Érszűkület: hány éves korban kezdődik?
Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. Bár az érelmeszesedés okozta tünetek inkább idősebb korban jelentkeznek, a folyamat már fiatalon, akár gyermekkorban elkezdődhet.
Érszűkület: tünetmentesen is kezelni kell
A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Kattintson!
Tünetek és szövődmények
Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa elmondta, hogy az érbetegségek a kezdeti stádiumban gyakran nem okoznak tüneteket, ezért fontosak a szűrővizsgálatok, főként felsorolt kockázati tényezők fennállása esetén. Tünetek jellemzően akkor lépnek fel, amikor az artériák már nagymértékben beszűkültek, vagy már elzáródtak.Tünetek az érintett szervektől függően az alábbiak lehetnek:
Szív: angina pectoris, nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, mely a vállba, nyakba, karba, hátba sugározhat, fizikai terhelésre fokozódik és pihenéskor enyhül vagy megszűnik, szívritmuszavar, légszomj.
Végtagi erek: lábfájdalom vagy görcs, mely terhelésre fokozódik, zsibbadás, hideg lábak, körömfertőzések, a bőr sápadtsága vagy kékes-lilás elszíneződése.
Agy: féloldali arczsibbadás vagy bénulás, beszédzavar, látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés, fülzúgás, hirtelen fellépő erős fejfájás, eszméletvesztés.
Vese: kezdetben csak laborvizsgálat jelzi, később fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, a kéz és a láb duzzanata, viszketés, koncentráció zavara, vizeletürítés gyakoriságának, mennyiségének megváltozása.
Diagnózis és kezelés
Az érelmeszesedés illetve az érszűkület számos eljárással kimutatható, így például EKG-val, terheléses vizsgálattal, labor- és röntgen vizsgálattal, szívultrahanggal, CT-, MRI- vizsgálattal illetve angiográfiával (érfestéssel).A kezelés megválasztásában elkülönül a betegség megelőzése és a már kialakult betegség kezelése. Az előbbi esetben kiemelt szerepet kap az életmód megváltoztatása, vagyis a mozgás rendszeres beiktatása, a dohányzás elhagyása, a stressz szabályozása és az étkezés megreformálása, az alkoholfogyasztás mérséklése.Az is bebizonyosodott már, hogy a koleszterincsökkentő élelmiszereket tartalmazó étrend az érbetegségek megelőzésében legalább olyan hatékony, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerek.
A már kialakult betegség esetén elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés, valamint szükség esetén a műtéti beavatkozás.

A szédülés, fülzúgás az érelmeszesedés tünete lehet
Tanulmányok szerint a fenti alapelvek betartásával a megváltoztatott étrendű vizsgálati csoportokban igazoltan csökkent a koleszterinszint, a szívinfarktusok száma, a stroke kockázata, valamint a halálozás aránya. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet egy nagyon fontos eszközre, amely a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében mind a beteg mind a szakemberek rendelkezésére áll.
Értékelje a cikket!