatott rá Barbieri.
A The Guardian szerkesztője dr. Gillian Harris klinikai pszichológussal is konzultált, hogy a lehető legjobb tanácsot adhassa az olvasónak. A megkérdezett szakértő az Egyesült Királyság egyik legnagyobb szaktekintélye ezen a területen, és már 30 éves tapasztalattal rendelkezik a gyermekek táplálkozási szokásait illetően. A szakember kiemelte, hogy bár egyetlen szülői levél alapján nem lehet pontos diagnózist felállítani egy gyermekről, elképzelhető, hogy a felvázolt esetben restriktív/korlátozó táplálékbeviteli zavar (ARFID) áll fenn, amely egy igen komoly evészavar, tehát jóval több, mint egy szimpla „válogatósság”.
Ezt kell tudni az ARFID-ról
Ez a probléma általában kétéves kor körül kezd kialakulni. A szakértő szerint árulkodó jel lehet, ha a gyerek visszautasít minden olyan ételt, amelynek kinézetét vagy illatát nem találja megfelelőnek, illetve amelynél nem tudja beazonosítani, hogy az miből készült. Az ARFID-hoz érzékszervi reaktivitás és szorongás is társul, az érintettek pedig nem csupán „finnyásak”, hanem egyenesen képtelenek elviselni egyes ételeket. Az említett evészavarral küzdőkre gyakran jellemző, hogy a tömeggyártott gyorsételeket részesítik előnyben, hiszen azok megjelenése és íze mindig pontosan ugyanolyan.
Az ARFID-os gyerekek nem szeretik a meglepetéseket” – mutatott rá Harris.
Ugyanakkor felhívta az édesanya figyelmét arra, hogy az evészavarral küzdő gyerekekre nem szabad túl nagy nyomást helyezni, és más jellegű táplálkozásra kényszeríteni sem túl szerencsés őket. Ugyanis minél több szorongás övezi az étkezéseket, annál súlyosabbá válik majd a helyzet.
Rossz ötlet fenyegetőzni és piszkálódni
Ha a kiskorú magassága és súlya rendben van, és a gyerek rendszeresen mozog is, akkor nagy aggodalomra Harris doktor szerint még nincs ok. Az éheztetéssel való fenyegetőzést pedig határozottan rossz ötletnek tartja, mert az ARFID-hoz gyakran csökkent éhségérzet is kapcsolódik – az ultimátum pedig biztosan nem hozza majd meg az étvágyat. A szakpszichológus hasonlóan tiltólistára tenné a gyerek testsúlyának kritizálását is. Ezek helyett talán inkább egy dietetikus felkeresése lenne a legjobb döntés.
Az újdonsült anyukák gyakran hallhatják, hogy ha a baba rendesen eszik és alszik, akkor biztosan nincs semmi baja. Később, 1,5-3 éves korban azonban a legtöbb gyerek életében elindul egy "válogatós korszak", amelynek kezelése a kisgyerekes szülői lét egyik legnagyobb kihívása. Szakembert kérdeztünk a jelenség okairól, következményeiről és megoldási lehetőségeiről.
