Második hullám: nehéz helyzetben az egészségügy

Megérkezett a koronavírus-járvány második hulláma Magyarországra, az egészségügy azonban nem azért van nehéz helyzetben, mert túl sok fertőzött kerül kórházba. A pandémia ráadásul a betegeket is kihívások elé állította.

Virológus: 4-5 hét múlva rosszabb lesz a helyzet Jelentős emelkedést tapasztalhattunk az elmúlt napokban a hazai koronavírus-fertőzöttek számában. Ezt a növekvő tendenciát azonban a kórházban ápoltak, valamint a COVID-19 következtében elhunytak száma nem követte. A szakember szerint viszont néhány hét múlva ez is bekövetkezik. Részletek itt.

Nem lesz könnyű a következő hónapokban azoknak, akik albérletben élnek, más városban laknak, mint ami a lakcímkártyájukon szerepel, és bizonyos tüneteik alapján tüdőröntgent ír elő a háziorvosuk - kezdi a téma boncolgatását a Népszava. A főváros több kerületében ugyanis - elsősorban az első hullám korlátozásai miatt - annyira leterheltek a tüdőszűrők, hogy nem hajlandók fogadni azt, aki a lakcíme szerint nem oda tartozik. És bár vannak tüdőszűrők, ahol 1700 forintért "területi illetékesség hiányában" is megcsinálják a vizsgálatot, de csak akkor, ha beutalóval érkezik a beteg, és az intézménynek van kapacitása a vizsgálatra.

Ha tehát a háziorvos most szűrésre küldené a hozzá bejelentkezett beteget, akkor annak vagy haza kell utaznia a "hivatalos" városba, vagy fizetnie kell a magánellátásért. Utóbbi esetben a számla több tízezer forint is lehet.

Furcsa paradoxon az ágyfelszabadítással kapcsolatban

A járvány eddig nem látott kihívások elé állítja a betegeket és az egészségügyet is, sőt, a családtagokat is. Az első hullámban nagyon sok olyan pácienst küldtek haza a mintegy 36 ezer kórházi helyet érintő ágyfelszabadítás miatt, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni, és az ápolási osztályon feküdtek - ezzel kapcsolatban Lantos Gabriella egészségügyi menedzser egy furcsa paradoxonra mutatott rá. Mint kiemelte, bár ezek a betegek most nincsenek kórházban, észrevehető mértékben csökkent a halálozás. Az adatok szerint ugyanis 2020 első hat hónapjában lényegesen kevesebben vesztették életüket, mint tavaly az év ugyanezen időszakában. A szociális ellátásra szorulók helyzete tehát nem romlott, de a családtagokat jobban megterheli az ellátásuk - ráadásul várhatóan a már otthon lévő betegeket továbbra is a hozzátartozóknak kell ápolni.

Máshol nagyobb szükség lenne a támogatásra

Lantos Gabriella arról is beszélt: a kormány 300 milliárd forint értékben vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet, pedig az a kapacitás, amely a COVID-19 előtt adott volt, bőségesen elég lett volna most is, ráadásul az ápolószemélyzet csak 14 ezer lélegeztetőgépre elegendő az országban. A szakember szerint az is probléma, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium drágán vásárolta meg a már említett eszközöket.

Lélegeztetőgépből sok, ápolószemélyzetből kevés van Lantos Gabriella szerint.
Lélegeztetőgépből sok, ápolószemélyzetből kevés van Lantos Gabriella szerint.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is úgy véli, érdemesebb lenne az egészségügy más területeire költeni, például a tesztelési kapacitások növelésére vagy a kontaktkutatások végzésére. Dózsa Csaba egészségközgazdász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden évben 20-25 ezer olyan ember hal meg a népbetegségek miatt, akiknek halála elkerülhető lehetett volna. Bizonyos betegségcsoportok esetében azonban már 3-5 milliárd forintból is igen komoly szakmai programot lehet elindítani.

Korlátozások kellenének - de nem a betegellátás területén

Arra a kérdésre, hogy mi történik majd az egészségügyi ellátásban, ha az első hullámhoz hasonlóan most is leáll a betegellátás egy része és elmaradnak a műtétek, Lantos Gabriella úgy válaszolt: nagyon sok olyan beavatkozás van, melyek esetében az időzítésnek kulcsszerepe lehet. Egy térdprotézis- vagy gerincműtét esetén például nem mindegy, mennyire hamar látják el a beteget, a daganatos páciensekről nem is szólva. Rékassy és Dózsa is úgy gondolja, hogy hiba lenne ismét leállítani a betegellátás egy részét járvány miatt, hiszen már most jelentősen hosszabbak a várólisták.

Más tekintetben azonban szükség lenne a korlátozásokra. "Most a fiatalok körében terjed a vírus, 3-4 hét múlva látjuk majd, hogy az idősek fertőzésszámai hogy alakulnak. Akkor lesz kérdés az egészségügyi ellátórendszer kapacitása és terhelhetősége. Az idősotthonokba én már most visszaállítanám a látogatási tilalmat, ahogy visszahoznám a vásárlási idősávokat is a boltokba, de betiltanám például a nagyobb rendezvényeket, mint a futóversenyeket vagy a focimeccseket" - részletezi Rékassy Balázs.

Merkely Béla: százezer beteg lehet Magyarországon - a SOTE rektora szerint heteken belül berobbanhatnak a számok. Részletek az nlc.hu cikkében.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +7, +12 °C

Délelőtt a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek, de csapadék nem várható. Délután folytatódik a napos idő, az időnként megnövekvő felhőkből csapadék nem alakul ki. A szél napközben mérsékelt délnyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció