A leggyakoribb félreértéseket, illetve azok magyarázatát dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa foglalta össze.
Tévhit: a magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
A magas vérnyomás megfelelő kezelés nélkül számos betegség kockázatát fokozza, így például a szívinfarktus, stroke, vesebetegség, szívelégtelenség, látásvesztés, merevedési zavar és perifériás szívbetegség veszélyét egyaránt. Ennek oka, hogy a magas vérnyomás többféle negatív hatással van a szervezet működésére. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, csökkentve ezáltal a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, ami végső soron károsítja a szívet. Ugyanilyen mechanizmusok által károsíthatja emellett a többi szervet is.
Tévhit: a magas vérnyomás öröklődik a családban, nem tehetünk ellene semmit
A magasvérnyomás-betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknál sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmódbeli tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás – akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód képes redukálni az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
Tévhit: a magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek között (a 60 év felettiek közel kétharmada magasvérnyomás-beteg), de a középkorúakat és a fiatalabbakat is érintheti. Ezenkívül az életmód-változtatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az vérnyomásértékeket.
Tévhit: észrevennénk a tüneteket, ha magas lenne a vérnyomásunk
A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a betegség kapcsán a csendes gyilkos megnevezés.) Kipirosodás, fejfájás, fülzúgás, rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordul elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- vagy beszédzavar, hányás is társul, mindenképpen azonnal orvost kell hívni!
Tévhit: ha nem használunk asztali sót, nem kell aggódni a sóbevitel miatt
A WHO ajánlása szerint naponta nem szabad 5 grammnál több sót fogyasztani. Ez a maximum, amely mellett fenntartható az egészséges vérnyomás. Évente közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. Rossz hír, hogy nemcsak az asztali sózás felelős a sóbevitelért, hanem rengeteg élelmiszer is tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját a többi között a kenyérféléknél, kész pizzáknál, szendvicseknél, felvágottaknál, zacskós leveseknél, rágcsálnivalóknál, sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más "különleges" sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só.
Tévhit: amikor a gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni a szedését
„Tudni kell, hogy a magasvérnyomás-betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni” – hangsúlyozta dr. Jenei Zsigmond Máté. Hozzátette, a kezelőorvos elrendelhet gyógyszeradag-csökkentést vagy gyógyszerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak. A teljes gyógyszermentesség viszont nagyon ritka. Bárhogy is, az egészséges életmódot minden esetben ajánlatos fenntartani.
Tévhit: a magas vérnyomás a férfiak betegsége
Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiak körében gyakrabban alakul ki magasvérnyomás-betegség, de a különbség a 45-67 éves kor közötti életszakaszban kiegyenlítődik a nemek között, majd később kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát védettnek ebből a szempontból, ezért mind a rendszeres ellenőrzés, mind az életmód- és az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos.
