„Lefeküdtem tízkor, ahogy minden nap.” „Reggelig buliztam, de a fél éjszaka kiesett” – két végletes beszámoló az év utolsó napjáról. Sokféleképp töltjük a szilvesztert, a legtöbb ember számára azonban mégis misztikus ez a nap. Egyrészt a régit, az elnyűtt és sok sebből vérző óévet igyekszünk ilyenkor magunk mögött tudni, a lezártság iránti igény ugyanis alapvető emberi vonás. Másrészt abban reménykedünk, hogy az újév első napjától talán könnyebb lesz valamit újrakezdeni, megváltoztatni, máshogy csinálni, sokan még fogadalmakkal is megerősítik az elhatározást. Az új év ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az előző év tapasztalataival felvértezve felkészültebben vágjunk neki a kihívásoknak. De vajon sikerülhet-e változtatni csak azért, mert új naptári évet kezdünk? Mennyire függ ennek sikere a személyiségtől vagy a körülményektől? És mit tehetünk, hogy amit elhatározunk, be is teljesítsük?
Ettől függ, hogy sikerül-e változtatni
Sajnos a legtöbb újévi fogadalom, elhatározás rövid életűnek bizonyul, és csupán minden tizedik ember képes pár hónapnál tovább küzdeni azért, hogy el is érje a kitűzött tervet. Fontos tehát, hogy egyszerre egy, reális célt fogalmazz meg magadnak. „Sok emberre jellemző egyfajta mágikus gondolkodás. Ez a gyerekeknél teljesen természetes, életkori sajátosság, de gyakran marad meg felnőttkorra is. Fontosak az ünnepek, és szükségünk van mérföldkövekre, lezárásokra. Jó például, ha szilveszterkor a családtagok átbeszélik, miket csináltak az elmúlt évben, mi volt jó, mi volt rossz, egyszóval összegeznek, számot vetnek és lezárják az óévet” – mondta el honlapunknak Pál Mónika pszichológus. Hozzátette: ugyanígy érdemes megtervezni, átgondolni a következő évet is, de az, hogy adott dátumhoz kössünk dolgokat és csodát várjunk, már nem túl célravezető. Emögött ugyanis olyan hiedelmek és vágyak is lehetnek, amik szerint maga a dátum egyfajta varázslatként működik, és önmagában segít majd abban, hogy változzunk, nekünk pedig nem kell semmit tennünk. Úgy is gondolkodhat valaki, hogy bár neki kell megküzdenie, de csak adott időpontban tud változtatni – ez sem jó felfogás.
„Az, hogy sikerül-e változtatni, inkább a személyiségünktől függ, és persze bizonyos körülmények is közrejátszhatnak. Ilyen volt például a koronavírus-járvány, amit nem tudtunk befolyásolni. Szerencsére ilyesmi viszonylag ritkán történik, tehát a megvalósítás általában inkább rajtunk múlik” – összegez a szakember, aki szerint ez ugyanakkor elég összetett dolog. Sokszor nem igaz a „csak akarni kell”, vagy a „bármire képesek vagyunk” elve. Az is befolyásol minket a változásban, hogy mit láttunk gyerekként a szüleinktől, mennyi szeretetet és támogatást kaptunk tőlük, illetve felnőttként mit kezdtünk a traumáinkkal, elakadásainkkal. Aki például azt látta, hallotta otthon, hogy felesleges bármit tenni, úgysem múlik semmi rajtunk, az kevésbé motivált a változásban. Aki azt tapasztalta, hogy ha próbál tenni magáért, arra csak bántás vagy éppen közöny a válasz, szintén nehezen módosít. El kell tehát hinni, hogy az ember igenis sok mindenben képes kontrollálni azt, ami vele történik, de azt is el kell fogadni, hogy vannak dolgok, amiken nem változtathatunk. Figyelembe kell vennünk a lehetőségeinket, a külső körülményeket is – hangsúlyozza Pál Mónika.
A valódi fordulat a motivációra épít
"A valódi, tartós változás mögött belső motiváció húzódik. Ha például valaki fogyni akar, és nem vált életmódot, csak egy drasztikus módszert alkalmaz rövid ideig, az nem lesz tartós. Valódi változáshoz érdemes reális célokat kitűzni, és minél konkrétabban megfogalmazni, mit is szeretnél elérni" – javasolja a pszichológus, aki szerint azzal is érdemes tisztában lenni, vajon ez a saját elvárásod, vagy inkább másoké. Ha azt látod, hogy nehezen változtatsz, akkor szükség lesz egy mélyebb önismereti munkára, akár egy coach vagy pszichológus segítségére, mert lehet, hogy a traumáid akadályoznak a változásban.
Egy függőség esetében ez fokozottan igaz: ha meg akarsz szabadulni tőle, meg kell vizsgálnod, hogy azzal milyen valódi igényt, szükségletet helyettesítesz. Ha ezt nem teszed meg, nagy eséllyel választasz majd egy másik függőséget. Aki például le akar szokni a dohányzásról, előfordul, hogy azt a túlzásba vitt edzésre cseréli. A gond ezzel az, hogy lehet az új tevékenység bármilyen egészséges, valójában eltereli a figyelmet azokról a problémákról, kielégítetlen szükségletekről, amik miatt maga a függőség kialakult. Másik példa, hogy sokan sikerként könyvelik el, amikor kis idővel egy szakítás után új párkapcsolatot alakítanak ki, pedig önismereti munka nélkül így nagy valószínűséggel ugyanazokat a hibákat fogják megismételni – mutat rá a szakember, aki szerint tartós változást akkor érhetünk el, ha a hozzáállásunk változik, vagyis ha másképpen állunk az érzelmeinkhez, gondolatainkhoz. Emellett fontos még, hogy tudatosítsuk az automatikus negatív gondolatokat, és azokat reális gondolatokkal váltsuk fel Így csökken a szorongás, könnyebben ki tudunk lépni a komfortzónánkból, és a viselkedésváltozást nem külső kényszer, hanem valódi, belső motiváció fogja irányítani.
