A gáztűzhely használata során keletkező nitrogén-dioxid-szennyezés jelentős mértékben hozzájárulhat a gyermekkori asztma előfordulásához. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa a rossz beltéri levegőminőség egészségkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet.
A gáztűzhelyek tényleg veszélyesek az egészségünkre?
A kérdés egy tavaly nyilvánosságra került amerikai kutatás kapcsán lángolt fel a nemzetközi médiában, mely szerint minden nyolcadik gyermeknél alakulhat ki asztma a gáztűzhelyek otthoni használata miatt. A készülékek egészségkárosító hatása miatt az amerikai fogyasztóvédelmi szervek már felvetették az eszközök betiltásának lehetőségét is. A probléma súlyosságát jelzi, hogy becslések szerint csak 2019-ben világszerte 1,85 millió új gyermekkori asztmás eset volt az nitrogén-dioxidnak tulajdonítható, ennek kétharmada városi környezetben fordult elő.
A gáztűzhelyek egészségkárosító hatását támasztja alá a Purdue Egyetem kutatói által végzett kísérlet is, melynek során egy aprócska házat rendeztek be, és szereltek fel a levegőminőségét mérő érzékelőkkel. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mindennapi tevékenységek (például a gáztűzhelyen főzés) hogyan befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét. Eredményeik szerint a gáztűzhelyek által kibocsájtott 1-3 nanométer átmérőjű részecskék könnyedén eljutottak és tartósan meg is maradtak a ház többi részében is, de a légutakban és a tüdő tracheobronchiális régiójában is nagy mennyiségben rakódtak le. Sőt, a mérési adatok arra engednek következtetni, hogy a gáztűzhelyen való beltéri főzés során akár 10-100-szor több káros aeroszol juthat a szervezetünkbe, mint az autók kipufogógázának belélegzésekor – állítják a kutatók. Ezek a részecskék a légutakban lerakódva növelhetik az asztma vagy más légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát
A nitrogén-dioxid és az asztma
"A rossz beltéri levegőminőség különösen a gyermekek, az idősek, a szív- és érrendszeri, valamint a krónikus légzőszervi megbetegedéssel küzdők számára jelenthetnek veszélyt. A beltéri levegőminőség kérdése a koronavírus miatti korlátozó intézkedések kapcsán került az érdeklődés fókuszába, hiszen az emberek a megszokottnál jóval több időt töltöttek otthonaikban, és többet sütöttek-főztek is. Igaz, a gáztűzhelyek és az asztma közötti kapcsolatot korábban már több tanulmány is alátámasztotta" – mondja dr. Somogyi Éva.
A gáz égése során keletkező, a lakás légterébe kerülő nitrogén-dioxid ugyanis káros az élőlények számára: a légutak nyálkahártyájával érintkezve salétromsav képződik, ami irritáló, gyulladáskeltő hatású, súlyos köhögést és zihálást okoz, és károsíthatja a tüdő működését. Zárt terekben a dohányzás, a gáztűzhelyek, valamint az olaj- és fatüzelésű kályhák termelhetnek jelentős mennyiségű nitrogén-dioxidot, ami elsősorban a kisebb, rossz szellőzésű otthonokban okozhat légúti panaszokat. Asztmás betegek esetében az indukciós, illetve minden elektromos árammal működtetett tűzhely használata jelenthet megoldást, hiszen ez nem juttat égésterméket a lakás levegőjébe. Ennek hiányában a szabadba szellőztető páraelszívók telepítése és a rendszeres szellőztetés jelentős mértékben csökkentheti a káros gázok koncentrációját a beltéri levegőben – mondja dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont szakembere.
