Koronavírus: innen tudható, hol nagy a fertőzés kockázata

A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leeds-i Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxid-tartalmából és a jelenlévők létszáma alapján jósolja meg, hogy hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes , de fertőző kolléga. A tudósok az Indoor and Built Environment című folyóiratban publikálták eredményeiket.

A modell szerint a jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a kockázat azonban megnő, ha a helyiség rosszul szellőző, vagy ha a dolgozók olyan tevékenységet végeznek, amely több beszédet igényel. A modell alapján például egy megfelelően szellőző, de zajos telefonos ügyfélszolgálat irodájában minden egyes fertőzött személy két-négy másik személyt is megfertőzhet. Sőt, a kockázat akkor is megnőhet, ha a fertőzött személy szuperterjesztő. A modell egyébként arra is rámutatott, hogy egy iroda kihasználtságának felére csökkentése negyedére csökkentheti a levegő útján történő terjedés kockázatát.

Fény derült a szuperterjesztők titkára Kísérleti úton azonosítottak olyan fiziológiai tényezőket amerikai kutatók, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki szuperterjesztővé váljon cseppfertőzéssel terjedő vírusok, így akár a mostani világjárványért felelős új koronavírus esetében.

A szén-dioxid-szint jelzi, hol nagy a kockázat

A rosszul szellőző és nagy kihasználtságú helyiségekben a szén-dioxid-szint magasabb, tehát a szén-dioxid-szint ellenőrzése jelezheti az üzemeltetőknek, hogy hol nagy a kockázata a koronavírus-fertőzés levegőben való terjedésének. Ez alapján be tudnak avatkozni: javíthatják a szellőzést vagy átalakíthatják a helyiségeket használók létszámát.

Paul Linden, a Cambridge-i Alkalmazott Matematika és Elméleti Fizika Tanszék professzor, a tanulmány társszerzője társszerzője elmondta, hogy a kereskedelemben kapható szén-dioxid-szint-mérőket már telepítik az iskolákban, és egyúttal azt javasolta, hogy a munkahelyeken is telepítsék őket.

Henry Burridge, az Imperial College London tudósa, a tanulmány társszerzője pedig arról beszélt: a modell azt mutatja, hogy a közös használatú helyiségek szellőzésének és kihasználtsági szintjének szabályozásával kezelni lehet a koronavírus és a hozzá hasonló vírusok okozta levegőben terjedő fertőzés kockázatát - olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján.

Elenyészően csekély a szívizomgyulladás kockázata a koronavírus elleni oltás mellékhatásaként - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön.