A migrén szó hallattán a legtöbben alighanem fejfájásra asszociálnak. Ez nem is áll messze az igazságtól, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a migrén egy komplex neurológiai zavar. Legfőbb tünete valóban a vissza-visszatérő, rohamokban jelentkező fejfájás, amely általában az egyik oldalra koncentrálódik, jellegét tekintve pedig lüktető, pulzáló fájdalomként írható le. A fejfájáshoz ugyanakkor egyéb tünetek is társulhatnak, így például hang- és fényérzékenység, émelygés, hányás. A rohamok időtartama igen változó, többnyire 4-72 óra közötti. A migrénes epizódok nem ritkán olyan súlyos formát ölthetnek, hogy az érintetteket alapvető tevékenységeikben is korlátozhatják, legyen szó akár munkavégzésről, szabadidős tevékenységekről, családi programokról. (1)
Mindennek ráadásul nemcsak az egyén, hanem a társadalom szintjén is jelentős következményei vannak. Egy 2020 júniusában publikált tanulmány szerint Európában a lakosság 11,4 százaléka, globálisan a 11,6 százaléka küzd migrénnel. (2)
Egy idén januárban a Nature Reviews Neurology című folyóiratban közölt tudományos munka norvég szerzői pedig úgy fogalmaznak, a legjobb becslés szerint a migrén előfordulását 14-15 százalék közé lehet tenni világszerte, valamint ez az egészségügyi probléma felelős az egészségkárosodással leélt életévek 4,9 százalékáért. (3) Ezenkívül egy 2019-ben megjelent metaanalízis arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrénnel élők átlagosan 4,4 munkanapot mulasztanak évente panaszaik miatt, további 11,4 napon pedig nem tudnak úgy teljesíteni munkájukban, ahogyan arra panaszmentesen képesek lennének. (4)
Fontos hangsúlyozni, hogy bár a migrén kialakulásának mechanizmusa egyelőre nem teljes mértékben tisztázott, ugyanakkor ismert, hogy genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak benne. Úgynevezett triggerként – egyéni érzékenységtől függően – beindíthatnak rohamot például egyes élelmiszerek és italok, érzékszervi ingerek, alvászavarok, hormonális változások, időjárás-változások, gyógyszerek, a fizikai megerőltetés és a stressz egyaránt. (5)
Hogyan zajlik le a migrénes roham?
A migrénnek több típusa ismert attól függően, hogy pontosan milyen tüneteket vált ki az érintetteknél. Mielőtt azonban kitérnénk a különféle típusokra, először érdemes sorra venni az akár egyénenként változó migrénes roham szakaszait. (5)
1. Prodroma: ez a migrén bevezető szakasza, amely magát a fejfájást, mint vezető tünetet órákkal, akár napokkal megelőzheti. Koncentrációs, hangulat- és alvászavarok jellemzik, valamint már ekkor jelentkezhet hangérzékenység, fáradtság és émelygés is.
2. Aura: általában kevesebb mint egy órával a fejfájás kialakulása előtt már tapasztalhatóak lehetnek olyan érzékszervi tünetek, mint a fényvillanások, apró vakfoltok, akár átmeneti látásvesztés, továbbá a szaglás és ízérzékelés zavara, fülzúgás, bizsergés. Összefoglalóan ezeket nevezzük aurás tüneteknek.
3. Fejfájás: az aurás panaszokhoz rövid időn belül lüktető, többnyire egy-, de akár kétoldali fejfájás is társul. A migrénes roham ezen szakaszában egyéb kínzó panaszok, így fény- és hangérzékenység, émelygés, szédülés, ingadozó hőérzet, fáradtság, beszédzavar és látászavarok is jelentkezhetnek.
4. Posztdroma: miután a fejfájás elmúlt, egy-két napig még kimerültnek érezhetik magukat az érintettek. Ez a fáradtság mellett főként koncentrációs és hangulatzavarok formájában jelentkezhet.
