„Akár súlyosbíthatják is bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik őket” – figyelmeztetett új közleményében a Semmelweis Egyetem. Mint írták, ezek a készítmények befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ez pedig nemcsak negatívan hathat az alapbetegségre, hanem szélsőséges esetben akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is előidézhet.
Rengetegen szednek napi szinten fájdalomcsillapítót
A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja egy többéves projekt keretében vizsgálja, hogy a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók miért és hogyan vezethetnek a több mint 100 milliárd mikroorganizmusból álló bélmikrobióta egyensúlyának felbomlásához, az úgynevezett diszbiózishoz. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) világszerte a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, ugyanis naponta több mint 30 millió ember szedi őket.
Azt már régóta tudjuk, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. Most arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, amelyet csak részben ismerünk” – mondta dr. Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.
A szakember hozzátette, az is tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegséggel, illetve a reumás ízületi gyulladással küzdő betegeknél jellemző, hogy felborul a bélflóra egyensúlya, és így több olyan baktérium is elszaporodhat, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával és súlyosbodásával. „A szakirodalom áttekintésével arra jutottunk, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Mindezek alapján felmerül, hogy a gyógyszer okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszú távon korlátozhatja az nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását” – magyarázta.
Mitől függ, hogy okoz-e károsodást a fájdalomcsillapító?
„Jelenleg több mechanizmust is feltételezünk a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, így a vegyületek által okozott bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav összetételében beálló változásokat, de az sem kizárt, hogy az NSAID-ok közvetlen antibakteriális tulajdonságai bontják meg a béflóra egyensúlyát. Ezek a folyamatok azonban szorosan összefüggenek egymással, sokszor kétirányúak, és nagyon nehéz meghatározni, melyik volt először. Például a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét” – magyarázta a projektvezető kutató.
Mint írták, a NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, a gyulladás pedig legtöbbször csak enyhe, ezért nehezen észrevehető. A problémára a hasi fájdalom, a hasmenés, esetleg a vérszegénység figyelmeztethet. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforáció is kialakulhat.
Arra a kérdésre, hogy milyen adag NSAID szedése és mennyi idő után károsíthatja a bélflórát, nem lehet egységes, általános választ adni. Jelentős egyéni különbségek vannak ugyanis a vegyületekkel szembeni érzékenység tekintetében. Emellett a mikrobióta összetétele is számos egyéb faktortól – például az érintett életkorától, életmódjától és egészségi állapotától – függ.
