A rémálmok nagyon egészségtelenek

Hogy mi a rémálom, majdnem mindenki tudja, mert majdnem mindenki átélte már. Üldöznek bennünket, lezuhanunk valahonnan, eltévedünk, és hasonlók. Ez nem kellemes, sőt adott esetben kikezdheti az egészségünket is.

A rémálmokon sokat viccelődünk, de akit rendszeresen kínoznak, azoknak többnyire nincs kedvük nevetni. Hatásuk néha veszélyesen komollyá válik. Például bár nem értjük pontosan, hogyan, de a rémálmoknak kapcsolatuk van az öngyilkossággal. Mivel a rémálmok jelentős hatással lehetnek egy ember életminőségére, fontos orvoshoz fordulniuk mindazoknak, akik rendszeresen megtapasztalják őket. Arról nem is beszélve, hogy a rémálmok miatti alváshiány számos kór kiindulásává válhat, beleértve a szívbetegséget, a depressziót és az elhízást. Ha a felnőttek rémálmai a kezeletlen alvási apnoé vagy a poszttraumatikus stressz tünetei, akkor az alapbetegségek is jelentős negatív hatást gyakorolhatnak a testi és lelki egészségre. 

rémálom
A rémálmok olykor-olykor mindenkit elérnek, de vannak, akiket betegségbe hajszolnak

Az orvosi szaknyelvben a rémálmokat vagy a lidércnyomást paraszomniának nevezik, ami a nemkívánatos tapasztalatok, élmények álomban való megélését jelenti. A paraszomnia megjelenhet elalváskor,alvásidején és ébredés környékén is. Általában az alvás gyors szemmozgásokkal kísért REM-fázisában fordul elő: a rémálmok legvalószínűbben az éjszaka második felében jelennek meg.

Rémálom és lidércnyomás 

Habár ma már tulajdonképpen ugyanazt a jelenséget jelöli mindkét szó, érdemes elválasztani egymástól a rémálmot és a lidércnyomást - jó okból. Ez pedig az alvási bénulás. A lidércekről szóló régi beszámolókban, történetekben rendszeresen előkerül, hogy a lidérc rátelepedett az áldozata mellére, és agyon akarta nyomni. A szerencsétlen pedig hiába is akart, képtelen volt megmozdulni. Ez az alvási bénulás vagy alvási paralízis leírása, amely akkor fordul elő, amikor az érintett személy éppen átmegy az éberségből és az alvás szakaszába. Ezalatt néhány másodpercig vagy néhány percig nem tud mozogni vagy beszélni. Vannak, akik ilyenkor nyomást vagy fulladást érezhetnek. Az alvási bénulás más alvászavarokat is okozhat, például narkolepsziát, ami olyan leküzdhetetlen alvási vágyat jelent, amelyet az agy alvásszabályozási problémája okoz. Tíz emberből akár négynél is megfigyelhető az alvási bénulás, azaz elég gyakori állapot, amely rendszerint tinédzserkorban jelenik meg először, de mindenféle életkorú férfi és nő érintett lehet. Az alvási bénulásnak egy családban generációkon átívelő története lehet. Az alvási paralízishez egyéb rendellenességek is kapcsolódhatnak, így alváshiány, az alvási szokások változása, mentális zavarok (például stressz vagy bipoláris zavar), narkolepszia, éjszakai lábrángás, kábítószerezés stb. Amikor az emberek még kevesebbet tudtak a testük működéséről, inkább elhitték, hogy lidérc telepedett a mellükre. És az bizony igazi rémálom.

Mikor válik egészségkárosítóvá a rémálom?

A fenyegető halál, a sérülés vagy a megsemmisülés is meglehetősen tipikus rémálomséma. De előfordul, hogy ha valaki átesik egy traumán (például autóbaleseten, természeti katasztrófán vagy háborús helyzeten), akkor a rémálmokban felidéződnek a konkrét események - fejtette ki Tore Nielsen, a Montreali Egyetem pszichiátria professzora a Time magazinnak. Nielsen szerint a rémálmok minden formában és méretben előfordulnak. Egyes esetekben a rossz álom lefolyása ártatlan lehet, de az érzelmek ezekben is félelmet, undort vagy szorongást jelentenek. Éppen ezért, amikor a rémálmok gyakoriak és szomorúak, igazi egészségi problémákat okozhatnak.

Akiknek jelentős rémálomproblémáik vannak, gyakran megpróbálják elkerülni az alvást, hogy ne engedjék megjelenni a rémálmokat. Emiatt inkább nem alszanak éjszaka. De az alváshiány komoly következményekkel jár az egyén egészségére nézve - állítja Michael Nadorff, a Mississippi Állami Egyetem alvási intézetének igazgatója. A krónikus rossz alvás sokféle mentális és fizikai betegséget okozhat, beleértve a depressziót és a szívbetegséget. Nadorff egy olyan kutatást is publikált, amely a rémálmokat és az öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek közötti összefüggést elemezte. Azt állítja, hogy a rémálmok sokkal gyakrabban jelentkeznek azoknál, akik depressziósok, szoronganak, vagy más mentális zavaruk van. A kutatások azt is kimutatták, hogy a betegek rémálmainak kezelése jelentősen javíthatja alvásukat, a PTSD-vel kapcsolatos stresszt és más öngyilkossággal összefüggő mentális zavarokat, amiből arra következtetnek, hogy a rémálom nem csak egyszerűen kísérőjelensége ezeknek az állapotoknak.

Az emberek nagyjából 6 százaléka számol be arról, hogy rendszeresen vannak rémálmai, és vannak olyanok is, akiknél ezek a rossz álmok a szokásosnál súlyosabb következményekkel járnak, és még az ébrenlét óráit is befolyásolhatják. A rémálom nem betegség és általában nem okoz komolyabb problémát, de előfordulhatnak esetek, amikor az érintettek már magától az elalvástól is félni kezdenek. Részletek! 

A rémálmok úgy működnek, mint az úgynevezett expozíciós terápiák. Ezeket a különfélefóbiákés a PTSD kezelésénél alkalmazzák elsősorban. Ha például valaki retteg a kutyáktól, de biztonságos környezetben szembesítik félelme tárgyával, akkor lehetősége van megtanulni, hogy miként kezelje az ebben a helyzetben megjelenő érzelmeit. Ugyanígy működnek a rémálmok - különösen a felkavaró események után -, mert lehetővé tehetik, hogy a személy agya újra átélje az eseményt, és túllépjen rajta - fejtette ki Nadorff. De ez nem mindig működik így. "Az expozíciós terápia a legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha valaki túl nyugtalan hozzá, ha szorongása még magas fokú, hogy kezelni legyen képes vagy maga mögött hagyja az ijesztő helyzetet" - állítja. Ha egy személynek ismétlődő rémálma van, de mindig felébred, mielőtt az igazán rossz dolog megtörténne, akkor megnövelheti az illető félelmét. Agya ugyanis megtanulja, hogy a menekülés célravezető, nem pedig a helyzet megoldása. Ez pedig megemeli az adott személy félelmi reakcióját.

Szembenézni Freddy Kruegerrel

A rémálom jelenségét lehet gyógyszerrel kezelni, de ha a hatóanyag szedését a páciens befejezi, számíthat rá, hogy a rémálmok visszatérnek. Egy másik módszer képekre épül. Amikor a páciens beszél a rémálmáról, úgy igyekszik a beteg és az orvos megváltoztatni azt, hogy ne legyen ijesztő vagy fenyegető. A rendszeres próbálkozás segít átformálni, átalakítani a félelmet még akkor is, ha az illető alszik. Napközben ugyan nehéz volna találkozunk a krampusszal vagy Freddy Kruegerrel, de úgy tűnik, hogy a rémálmok felszámolásának legjobb módja, ha szembesülünk afélelemforrásával, ami képes csökkenteni a hatás intenzitását, a félelem erejét.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
-2, +3 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban szombaton délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag