Koronavírus: a szagunk is más lett

A rajtunk élő mikroorganizmusok jelentősen meghatározzák a testszagunkat. A közösségi távolságtartás hatására azonban a mikrobiális összetétel átalakulhat, ami a szagunk megváltozását eredményezi. Vajon ebből az következik, hogy van külön karanténszag? Ezt a kérdést válaszoljuk meg.

Egy átlagos felnőtt bőrfelülete 1,8 négyzetméter. Ha mikrobák lennénk, akkor ezt hallva alaposan felhúznánk a szemöldökünket, hiszen a rengeteg gyűrődés, ránc, betüremkedés, pórus és hajlat (ahol a parányok megélnek) összességében ennél sokkal többet ad ki. Ekkora területen pedig már a mikroorganizmusok törzseinek ezrei és példányainak milliárdjai férnek el. Csak a könyékhajlatunkban 2 ezer faj él a stanfordi mikrobiológus Nathan Wolfe szerint. A bőr mikorbiótáját ugyan néhány ismertebb baktériumfaj uralja, de a szagunkat nem csak ezek határozzák meg, hanem a többiek is hozzáteszik a magukét az anyagcseréjük során megjelenő vegyianyagok kipárolgásai révén. A különféle fehérjék, zsírok és egyéb vegyületek lebomlása mind más és más végtermékben és szagban végződik.

emberi szag
Az emberi szagok a kürölmények függvényében megváltoznak, a karanténban is - Fotó: Getty Images

Normális esetben az emberek táplálkozása, tisztálkodási szokásaik, környezetük, a velük többé vagy kevésbé rendszeres kapcsolatban állók, az egészségi állapotuk, a káros szenvedélyeik vagy éppen a mozgásmennyiségük is hat a bőrükön élő mikroorganizmusok populációjának összetételére - írja a Vice magazin. Azaz van ugyan egy emberi alapszagunk, de ezt befolyásolja a rasz, az életkor, az életmód és a többi felsorolt dolog. A koronavírus-járvány ebbe az egyensúlyba tenyerelt bele, hiszen meg kellett változtatnunk az életmódunkat. Kevesebb emberrel találkozunk, máshogy étkezünk, valószínűleg változnak a tisztálkodási és öltözködési szokásaink, kevesebbet, de legalább is máshogyan mozgunk stb. Következésképpen a változással a bőrünkön élő baktériumkolóniák egy részének javítjuk, míg más részének rontjuk az életfeltételeit. Más mikrobiális egyensúlyhoz pedig más szag dukál.

A szagunk mindig változik

Ezek alapján azt is feltételezhetjük, hogy a történelem során bekövetkező változások, az átalakuló életkörülmények, szokások, ruhaviselet, etnikai összetétel stb. időről-időre megváltoztatták az emberek szagát. A 21-ik század emberének is megvan a saját illata.

Ezt megerősítve kiderült, a szag egyik legfontosabb tényezője, hogy kikkel kerülünk kölcsönhatásba, hiszen ez befolyásolja a velünk élő mikrobák listáját. Egy 2014-es kutatás szerint az azonos lakókörnyezetben élő emberek és állatok megosztották mikrobiális közösségüket valószínűleg a bőr és a láb "elszennyeződése" miatt. A Science magazinban olvasható tanulmányból kiderül, hogy amikor a családok elköltöztek, a mikrobiológiai "aurájuk" is követte őket. Illetve, ha egy ember akár csak pár napra is elhagyja az otthonát, akkor a hozzájárulása a többiek mikrobiomjához csökken.

Hogy ez a hatás milyen erős, azt egy 2013-es tanulmány szemléletesen feltárta. A görkorcsolya-derbi egy igazi kontaktsport, azaz a csapattagok az ellenfeleket igyekeznek kiszorítani, kilökni a pályáról. Mielőtt összecsaptak volna, minden csapatnak jól elkülöníthető mikrobiális ujjlenyomata volt. "A különbségek annyira nagyok voltak, hogy a játékosok bőrén élő baktériumok alapján meg lehetett mondani, hogy ki melyik egyesület színeiben érkezett" - írta a The New Yorker magazin. A verseny után azonban a sportolók bőrén a baktériumkolóniák összetétele közeledett egymáshoz, elmosva a különbséget a csapatok között.


Rob Dunn, az Észak-Karolinai Állami Egyetem biológusa szerint sok ember a távolságtartási korlátozások és a karantén miatt otthon van, csak néhány emberrel - szobatársakkal, partnerekkel vagy a családtagokkal - találkozik. Mivel ez az állapot hetekig fennáll, nincsenek, akik befolyásolják a mikrobiomjukat, és az illatukat. Azaz az összezártak között beáll egy csak arra a közösségre jellemző "karanténillat".

Lehetőséget teremtünk a baktériumoknak

Befolyást gyakorolhat a szagunkra az is, hogy milyen tisztálkodási szokásokat veszünk fel a járvány ideje alatt. Ha többet vagyunk otthon, és kevesebbet vagy egyáltalán nem tartózkodunk a munkahelyen, konditeremben, étteremben, közösségi létesítményekben, az befolyásolja, hogy hányszor és hogyan mosakszunk meg, illetve használunk-e izzadásgátlókat, dezodorokat stb. Ha például odahaza az izzadásgátlókat mellőzzük, az lehetőséget teremt azoknak a baktériumtörzseknek a megerősödésére, amelyek az elég átható hónaljszagért felelősek. Ebben ráadásul a genetikának is szerepe van, mert vannak, akik jobb életkörülményeket nyújtanak az ilyen típusú mikrobáknak. Ezt igazolták azok a kísérletek, amelyeket a kevésbé izzadós emberek mikrobiomjának átültetésével végeztek. A beavatkozás után az alanyok egy ideig szintén kevésbé izzadtak és szaglottak.

Az izzadt felnőttek bőréből származó csípős testszag egyedülálló az állatvilágban (egyes állatok nem is izzadnak). Az emberek állati mércével különösen büdösek, mert a szagok a test minden részéből szabadulnak fel, míg a velünk és rajtunk élő lények (elsősorban baktériumok) szintén szagokat bocsátanak ki. Ráadásul a szőrzet sem fogja vissza a szag terjedését. Azt afelismerést, miszerint az ember a legbüdösebb, Renate Smallegange, a Wageningen Egyetem entomológusa, és munkatársai Niels Verhulst és Willem Takken már hét évvel ezelőtt leírták, és azóta sem lett kellemesebb az emberi izzadtság. Részletek!

A szagokat befolyásoló másik tényező a stressz lehet az új helyzetben - mondta Julie Horvath-Roth, az Észak-Karolinai Központi Egyetem genetikusa. Ha stresszhelyzetbe kerülünk, a hónalj mirigyei több táplálékot termelnek az ott élő mikrobák számára. Hozzátette, az ismert ugyan, hogy az étrend változásai befolyásolják a bél mikrobiómját, de arról nem tudunk semmi biztosat, hogy a táplálkozás hogyan befolyásolja a bőrünkön élő mikrobákat.

Végül, az általunk viselt ruházat is megváltoztathatja a mikrobáinkat. Chris Callewaert, a Genti Egyetem mikrobiológusa kimutatta, hogy a poliészter szövet viselésével nagyobb az esélyünk az illatozó mikrobák megtartására. Horvath-Roth szerint a ruházat megválasztása valószínűleg azt is befolyásolja, hogy miféle mikrobák növekednek és maradnak rajta.

Nem tudni biztosan, de a szakemberek feltételezik, hogy a bőr mikrobiomjában bekövetkező változások nem relevánsak vagy drámaiak. Lehet, hogy egy ideig kissé megváltozik az illatunk, de emiatt felesleges aggódni. Jó esélye van, hogy a járvány elmúltával és az életünk normális kerékvágásba való visszazökkenésével a szagunk is normalizálódik. Persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sokak szerint az életünk már sohasem lesz pontosan olyan, mint a COVID-19 megjelenése előtt. Megtörténhet, hogy ismét átléptünk egy történelmi szaghatárt.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
+6, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők is lesznek az égen, ezekből heéyenként előfordulhatnak futó záporok.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag