Nem vagyunk 75 kilós patkányok

A Johns Hopkins egyetemen az emberi agyból származó neuronok és egyéb sejtek felhasználásával kifejlesztett a neurológiai tudományos kutatásokhoz egy nagyobb léptékben is reprodukálható „mini agyat”, amin az új gyógyszerek hatékonyságát és biztonságosságát tesztelik. Ez komoly előrelépés, tekintettel arra, hogy csak az USA-ban évente több százezer állatot használnak neurológiai tudományos kutatások során.

A mostani kutatási eredmények segítségével a szakemberek képesek háromdimenziós mini agyat növeszteni, ami tulajdonképpen egy agysejtek alkotta golyó, amelyben nyolc hét növesztés során agyszerű szerkezetek fejlődnek ki. Ez jobb, mintha egereken vagy patkányokon végeznék el a kísérleteket, mivel a mini agyak emberi sejtekből származnak.

Akár több éves munkával felfedezni egy vegyületet, egy új hatóanyagot, csak az első lépés egy új gyógyszer piacra dobása felé. Ahhoz, hogy biztonságos és hatásos gyógyszereket kapjanak a betegek, több éves ellenőrzésen, engedélyeztetésen kell átesniük. Kattintson! „Azoknak a gyógyszereknek a 95 százaléka, amelyek az állatkísérletek során ígéretesnek tűntek, sokkal rosszabb eredményeket mutatnak, amikor embereken tesztelik, pedig már addig sok időt és pénzt fordítottak a fejlesztésükre ” – mondta a kutatás vezetője, Thomas Hartung toxikológus professzor. Hozzátette, hogy a rágcsáló modellek hasznosak, de nem vagyunk 75 kilós patkányok. És bár nem vagyunk sejtgolyók sem, gyakran sokkal jobb információkat lehet kapni a használatukkal, mint a rágcsálók alkalmazásával.

„Hisszük, hogy a jövőben az agykutatás egyre kevésbé támaszkodik állatokra, sokkal inkább emberisejt-alapú modellekre” – mondta Hartung.

A Johns Hopkins kutatói az agyakat az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (IPSC-k) segítségével hozták létre. Ezeket a - bőrszövetből nyert - felnőtt sejteket genetikailag újraprogramozták egy embrionális őssejt-szerű állapotba, majd arra serkentették őket, hogy agysejteket növesszenek.

Hartung azt mondja, hogy a sejteket bizonyos genetikai vonások vagy bizonyos betegségek esetében lehet használni a mini agyakon keresztül, hogy tanulmányozzák a különböző típusú gyógyszereket. Például tanulmányokat végezhetnek az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex vagy az autizmus megértésére és leküzdésére. Elkezdték továbbá a vírusos fertőzések, a traumák és a stroke tanulmányozását is.

A Hartung csapata által növesztett mini agyak nagyon kicsik – mindössze 350 mikrométer átmérőjűek, az emberi szemnek éppen csak láthatóak –, de több száz vagy ezer pontos másolat is készíthető az egyes tételekből. Száz példány például könnyen növeszthető ugyanabban Petri-csészében. Miután a mini agyat körülbelül két hónapig gondozzák, létrejön négy különböző típusú idegsejt és kétféle támogató sejt: asztrociták és oligodendrociták, melyek közül az utóbbi a mielin létrehozásáért felelős, amely a neuronok axonjait (hosszú nyúlványait) szigeteli el, és lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban kommunikáljanak.

Hartung szerint lehet, hogy nem az övék a legjobb agymodell, de mindenképpen a legjobban szabványosítható, ami a gyógyszerek tesztelésénél rendkívül fontos. A mini agyakhoz csatlakoztatott elektródákon keresztül ugyanis képesek megfigyelni, hogy a sejtek hogyan kommunikálnak egymással a különféle gyógyszerek , hatóanyagok hatására. És a kapott eredmények a szabványos növesztési eljárásnak köszönhetően összehasonlíthatóak egymással.

Forrás: News Wise