Az érszűkület leggyakrabban a lábakat friss vérrel ellátó artériák falában létrejövő meszes lerakódások miatti szűkületek következtében kialakuló betegség. A szűkületnek egyenes következménye, hogy az érintett szövetek oxigénellátása csökken. A betegség más szerveket, például a hasi ereket vagy a vesét is érintheti, illetve fennállása esetén a szív és az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Ez fordítva is igaz, így egy korábbi agyi vagy szívinfarktus túlélése után fokozott az érszűkület kockázata. Ugyanez vonatkozik a dohányzókra, cukorbetegekre, magas vérnyomással és vérzsírokkal élőkre, valamint azokra, akiknél megfigyelhető a családi halmozódás – foglalta össze dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa.
Mint azt a szakember kifejtette, az alsó végtagokat érintő érszűkületnek négy stádiumát különböztethetjük meg.
1. Tünetmentes fázis
Az első, még tünetmentes stádiumban úgynevezett Doppler-vizsgálattal lehet az erek meszesedését, szűkületét kimutatni. Ennek során egy kézi ultrahang segítségével megmérik a lábak és a felkarok artériáiban a vérnyomást. Az így értékekből boka-kar indexet, avagy Doppler-indexet számolnak ki. A kapott hányados egészséges esetben 1 és 1,3 közötti, vagyis a lábakban azonos vagy kissé magasabb a vérnyomás, mint a karokban. Érszűkületről akkor beszélhetünk, ha a hányados kisebb, mint 0,9, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon. Minél alacsonyabb a kapott érték, annál súlyosabb az érszűkület. A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyeztetteknek, különösen az erős dohányosoknak, cukorbetegeknek kiemelt fontosságú a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat.
2. Vádlifájdalom
Egy bizonyos távolság megtétele után görcsös fájdalom lép fel a combban vagy vádliban, ritkán a lábfejen, ami miatt gyakran meg kell állni. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, bár a fájdalom a gyaloglás során újból jelentkezik - ezt a tünetet nevezik intermittáló sántításnak. Ebben a stádiumban a betegség leggyakrabban gyógyszeresen és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.
3. Nyugalmi fájdalom és további tünetek
Ebben a fázisban már nyugalomban is, főleg éjszaka jelentkezik a fájdalom, amely fekvő helyzetben erősödik. Ez a beteget felülésre készteti, aki a lábát az ágyról lelógatva enyhíti a panaszát. A rossz vérellátás miatt a végtag hideg, sápadt színű lehet, zsibbadás, égő érzés alakulhat ki. Az ujjbegyek belilulhatnak, a bőr szárazzá válhat, továbbá gyakori a körömgomba és a szőrzet ritkulása.
4. Szövetelhalás
A legsúlyosabb stádiumban a lábujjakon, sarkakon elfeketedő – akár száraz, akár nedvedző – bőrelváltozások jelenhetnek meg, nagyon erős fájdalom mellett. Mindez azt jelzi, hogy a végtagot szövetelhalás fenyegeti. Különösen cukorbetegeknél és ismert érszűkület esetén fontos a lábak rendszeres otthoni átvizsgálása, kisebb sebek, sérülések, gombásodás kezelése, illetve a rendszeres orvosi kontroll.
Az életmód és a gyógyszeres kezelés együtt segíthet
Ha nem ismerjük fel idejében az érszűkületet, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Ha a lábakban jelentkező szűkületet hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amely végső esetben amputációhoz vezethet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedők körében is két-háromszor több infarktus és stroke fordul elő.
„A rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt jelentős javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is” – hangsúlyozta dr. Müller Gábor. „Az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Elképzelhetetlen az érszűkület megállítása, ha a páciens dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta mindennapos program kell, hogy legyen, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetén a szív is érintett lehet. Vagyis a beteg részéről valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű a szakemberek által irányított és felügyelt életmódváltás” – tette hozzá.
