Járványok jöhetnek az ukrajnai háború nyomában

Ukrajnában a háború miatt visszatérhetnek olyan rég nem látott fertőző betegségek, mint a járványos gyermekbénulás, a kolera vagy a tífusz. Ráadásul ott van a koronavírus-fertőzés is: az országban csak 36 százalékos az átoltottság.


Oroszország inváziója rendkívüli fizikai és lelki szenvedéseket okozott Ukrajnában. Csak eddig több mint 5 millió ember menekült el az országból, míg a háború előtti 44 milliós lakosságból becslések szerint legalább 8 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az orosz rakéták eddig legalább 55 kórházat és egészségügyi intézményt romboltak le, köztük szülészeteket, idősotthonokat, de még egy gyógyszerraktárt is.

Az orosz hadsereg szisztematikusan pusztítja az egészségügyi intézményeket, lakóházakat, polgári infrastruktúrát, hogy megtörje a lakosság ellenállását, és menekülésre késztesse őket, mint azt Szíriában is láthattuk. Az egészségügyi intézmények elleni támadások eddigi koncentrációja megdöbbentő volt. A krónikus és járóbeteg-ellátás zavarai miatt műtétek, kezelések maradnak el, ami szinte biztosan még több halottat jelent, illetve a várható élettartam csökkenését okozza. Nyilvánvaló, hogy a háborús traumák hosszú távú mentális egészségügyi következményei is jelentősek lesznek. Az egyik legnagyobb veszély azonban a rég nem látott fertőző betegségek visszatérése, mint amilyen a járványos gyermekbénulás, a kolera, a tífusz.

Ápolónők egy ukrajnai hadikórházban. Fotó: Getty images
Ápolónők egy ukrajnai hadikórházban. Fotó: Getty images

A háború és a járványok

A háborút mindig járványok követik, szól a keserű történelmi tapasztalat, és ez alighanem ma sincs másként. Olyannyira, hogy a WHO legfrissebb jelentése szerint az ukrajnai háborús körülmények utat nyithatnak a rég nem látott fertőző betegségek terjedésének a régióban. Azt írták, nagy a valószínűsége annak, hogy a tífusz, a kolera, a vérhas és a járványos gyermekbénulás újból elterjedhet, hiszen a háborús viszonyok úgyszólván ideálisak a járványok kitöréséhez. A menekültek nyirkos, fűtetlen pincékben élnek, a zsúfoltság, az alapvető higiéniai feltételek hiánya, néhol az áram, a víz, a csatornaszolgáltatás leállása nagy kockázatot hordoz, amit csak részben tud ellensúlyozni a még működő ukrán egészségügy, írták. Hasonlóképpen vélekedett az USA nagykövetsége is, amely március végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a közegészségügyi infrastruktúra elleni célzott orosz támadások széles körű egészségügyi veszélyhelyzetet teremtenek, beleértve a fent említett fertőző betegségek fellángolását is.

A háború előtti ukrán egészségügy

Az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) adatai szerint az ukrajnai járványveszélyt több tényező is súlyosbítja. Elsősorban a háború előtti ukrán egészségügy rossz működése, a mindent átható korrupció, a lakosság „hagyományos” bizalmatlansága az oltásokkal szemben, illetve a lakosság leromlott egészségi állapota. Ukrajnában a COVID-19 átoltottság egy oltással jelenleg csak 36 százalékos, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozásokban Ukrajna pedig vezeti a világranglistát. Ráadásul az országot már korábban is súlyosan érintette a koronavírus delta és omikron variánsa, a háború kezdete előtt a heti megbetegedési arány több mint 5 százalékos növekedéssel és hetente átlagosan több mint 200 ezer új megbetegedéssel tetőzött.

Ukrajnában közvetlenül a háború kitörése előtt indult oltási kampány a járványos gyermekbénulás kivédésére. Erre azért volt szükség, mert 2021 októberében az ukrán hatóságok egy fertőzési gócpontot azonosítottak. A tervek szerint 140 ezer gyermeket oltottak volna be, de aztán közbeszólt a háború, a kampányt felfüggesztették. Azóta legalább 22 gyermekbénulásos esetet találtak ukrán gyermekeknél, köztük két bénulásos esetet. Hasonló a helyzet a kolerával, amelyről sokáig azt hitték, hogy Európában már felszámolták. Ukrajnában legutóbb 2011-ben jelentettek kolerajárványt, és félő, hogy a tiszta vízhez és az alapvető higiéniai feltételekhez való hozzáférés miatt ez most újra megismétlődhet.

A tuberkulózissal kapcsolatban sem jobb a helyzet, a betegség különösen a HIV-vírussal fertőzöttek körében terjed. Ukrajnában a második legmagasabb a HIV/AIDS-terhelés Európában, becslések szerint 59 ezer HIV-terápiában részesülő ember él a háború által érintett területeken. Sajnos éppen a katonai konfliktus előtt korlátozták a gyógyszerrezisztens, fertőző tüdőbetegségben szenvedő betegek diagnosztizálását és kezelését, a kihagyott adagok így növelik a rezisztencia kockázatát. Az országban az ukrán civil szervezetek szervezik a HIV- és tuberkulózisprogramok nagy részét. Ezek a szolgáltatások ellenállónak bizonyultak: egy hónappal az invázió után a 403 antiretrovirális kezelési helyből mindössze 36 függesztette fel teljesen a szolgáltatásokat.

Menekültek az ukrajnai lviv pályaudvarán. fotó: getty images
Menekültek az ukrajnai lviv pályaudvarán. fotó: getty images

Közegészségügy háború idején

Ukrajnában az egészségügyi szolgáltatások megszakadása nem volt általános, de a hatóságok nehezen tudták felmérni az egészségügyi infrastruktúra pusztulásának mértékét, mivel a károk csak a harcok visszaszorulásával válnak nyilvánvalóvá. Ugyanakkor a civil társadalmi programok ellenállónak bizonyultak, és az ország egyes területein sikerült fenntartani a rendes szolgáltatásokat. A nemzetközi elemzések kiemelik, hogy a háborús körülmények közepette meglepően jól vizsgázott az ukrán egészségügyi rendszer, komoly hiányosságai ellenére is. A kórházak átálltak a traumaellátásra, felfüggesztették a rutinműtéteket és átszervezték a személyzetet. A kijevi régióban a városi kórházak olyan közel voltak a frontvonalhoz, hogy a sebesülteket egyenesen a harctérről hozták be, megkerülve a tábori kórházakat.

A nemzetközi egészségügyi szervezetek is azt jelentették, hogy noha a közegészségügyi rendszer sok háborús kárt szenvedett, stabilan működőképes, köszönhetően az ukrán egészségügyi dolgozók és civilek emberfeletti munkájának. Ugyanakkor hozzátették, hogy a háború miatt leálltak a korábbi létfontosságú, megelőző immunizálási és kezelési programok, amiket haladéktalanul újra kellene indítani. Erre valószínűleg kevés esély nyílik a háború befejezéséig - tehetnénk hozzá.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Sok napsütésre készülhetünk, néhol kialakulhat zápor, zivatar. Élénk északias szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn erős kánikula várható, front nem érkezik. Többeknél felléphetnek alvásproblémák, napközben pedig gyakori lehet a fáradékonyság és a dekoncentráltság. A tűző nap kerülendő, fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. Egyre többeknél emésztési problémák jelentkezhetnek, a puffadás lehet a leggyakoribb. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)