A bélflóra – vagy más néven mikrobióta – egy körülbelül kétezer baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség, amely sejtjeinek száma meghaladja az emberi szervezet sejtszámát is. A tápcsatorna teljes hosszában – vagyis a szájüregtől a végbélig – élnek mikroorganizmusok, túlnyomó többségük a vastagbélben. A bélflóra összetétele minden embernél más, egyedi mintázatot mutat, akárcsak az ujjlenyomat.
Ennyit számít a bélflóra összetétele
A bélflóra alkotóelemei között vannak egyértelműen pozitív élettani hatású baktériumok, mint például a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok, ugyanakkor például egyes Coli-, Clostridium- és Staphylococcus-törzsek betegségeket is okozhatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja a bélflórát, tehát minél színesebb összetételű, annál ellenállóbb, egészségesebb. Ezt nevezzük diverzitásnak.
A nagy diverzitású bélflóra egy jól működő multikulturális társadalomhoz hasonlítható, amelyben képességeihez mérten mindenki hozzájárul a közösség jóllétéhez, és a bűnöző hajlamok nem tudnak érvényesülni. Ezzel szemben, ha a diverzitás csökken, akkor a kórokozók megerősödhetnek, ez pedig különböző betegségek kialakulását okozza. Ezt láthatjuk idős, legyengült betegek Clostridium difficile által okozott életveszélyes vastagbél-gyulladása esetén is, amikor a betegek szegényes bélflórája már nem tudja kordában tartani a korábban ártalmatlan baktériumokat.
„A bélflóra szerteágazó feladatainak ismeretében nem meglepő, hogy összetételének jellegzetes megváltozása mutatható ki számtalan kórképben, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek, az anyagcserezavarok, a cukorbetegség, az elhízás, az érelmeszesedés, az idegrendszeri betegségek, az autizmus, a hangulatzavarok, a Parkinson-kór és skizofrénia esetében. Ezért a szakorvosi kezelés mellett a bélflóra rendezésével is támogathatjuk a tünetek csökkentését, a gyógyulást” – ismertette dr. Pászthory Erzsébet belgyógyász, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, IBS-specialistája.
A bélflóra kialakulásának fázisai
- Méhen belüli élet – Az első baktériumtelepek még a méhen belül megjelennek a magzat bélrendszerében, és a harmonikus, illetve stresszes terhességből született újszülöttek között már a bélflórakezdemény szempontjából is kimutatható különbségek vannak. Utóbbiaknál ugyanis kisebb számban mutathatók ki a Lactobacillus- és a Bifidobacter-törzsek, míg a Proteobacter-törzsek többen vannak.
- Születés – A születés módja a második meghatározó állomás. Hüvelyi szülés során az anyai hüvelyflóra Lactobacillusai megteremtik a baba egészséges bélflórájának alapjait, míg császármetszés esetében ez elmarad, helyükbe a bőrfelszínen élő és kórházi törzsek (Staphylococcus, Acinetobacter) lépnek. Ennek hosszú távú következményei vannak: a császármetszéssel született gyerekeknél gyakoribbak az allergiás betegségek, például ekcéma, asztma.
- Csecsemőkor – Az anyatejes táplálás jelentősége ma már nem kérdés, illetve a bélflóra szempontjából is igen lényeges. Az anyatej a baktériumaival (Lactobacillus, Bacteroides, Bifidobacterium) gazdagítja a csecsemő bélflóráját, ugyanakkor olyan szénhidrátokat is tartalmaz, amelyek biztosítják a kialakuló bélflóra táplálását. Tápszeres csecsemőknél azonban másképpen alakul a bélflóra összetétele: az ilyen gyermekeknél nagyobb számban mutathatók ki kórokozó tulajdonságokkal bíró (E. Coli, Bacteriodes, Clostridium) törzsek.
- Hároméves korig – Körülbelül ekkorra alakul ki a bélflóra személyre szabott mintázata. A fokozatos hozzátáplálás és minden, amit a gyerek a szájába vesz, újabb és újabb adalékot jelent a bélflóra gazdagodása szempontjából. A szülői szemlélet sokat segíthet: felmérések igazolják, hogy a természetközelben, „lazán” nevelt gyerekek bélflórája gazdagabb, immunrendszerük erősebb, mint az aggályosan tiszta környezetben felnövő társaiké.
- Fiatalfelnőtt-kor – Bár módosul, de a bélflóra alapvető összetétele felnőttkorban már nem változik. Ugyanakkor az életmód, az étrend, valamint néhány életesemény is képes nyomot hagyni a bélflórán (is), befolyásolva az egészség-betegség alakulását.
- Időskor – Körülbelül 65 éves kor után az egész szervezet idősödésével együtt a bélflóra is gyengül. Csökken a diverzitás, így könnyebben kapnak erőre a kórokozó elemek, ebben a folyamatban ráadásul a lelassult életvitel és az egysíkúvá váló táplálkozás is jelentős szerepet játszhat. Tanulságos megfigyelés, hogy az idős korban szellemileg-fizikailag aktív életet élő embereknél a bélflóra is fiatalos marad, vagyis nagyobb diverzitást mutat, mint az átlagos kortársak esetében.
Mi befolyásolja a bélflóra egészségét?
Mint látható, a boldog terhesség, a természetes szülés, a szoptatás és a megfelelő hozzátáplálás a nagy diverzitású bélflóra kialakulása legjobb megalapozója. A már kialakult bélflóra állapotát pedig az aktív életvitel, a stressz hatékony kezelése és leginkább az étrend befolyásolja.
A magas rosttartalmú, nyers zöldségekben és telítetlen zsírsavakban gazdag étrend növeli a diverzitást és a hasznos bélbaktériumok arányát. A fermentált (erjesztett) ételek rendszeres fogyasztása is ajánlott, mert amellett, hogy előemésztett rostokban gazdagok, gyulladáscsökkentő, bélfal-regeneráló, emésztést segítő anyagokat is tartalmaznak. Ezzel szemben a nyugati típusú, egyszerű szénhidrátokban és telített zsírokban gazdag, rostokban szegény étrend ellenkező hatású: csökken a diverzitás és a hasznos bélbaktériumok aránya” – hangsúlyozta Pászthory doktornő.
Az antibiotikumos kezelések törvényszerűen károsítják a bélflórát, ezért csak orvosilag indokolt esetben szedj antibiotikumot! Egy-egy ilyen kezelés után akár hónapokig is eltarthat a bélflóra regenerációja. Emellett a táplálékkiegészítőkkel is érdemes megfontoltan bánni. A legjobb választás talán a szimbiotikumok kúraszerű alkalmazása antibiotikumos kezelések és bélbántalmak esetén. Ezek a hasznos bélbaktériumok (probiotikumok) mellett a meglévő bélflórát erősítő anyagokat (prebiotikumokat) is tartalmaznak. Tartósan fennálló emésztőszervi panaszok esetén azonban leginkább a gasztroenterológiai kivizsgálás és kezelés, valamint igény esetén az életmódorvoslás képes javítani a bélflóra állapotán – szögezte le a szakértő.
