Életmód

A herpeszvírus egy életen át képes az emberi szervezetben megbújni: DNS-genomját a megfertőzött sejtek sejtmagjában rejti el. A University of Helsinki kutatói most úgy vélik: fontos kapcsolatot fedeztek fel a herpeszvírus belobbanása és a sejtciklusok, ill. a sejtes stresszválaszok között.

Ezt állítja a sajtó szerint két brit történész. A hírbe hozott történészek egyike szerint azonban érdemes a helyén kezelni ezt az állítást - írja az Urbanlegends blog.

Aszpergillózis a gyűjtőneve azoknak a bajoknak, amelyeket az Aspergillus fumigatus penészgomba okoz. A belélegzett spórák a tüdőben ideális, nedves és meleg helyet találnak maguknak, felélednek és súlyos fertőzést okoznak. A párnáinkat is nagyon kedvelik, mert azokban a poratkák ürülékén megélnek.

Egyetlen csepp vérünkből kiderülhet, hogy milyen vírusokkal fertőződtünk meg eddigi életünk során. A Howard Hughes Medical Institute (HHMI) által kifejlesztett módszer, a Virscan robbanásszerű fejlődést jelenthet a jelenlegi diagnosztikai eszközök piacán.

Van olyan ismerőse, aki gyakran nyer? Valószínűleg csaló. Ráadásul ezt nem az irigység mondatja velünk, hanem a tudomány.

A kapcsolat a szülő és a gyermeke között mélyebb, mint gondoltuk volna. A kutatások ugyanis feltárták, hogy az anyák agyában megtalálhatók a magzatból származó sejtek.

Az már korábban is ismert volt, hogy a hirtelen lehűlő emberek képesek visszatérni a klinikai halál állapotából hosszabb idő után is, de most ennek a jelenségnek végre orvosi felhasználása is lehet.

Jobban szenvednek az asztmától és más tüdőproblémáktól időskorukban azok, akik a téli hónapokban születtek.

A Homo sapiens egyik távoli rokona, az Australopitecus sediba áll most az új ősrégészeti kutatások középpontjában. A maradványok alapján számítógéppel készített modellek azt mutatják, őseink valószínűleg nem a ma paleóként hirdetett étrend szerint táplálkoztak.

A stresszt csökkenti, a gyógyulást segíti a testi érintkezés, a simogatás. Ám betegeknél is fontos, hogy megteremtsük a megfelelő hangulatot - ilyenkor tudják ugyanis kifejteni pozitív hatásukat a hormonok. Ráadásul kétirányú folyamatról van szó, fontos a viszonzás.

Könnyen belátható, hogy az embereknek szánt gyógyszereket jobb emberi szöveteken tesztelni, mint rágcsálókon. Csakhogy nem álltak rendelkezésre szabványosított szövettenyészetek. Egészen eddig.

Miért szenvedünk csonttörés esetén még mindig a gipsszel, amikor a technológia sokkal jobb megoldásokat is tud már? - teszi fel a kérdést blogjában Meskó Bertalan. Be is mutat egyet.

A szívátültetést leghosszabb ideig túlélő férfi 33 évvel az életmentő műtétje után távozott. John McCafferty már 2013-ban hivatalos Guinness világrekorder lett, három évtizeddel azután, hogy 1982 október 20-án megkapta új szívét a nyugat-londoni Harefield Kórházban. Akkor azt mondták neki, hogy öt további életévre van kilátása.

Queenslandi kutatók a spinifex fű rostjait használták fel egy új óvszer kifejlesztéséhez, amelynek fala 30 százalékkal vékonyabb, mint a meglévő kondomoké.

A kutatók laboratóriumi tesztek során három tesztorganizmusnak adtak ibuprofent és meglepődve tapasztalták, hogy ennek hatására mindhárom faj élettartama megnőtt.

A hónapok, illetve évszakok változása számos módon befolyásolja az életünket. A legújabb kutatási eredmények szerint az agyunk jobban működik az év bizonyos időszakaiban, és ez arra is magyarázat lehet, hogy miért érint egyeseket komolyabban a téli depresszió.

Agykutatások kimutatták, hogy a pénzkiadás a fájdalomérzethez hasonló folyamatot generál az agyban. Ezért dőlünk be könnyebben a "csomagban" kapott vagy kártyás vásárlási lehetőségnek, még ha összességében drágább is.

A csak nők számára kialakított kardiológiai rehabilitációs programok, amelyek a szívkoszorúeret érintő súlyos esemény utáni gondozást célozzák, segíthetnek enyhíteni a szorongás és a depressziót is egy új kutatás szerint.

Az emberi test több ezermilliárdnyi mikroorganizmus otthona. Ezek segítenek fenntartani a szervezet egészségét és szabályos működését. Egy korábbi becslés szerint tízszer több a mikrobáink száma, mint ahány saját sejtünk van. Ez azonban egy újabb összevetés szerint túlzás.

A tudomány végre magyarázatot talált a kopaszság okára, de egyelőre sajnos semmit nem tudnak kezdeni vele.

Sosem szűnő vita a kutya- és macskatulajok között, hogy vajon mely házikedvenc szereti jobban a gazdáját. Most, úgy tűnik, tudományos választ kaphatunk erre: Dr. Paul Zak, a Claremont Graduate University kutatója ugyanis megmérte: a kutyák ötször jobban szeretnek minket, mint a macskák. Persze ez nem ennyire egyszerű: a válasz jóval komplikáltabb. Mint egy macska.

Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy az egészségtelen gyorséttermi fogásokról az akaraterő hiánya miatt nem vagyunk képesek leszokni. A tudósok most egy ennél sokkal furcsább magyarázattal álltak elő.