Koronavírus: kapzsik, felelőtlenek és törékenyek vagyunk

Az emúlt hétfőn volt a zoonózis világnap, arra emlékezve, hogy 1885. július 6-án Louis Pasteur sikeresen beadta az első veszettség elleni oltást. A fertőzött állat harapásával az emberi szervezetbe jutó vírus fájdalmas halált okoz vakcina nélkül. Most megint egy állati eredetű halálos kórokozóval harcol a világ.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a világnapra időzítve bocsátotta ki A következő pandémia megelőzése - A zoonózisos betegségek és az átviteli láncuk megszakítása című tanulmányt, amely a világjárványok helyzetének elemzésén kívül ajánlásokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a pusztító pandémiák elkerülése érdekében.

sertésfram
A jövőbeli zoonózisos járványok egyik fő forrása az ipari jellegű állatartás lehet - Fotó: Getty Imeges

Thomas Gillespie, az Emory Egyetem Környezettudományi és Közegészségügyi Karának kutatója, a jelentés egyik kidolgozója szerint olyan válsághelyzetben vagyunk, amikor cselekednünk kell. Ha nem változtatjuk meg radikálisan a természethez fűződő hozzáállásunkat, akkor a változások sokkal rosszabbá, a pandémiák egyre gyakoribbá válnak. Amit most tapasztalunk csupán enyhe előszele annak, ami bekövetkezhet.

Mi növeli a zoonózis kockázatát?

A tudós szerint a zoonózisos (állatokról emberekre átugró) betegségek jövőbeni terjedésének elsődleges kockázatát a trópusi erdők irtása és az állatok, különösen a sertések és csirkék "nagy sűrűségű" ipari méretű tenyésztése jelenti. Erre a megoldást az ENSZ "Egy egészség" megközelítése jelentheti, amelynek mentén az ember, az ökoszisztéma és a biodiverzitás védelmére törekszik. A betegségökológus kutatóként tevékenykedő Gillespie azt vizsgálja, hogy a kórokozók hogyan ugrálnak a vadon élő állatok, háziasított állatok és az emberek között. A vakcina kifejlesztése ugyan fontos a járványok elleni védekezésben, de a kórokozók sokkal gyorsabban terjedhetnek át az állatokról az emberekre, mint kidolgozhatnánk oltásokat és kezeléseket. "Kiegészítő megközelítésekre is szükségünk van, amelyek a környezetre összpontosítanak. Sokkal olcsóbb befektetni afertőző betegségekkitörésének megelőzésébe, mint a világjárvány következményeit kezelni" - mondja a kutató. Ezt pedig a COVID-19 járvány gazdasági-társadalmi hatását látva aligha kell bizonyítani.

Ehhez az egyik legfontosabb lépés az eddigiektől eltérő gazdasági szemlélet elterjesztése. Mostanság mindenki arról beszél, hogy a genetikai szekvenálás kapcsolatot talált a SARS-CoV-2 vírus és a Kínában élő patkósdenevérek között. Arról azonban egyáltalán nincs szó, hogy például a gigantikus Három-szurdok-gát építése a Jangcén miféle ökológiai hatásokkal járt, s vajon az ekkora beavatkozások hatására nem keringhetnek-e már sokkal a járványok kitörése előtt a veszélyes kórokozók a távoli vidékek élőlényei között? Hasonló a helyzet a szójatermelés és a pálmaolajültetvények kedvéért végzett erdőirtásokkal is. Az utóbbi például megváltoztatta a denevérek repülési szokásait, ami összekapcsolódott a Nipah-vírus jelentős kitörésével Malajziában. Vannak arra is bizonyítékok, hogy a nyugat-afrikai pálmaolajtermelés érdekében folytatott erdőirtás szerepet játszhatott a Lassa-láz és az Ebola kitörésében.

Gillespie és kollégái a környezeti beavatkozások és a járványadatok elemzésével kimutatták, hogy az erdők emberi tevékenység miatti szétaprózódása elősegíti a vadon élő állatokban élő kórokozók terjedését. Ez akkor a leggyorsabb, amikor az erdőtakaró 40 százaléka eltűnik. "A trópusi környezetben különösen nagy az átterjedés kockázata, mert az ott élő fajok változatossága sokkal gazdagabb, mint más környezetben" - mondja Gillespie.

Hová vezet a kapzsiság, a felelőtlenség?

A probléma hatalmas. A világon becslések szerint évente körülbelül 2,6 milliárd ember szenved zoonózisos betegségekben, és 2,7 millió meg is hal ezekben. E betegségek terjedése végső soron arra vezethető vissza, hogy a jelenlegi környezeti, gazdasági és üzleti politikák nem veszik figyelembe az erőforrások kinyerésének és a természetes élőhelyek pusztításának valós költségeit. A természet persze továbbra is fennmarad, még akkor is, ha a biodiverzitás csökken. Mindeközben figyelmen kívül hagyjuk, mennyire függünk a természettől és mennyire törékenyek vagyunk bolygónk nagy összefüggéseit tekintve.

Az emberi populáció példátlan terjeszkedése az egyik oka annak, hogy több betegség származik Ázsiából és Afrikából. Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben (ahol már a világ lakosságának 60 százaléka él) nagyon gyors az urbanizáció. A Világbank szerintcsaknem 200 millió ember költözött Kelet-Ázsia városi területeire a 21. század első évtizedében. Ha ők egy ország népességét alkotnák, akkor az a világ nyolcadiklegnépesebb országa lenne. Ez a hatalmas migráció oda vezet, hogy az erdőterületeket elpusztítják a lakóövezetek létrehozása érdekében. A vadon élő állatok közelebb kerülnek a városokhoz, elkerülhetetlenül találkoznak a háziállatokkal és az emberekkel. Részletek!

Az UNEP végül 10 szempontot ajánl a döntéshozók figyelmébe.

  1. A SARS-CoV-2 elterjedésének tapasztalatai alapján is bizonyítékokon alapuló tudományos értékelésekre van szükség az élelmiszer-rendszerek kockázatosságának feltárására.
  2. Az állatoknál gyakrabban jelentkeznek betegségek, mint az embereknél. Ezért gyors fellépésre van szükség a tudományos hiányok kitöltése, valamint az ismeretek és eszközök fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
  3. Szükség van a vad- és háziállatok szerepének feltárására a zoonózisos fertőző betegségek kialakulásában (kormányzati, üzleti és civil társadalmi döntéshozók bevonásával).
  4. Az emberi fertőzések körülbelül 60 százaléka állati eredetű. Az összes új és kialakulóban lévő emberi fertőző betegség mintegy 75 százaléka állatfajok közötti ugrálással jut el az emberekig.
  5. A fenntarthatatlan emberi tevékenységek miatt növekszik meg a patogén mikroorganizmusok átugrása az állatokról az emberekre.
  6. Noha a vadon élő állatok az újonnan megjelenő emberi betegségek leggyakoribb forrásai, a háziasított állatok is lehetnek a zoonózisos betegség eredeti forrásai, terjedésének közvetítői vagy erősítői. Ez pedig összekapcsolódik olyan problémákkal, mint a levegő és a víz minősége, az élelmezésbiztonság és táplálkozás, valamint a mentális és fizikai egészség.
  7. A zoonózisos betegségek kialakulását valószínűleg hét, az emberhez köthető tényező mozgatja: növekszik az emberi igény az állati fehérjék iránt; fenntarthatatlan a mezőgazdaság intenzifikálása; a vadon élő állatok fokozott felhasználása és kiaknázása; a természeti erőforrások fenntarthatatlan felhasználása, amelyet felgyorsít az urbanizáció, a földhasználat megváltozása és az ipar; széleskörű utazási és szállítási lehetőségek; az élelmiszer-ellátás változásai; éghajlatváltozás.
  8. A kialakuló zoonózisos betegségek veszélyeztetik az emberek és állatok egészségét, a gazdasági fejlődést és a környezetet. Mivel egy zoonózis-kitörés milliárd dolláros költségeket vonhat maga után az egész világon, a megelőzés jelentősen költséghatékonyabb, mint a járványra adott válasz.
  9. Legalább tíz szakpolitikai reagálási lehetőség létezik a jövőbeli zoonotikus pandémiák kockázatának csökkentésére, és a járványok utáni jobb folytatásra.
  10. Az "Egy egészség" megközelítés elfogadása egyesíti az orvosi, állatorvosi és környezetvédelmi szakértelmet, elősegíti a kormányok, a vállalkozások és a civil társadalom tartós egészségének elérését az emberek, állatok és a környezet számára egyaránt.
)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: