Véres vizelet: mi állhat a háttérben?

Általában a húgyutak betegsége a felelős azért, ha vér kerül a vizeletbe, ami magába foglalja a vesét, a vesemedencét, a húgyhólyagot, a húgyvezetéket és a húgycsövet is. Ezért ha a vizeletünk vöröses elszíneződését tapasztaljuk, a biztonság kedvéért mindig forduljunk orvoshoz.

Nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni, mert okozhatja egyszerű fizikai túlterheltség, vagy valamilyen gyógyszer szedése is, de a panaszok mögött olyan súlyosabb betegség is állhat, mint a hólyaghurut, a húgycsőgyulladás, a vese- vagy vesemedence-gyulladás, a daganatos betegségek, vagy az ér- és autoimmun-betegségek.

Először is, különbséget kell tenni két tünet között, a mikro- és a makrohematúria között. Az első esetben ugyanis szabad szemmel nem látható a vér jelenléte a vizeletben, csak teszt segítségével, mikroszkópos vizsgálatokkal mutatható ki. Az utóbbi esetben viszont azonnal kiszúrható a vörösre festett vizelet. Ugyanakkor a makrohametúria sem jelenti azt, hogy nagy mennyiségű vér került volna a vizeletünkbe, amit már egy fél milliliter is erősen vörösesre tud színezni. De ne ijedjünk meg azonnal, ha vöröset pisilünk, mert nemcsak a vér, hanem különböző ételek - például a cékla - is hasonló tüneteket okozhatnak.

Ne feledjük a nők esetében a menstruációs időszakot sem, ami szintén eredményezhet hasonlót. Ha ez szabálytalan vérzéssel és hasi fájdalommal jár, endometriózist is jelezhet, amely azt jelenti, hogy a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megtalálható. A nőknél nagyobb a húgyhólyagfertőzés esélye is. A terhesség alatt is előfordulhat, hogy a kismamák véres vizeletet tapasztalnak, amit rögtön meg kell vizsgáltatni orvossal, de a legtöbb esetben vagy húgyhólyagfertőzés, vagy egyszerűen a túlzott fizikai megterhelés áll a háttérben.

A kicsik esetében általában valamilyen gyulladás áll a háttérben, amit viszont komolyabban kell venni. Nem zárható ki a ciszták jelenléte sem a vesében, amely veleszületett rendellenesség, vagy a hat év alatti kisgyerekek esetében a gyakran kitapintható, rosszindulatú Wilms-tumor.

Azért fontos, hogy orvoshoz forduljunk, ha véres a vizeletünk, mert könnyen előfordulhat súlyosabb betegség, és egy szakember gyorsan meg tudja állapítani az okokat, és az ilyenkor legmegfelelőbb kezelést. A rendelőben a következő kérdésekre számítsunk, és előre készüljünk fel a válaszokkal.

• Mikor vette észre először, hogy vörös a vizelete?
• Milyen gyakoriak a tünetek?
• Mennyire erős az elszíneződés?
• Volt-e mostanában valamilyen húgyúti megbetegedése?
• Használ a véralvadást szabályozó gyógyszereket?
• Volt-e mostanában valamilyen balesete, amiben fizikailag megsérült?
• Érez-e fájdalmat vizelés közben?

Ha ezekre megkapta a válaszokat, az orvos ultrahangos vizsgálatot végezhet a hólyagról és a vesékről, majd vizeletmintát fog kérni, hogy ellenőrizni tudja benne a fehérjék, valamint a vörös- és fehérvérsejtek arányát. Az utóbbiak magas aránya például húgyúti fertőzésre is utalhat. A további vizsgálatok szükségessége az eddigiek fényében dől el. Ha az orvos nem elégedett az eredménnyel, jöhet a röntgen, az MRI, a CT-vizsgálat, a húgyhólyagtükrözés (cisztoszkópia) vagy a vesebiopszia. A gyógyítás az eredmény függvényében történik.

Hólyaghurut (cystitis): a húgyhólyag-fertőzés - akárcsak más bakteriális eredetű fertőzések - kezelése antibiotikumokkal történik.

Vesegyulladás (nephritis): a vesefertőzés tünetei kortizon- vagy azatioprin tartalmú gyógyszerekkel enyhíthetők, mert ezekimmunrendszergátló (immunszupresszív) hatásúak.

Vesemedence-gyulladás (pyelonephritis): a húgyhólyag-fertőzéshez hasonlóan antibiotikumokkal gyógyítható, súlyos esetben azonban kórházi kezelésre van szükség.

Vesekő, húgyúti kövek: ha a kövek nem vándorolnak tovább maguktól, elkerülhetetlen az orvosi beavatkozás. Gyógyszerek mellett terápiára, esetleg műtétre lehet szükség.

Daganatok: A kezelés a tumor fajtájától (jóindulatú, rosszindulatú) és méretétől is függ, de a sugárkezelés és a kemoterápia jöhet szóba.