Laktózérzékenység esetén a szervezet nem tudja megfelelően megemészteni a tejcukrot, ez pedig emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek mintegy harmadánál vált ki panaszt a tejtermékek fogyasztása, ennek ellenére még mindig nagyon sok tévhit kering a köztudatban a problémával kapcsolatban. Az alábbiakban hat gyakori hiedelmet osztlatunk el dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai Központ szakembere segítségével.
Tévhit: „A tejcukor-érzékenység azonos a tejallergiával”
„Bár ezeket a fogalmakat gyakran összekeverik, két nagyon különböző betegségről van szó. A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) tüneteit a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza. Ez a vékonybél kefeszegély-rétegében termelődő enzim bontja le a laktózt egyszerű cukrokká, amelyek ebben a formában felszívódásra képesek. Mivel laktózérzékenység esetén a tejcukor lebontása a vékonybélben nem történik meg, ezért emésztetlenül halad tovább a vastagbélbe, ahol zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le. Ezek az anyagcseretermékek és gázok okozzák a kellemetlen emésztőszervi tüneteket (bélgörcsöket, hasmenést, puffadást)” – mondta dr. Hidvégi Edit.
Ezzel szemben a tejallergia (tejfehérje-allergia) egy túlzott immunreakció a tejben lévő fehérjére, amelynek során a szervezet idegennek ismeri fel a tejfehérjét, és immunglobulin-E ellenanyagokat kezd ellene termelni. A tejfehérje-allergia változatos tüneteket mutat: az emésztőszervi panaszok (hányinger, hányás, hasmenés) mellett különböző bőr- és légúti tüneteket is okoz.
A bőrtünetekkel gyakrabban találkozunk, mint az emésztőszervi panaszokkal. A legsúlyosabb tünet az életet is veszélyeztető anafilaxia. Mivel a páciens a laktóztartalmú tejtől vagy tejtermékektől érez panaszt, azokat teljesen kihagyja, nemcsak a laktóztartalmat csökkenti alacsonyabb tejcukor tartalmú tejtermékek fogyasztásával vagy tejcukor bontó enzim bevételével” – magyarázta a szakember.
Tévhit: „Tejallergia és laktózérzékenység esetén nyugodtan fogyasztható kecsketej”
A kecsketejre egyre többen tekintenek olyan szuperélelmiszerként, amit a laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatnak. Bár sokan hiszik úgy, hogy a kecsketej laktózmentes, de valójában ebben is csaknem annyi laktóz található, mint a tehéntejben. A kecsketej allergiát okozó fehérjéi 95 százalékban azonosak a tehéntej fehérjéivel, ezért allergia esetén sem helyettesíthető egyik termék a másikkal. A kecskesajtban azonban – mivel az savanyított tejterméknek számít –, valóban kevesebb laktóz van.
Tévhit: „A laktózmentes termékekben nincs laktóz”
„A hiedelemmel ellentétben a laktózmentes tejből nem vonják ki a laktózt a gyártók, hanem hozzáadják a laktáz enzimet, ami a tejcukrot lebontja, így azt könnyebben fel tudja dolgozni az emberi szervezet” – mondta a doktornő. A laktózmentes termékeket ezért a laktózérzékenyek biztonsággal fogyaszthatják. Csupán annyiban különböznek a hagyományos tejtermékektől, hogy némileg édesebbek.
Tévhit: „A tejcukormentes étrend drasztikus megszorításokkal jár”
„A laktózintolerancia egyéni érzékenységen alapul. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan betegek, akiknek nem okoznak panaszokat a kisebb mennyiségű (körülbelül 10 gramm, ami nagyjából 2 deciliter tejnek felel meg) tejcukrot tartalmazó élelmiszerek” – magyarázta a gasztroenterológus. Esetükben elegendő az úgynevezett alacsony laktóztartalmú diéta követése. Mások viszont még ennyit sem tudnak megemészteni, így náluk akár a reggeli kávéba tett kis mennyiségű tej vagy tejszín is kiválthat hasi panaszokat.
Vásárláskor mindig tanulmányozni kell tehát a termékek csomagolásán található összetevők listáját A gyártóknak kötelessége a gyakori allergéneket, valamint az intoleranciát okozó anyagokat feltüntetni. A 14 jelölésköteles összetevő között találhatjuk a laktózt is. Az esetek jelentős részében azonban a gyógyszertablettákban levő, egy milligrammnyi laktóz nem okoz hasfájást – csaknem 200 tablettát kellene ahhoz bevenni, hogy tünetet okozzon.
Tévhit: „A csecsemőknek a laktóztól fáj a hasa, ezért tejcukorbontó cseppeket kell nekik adni”
A koraszülötteknél valóban előfordulhat, hogy a bélben levő laktáz enzim mennyisége még nem éri el a kívánt szintet, ezért náluk csökkentett laktóztartalmú tápszert alkalmaznak. Az érett újszülötteknél azonban ez csak extrém ritkán fordul elő.
Az anyatejben sok laktóz van, amely fontos a kisbabák normális bélflórájának kialakításában, a csecsemő beléből felszívódva ráadásul sok élettani folyamatban is jelentős szerepe van. A tejcukorbontó-képesség ugyan öröklődik, amelyet genetikai vizsgálattal meg is tudnak határozni, ám ettől függetlenül az élet első 3-5 évében minden gyermek képes megemészteni a tejcukrot. Ha mégsem, akkor valamilyen bélnyálkahártya-károsodást kell keresni. De akár egy egyszerű hasmenés is leronthatja pár napra a laktózbontó-képességet.
Tévhit: „A növényi italok helyettesíthetik a tejet”
A növényi italok elsősorban a tejallergiások, valamint a laktózérzékenységben szenvedők számára jelenthetnek alternatívát. Hidvégi doktornő szerint ezek az élelmiszerek azonban tápanyagösszetétel szempontjából messze nem egyenértékűek a tejjel. Nem tartalmaznak ugyanis elegendő mennyiségben magas biológiai értékű fehérjeforrást és a szervezet számára jól felszívódó kalciumot sem.
Csecsemőknek, és kisdedeknek semmiképpen ne adjuk a felnőttek fogyasztására készült növényi italokat! A növényi italok a laktózérzékenyek étrendjének színesítésére alkalmasak, de ha ezekre esik a választásunk, részesítsük előnyben a cukormentes és kalciummal dúsított terméktípusokat. Tejcukor-érzékenység esetén továbbra is inkább a laktózmentes tejek és tejtermékek fogyasztása ajánlott.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a tejtermékek fogyasztása szokatlan panaszokat okoz, ne elégedjünk meg annak az étrendből történő kiiktatásával! Keressünk fel szakorvost a további vizsgálatok érdekében, hogy tisztázhassuk tüneteink pontos okát. Amennyiben indokolt, dietetikus segítségével összeállított egyéni étrendre is szükségünk lehet” – mondta dr. Hidvégi Edit.
