A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira – állapította meg a Semmelweis Egyetem friss kutatása. Ahogy közleményükből is kiderül, az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását már több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.
Ők a legérzékenyebbek a légköri változásokra
A tájékoztatás szerint a Semmelweis Egyetem szakemberei 7230 olyan beteg adatait elemezték, akiket 2017 és 2021 között akut szív és- érrendszeri problémával kezeltek a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Arra voltak kíváncsiak, hogy a légköri paraméterek milyen szerepet játhatsznak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, illetve hogy mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben.
A kutatók egy speciális matematikai módszer segítségével vetették össze az akut szív- és érrendszeri betegséggel kórházba került személyek számát; a betegek életkorát, nemét, és egyéb szív-és érrendszeri problémákra hajlamosító rizikótényezőit (például magas vérnyomás, cukorbetegség, korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések); illetve a vizsgált ötéves periódus napi meteorológiai és légszennyezettségi adatait. Az eredmények szerint a diabéteszes betegek lehetnek a legérzékenyebbek a légköri változásokra.
A hőmérsékletingadozás (5°C≤) és az emelkedett ózonkoncentráció (90 µg/m³≤) együttesen szignifikáns összefüggést mutatott a cukorbetegek szív- és érrendszeri problémáinak esetszám emelkedésével a klinikán” – magyarázták a közleményben.
A kutatók hasonló összefüggést mutattak ki a férfiaknál előforduló szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedésében is, valamint megfigyelték azt is, hogy az 55 évesnél idősebbek is veszélyeztetettebbek a hőmérsékletingadozás következtében előforduló kardiovaszkuláris betegségek szempontjából, mint a fiatalabbak.
Fontos cél a megelőzés
„A Lancet Egészség és Éghajlatváltozás Bizottsága a klímaváltozást a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívásának nevezte. Az ezáltal kialakuló kedvezőtlen légköri helyzetek az előrejelzések szerint leginkább az akut szív- és érrendszeri megbetegedések számát növelhetik, ezért a megelőzés, illetve ellátás szempontjából rendkívül fontos a befolyásoló időjárási tényezők és veszélyeztetett betegcsoportok minél pontosabb beazonosítása” – ismertette dr. Boussoussou Nora, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatója, a kardiometeorológia megalkotója.
A kutatók célja egyébként egy olyan komplex egészségügyi riasztási rendszer kiépítése, amelyben a várható időjárás alapján a legkiszolgáltatottabb betegcsoportok és a kórházak is fel tudnak készülni egy esetleges egészségügyi veszélyhelyzetre. A koncepció fontos része lehet továbbá a megelőzés is, ha előre tudják jelezni, hogy mikor mely pácienseknek kell jobban odafigyelniük – mutatott rá a szakértő.
Lássuk, milyen kapcsolatban áll szervezetünk működése az időjárással, illetve milyen kockázatokat rejt e téren a klímaváltozás.