A roham egyes fázisainak ismerete azért lényeges, mert ezek mentén lehet elkülöníteni egymástól a migrén két legfőbb típusát: az aurás és az aura nélküli migrént. A kettő közül ez utóbbi a gyakoribb, legfontosabb jellemzője pedig, hogy a fejfájást ilyen esetekben nem előzi meg aura. (1)
Ezeken felül számos egyéb migréntípus ismert, amelyek azonban ritkábban fordulnak elő. Kisgyerekek körében például enyhe fejfájással vagy fejfájás nélkül is felléphet hasi migrén, amely elsősorban hasi fájdalommal jár. Főként tinédzser lányoknál jellemző a baziláris migrén, amely a menstruációs ciklusukkal mutathat időbeni kapcsolatot, a fejfájás mellett pedig olyan tüneteket okozhat, mint a látásvesztés és kettőslátás, szédülés, gyenge izomkoordináció, fülzúgás és ájulás. Nőknél felnőttkorban is kialakulhat menstruációs migrén, főként a periódusuk egy meghatározott szakaszában, ez jellemzően nem társul aurával. A hemiplégiás migrén a migrén egy ritka és súlyos formája, amely átmeneti – olykor így is néhány napig tartó – féloldali bénulást idézhet elő a fejfájás előtt vagy közben. Érdemes végül megemlíteni, hogy létezik migrén fejfájás nélkül is, amely látásproblémákkal és egyéb aurás tünetekkel, émelygéssel, hányással és székrekedéssel járhat együtt. (6)
A rohamok gyakoriság szerint beszélhetünk epizodikus és krónikus migrénről. Epizodikus, ha a rohamok havonta 15-nél kevesebb alkalommal jelentkeznek. Krónikus migrénnek tekintendő, ha a rohamok száma legalább három hónapon keresztül eléri, vagy meghaladja a havi 15 alkalmat. A krónikus migrén kialakulása szempontjából kockázati tényező lehet egyes gyógyszerek túlzott mértékű használata, a túlzott koffeinbevitel, valamint az elhízás, az obstruktív alvási apnoé, a depresszió és a szorongás.(6)
Mikor lehet javasolt orvoshoz fordulni?
A legrosszabb fájdalmak idején úgy éreztem, megőrülök, ha csak még egy percig el kell viselnem azokat (...) Nem tudtam azokat a dolgokat csinálni, amelyeket szeretek, mint például a kertészkedés, vagy a túrázás a férjemmel és a kutyánkkal. Még a munkából is kimaradtam.
– mesélt tapasztalatairól egy érintett az amerikai Harvard Egyetem egy tematikus kiadványában. Hozzátette, helyzete javulásában rendkívül fontos szerepet játszott, hogy talált egy neurológus szakorvost, akit megkedvelt és akiben megbízott. (7)
A migrén ma is alul-diagnosztizált és alul-kezelt egészségügyi probléma. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rohamok megelőzésére és kezelésére egyaránt számos eszköz áll rendelkezésre. Javasolt lehet tehát felkeresni háziorvosunkat, neurológus szakorvost, vagy a Magyarországon működő harminc fejfájáscentrum egyikét, amennyiben rendszeresen tapasztalunk migrénre utaló panaszokat: visszatérő és erős fejfájást, amely miatt hetente akár többször is fájdalomcsillapítót kell bevennünk. Érdemes a tünetekről naplót vezetni, feljegyezve azt is benne, hogy milyen módon próbáltuk enyhíteni azokat. Kerüljük az öndiagnózist, hiszen biztos diagnózist csak háziorvos vagy szakorvos állíthat fel.
Az
esetlegesen alkalmazandó, megfelelő kezelésről a Veled történt egyeztetést
követően a kezelőorvos hozza meg a döntést.
Források
1. https://www.ninds.nih.gov/health-information/disorders/migraine Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
2. https://link.springer.com/article/10.1007/s40120-020-00196-2 Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
3. https://www.nature.com/articles/s41582-022-00763-1 Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
4. https://thejournalofheadacheandpain.biomedcentral.com/articles/10.1186/s10194-019-0993-0 Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
5. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/migraine-headache/symptoms-causes/syc-20360201 Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
6. https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2787727 Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
7. https://www.health.harvard.edu/blog/living-with-chronic-headache-a-personal-migraine-story-201103051601 Utolsó megtekintés: 2023. 10. 30.
A cikk megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.,
1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park „A” épület
Tel.: 06 1 488 3700 www.pfizer.hu
Lezárás dátuma: 2023. 11 06.
PP-NNT-HUN-0114
