Mi több vírust adunk az állatoknak, mint fordítva

Meglepő eredményre jutott egy friss kutatás, amely a vírusok terjedését vizsgálta.

Bár sokat hallani olyan vírusokról, amelyek állatról terjednek át emberekre, egy újonnan megjelent tanulmány szerint a fordítottjára jóval többször van példa - írja az IFLScienceZoonózisoknak nevezzük azokat a betegségeket, amelyekben a vírusok állatokról terjednek át az emberre, és nagy hatással vannak az emberi egészségre. Annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövőbeli járványokra, a kutatócsoport 32 víruscsalád közel 12 millió vírusgenomjának elemzésébe kezdett. A céljuk az volt, hogy meghatározzák, hogyan fejlődtek és milyen mutációkat alakítottak ki, amikor különböző gazdaszervezetekre ugrottak.

"A vírusok állatok és emberek közötti átvitelének felmérésével és nyomon követésével - mindkét irányban - jobban megérthetjük a vírusfejlődést. Ezáltal remélhetőleg jobban fel tudunk készülni az új betegségek elterjedésére és a járványokra, miközben a természetvédelmi erőfeszítéseket is segítjük" - írta Francois Balloux, a tanulmány társszerzője egy közleményben. A csapat viszont meglepődött az eredményeken: az emberek ugyanannyira forrásai, mint átvevői a vírusfertőzéseknek. Az általuk vizsgált 599 eset 64 százaléka emberről házi- vagy vadállatra terjedt át (ezt hívják antroponózisnak). Ez majdnem kétszer annyi, mint az állatokról emberre terjedő fertőzések száma.

vírus emberről állatra
Jobban kellene félteni az állatokat az emberektől, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Fotó: Getty Images

Ez mind a humán, mind az állategészségügy szempontjából fontos megállapítás. "Ha az állatok az embertől kapják el a vírust, az nemcsak az állatokat veszélyezteti, hanem az emberek számára is új problémákat okozhat. Például ha nagyszámú állatállományt kell leölni a járvány megelőzése érdekében, ahogyan ez az elmúlt években a H5N1 madárinfluenza-törzs esetében történt. Ráadásul ha egy ember által hordozott vírus megfertőz egy állatfajt, a vírus akkor is tovább élhet, ha az embereknél már nincs jelen, vagy akár új mutációkat is kifejleszthet, mielőtt újra megfertőzné az embereket" - mondta Cedric Tan, a tanulmány vezető szerzője.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a különböző gazdaszervezetekre való átugrás általában a mutációk számának megnövekedésével jár, bár azok a vírusok, amelyek már sok különböző állatot képesek megfertőzni, gyengébbek ezen a téren. Az ilyen ismeretek birtokában a kutatók könnyebben rájöhetnek, mely vírusok jelentik a következő nagy veszélyt. "Annak megértése, hogy a vírusok hogyan és miért ugranak át különböző gazdaszervezetekbe, segíthet feltárni, hogyan alakulnak ki új vírusos betegségek az emberekben és az állatokban" - magyarázta Tan.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Élet anafilaxiával
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25 °C
Minimum: +11 °C

Derült, száraz idő várható kevés fátyolfelhővel. A délkeleti, keleti szelet nagy területen élénk lökések kísérik, estére mérséklődik a légmozgás. A hőmérséklet késő este 11 és 20 fok között alakul. Ma sem kell fronthatástól tartani.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra