A becsélesek szerint ma Magyarországon több mint a kétmillió allergiás él. Az immunrendszer indokolatlan, túlzott reakciója következtében létrejövő kórkép során a szervezet az egyébként ártalmatlan anyagok (például virágporok) ellen védekezik. A többi között hisztaminfelszabadulással járó folyamat különböző légúti tüneteket (szénanáthát), így orrfolyást, tüsszögést, orr- és garatviszketést, torokfájást, szemviszketést, könnyezést, kötőhártya-gyulladást vagy bőrtüneteket (ekcémát) idézhet elő. Az első tünetek akár már kora gyermekkorban jelentkezhetnek, azonban az is gyakori, hogy csak felnőttkorban.
Ők a legveszélyeztetettebek
Azt, hogy kinél alakul ki allergia, nagyban meghatározhatja a genetikai háttér. Amennyiben a családban egyik szülő sem érintett, a gyermeknél nagyjából 10 százalék eséllyel alakulhat ki. Ha az egyik szülő szenved tőle, akkor 25 százalék, ha pedig mindketten, akkor már 50-70 százalék a valószínűsége annak, hogy a gyermek szintén allergiás lesz. Az örökletes hajlam mellett azonban ezt további környezeti, illetve egyéb tényezők is befolyásolhatják. Míg például az anyatejes táplálás és a gyermek korai közösségbe járása segíthet elkerülni a betegséget, az anya terhesség alatti dohányzása kifejezetten növeli az allergia és az asztma kialakulásának veszélyét. Érdemes megemlíteni azt is, hogy szintén ártalmas a fejlődő immunrendszerre az antibiotikumok túlzott használata, valamint a bel- és kültéri légszennyezettség is.
Több természet – kevesebb allergia
A vidéki és városi környezetben kialakuló allergiát világszerte számos kutatás során összehasonlították. Megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akik jobban ki vannak téve a különböző növényi polleneknek, kisebb arányban alakulnak ki allergiás panaszok, mint a sterilebb – vagy éppen szmoggal szennyezett – városi környezetben élőknél. Az úgynevezett higiéniai elmélet szerint a kórokozókkal, mikrobákkal, pollenekkel való gyakoribb érintkezés jótékonyan hat az immunrendszerre, ezáltal csökken bizonyos krónikus betegségek, például az asztma és az allergia kialakulásának kockázata.
Szerencsére azoknak sem kell feltétlenül mellőzniük a természetben töltött időt, akiknek már kialakult pollenallergiájuk van. Ehhez azonban szükség van a betegség megfelelő kezelésére, valamint tisztában kell lenni a panaszokat kiváltó növények virágzási időszakával is, amiben nagy segítséget jelenthet a pollennaptár ismerete. Ha egy adott időszakban éppen magas koncentrációban van jelen a pollen a levegőben, érdemes inkább benti programokat végezni – különösen a forró nyári vagy szeles napokon –, ellenkező esetben azonban – jól karbantartott kezelés mellett – bátran tervezhetünk szabadtéri programokat, akár sportolást is.
Az allergia kezelésének lehetőségei
A már kialakult allergiás tünetek kezelésének első lépése az allergológus szakorvossal való konzultáció, valamint a teljes kivizsgálás. Ezt követi az egyénre szabott terápia: pollenallergia esetén elsősorban az immunterápia és a gyógyszeres tüneti kezelés jöhet szóba. Az immunterápia során a kórosan kisiklott immunreakciót lehet „átprogramozni”, aminek célja a tünetek hátterében húzódó kóros folyamatok mérséklése. A hosszú – általában évekig tartó – kezelés hatására fokozatosan csökkenhet a szervezetben kialakuló allergiás reakció erőssége, valamint megakadályozható az újabb allergiák kialakulása.
Ezzel szemben a hagyományos gyógyszeres kezeléssel a tünetek azonnali mérséklése érhető el. A korábbi (első generációs) álmosító hatású készítmények helyett ma már rendelkezésre állnak olyan korszerű változatok is, amelyeknél ez már nem – vagy csak jóval kisebb mértékben – fordul elő.
